Az államtitkár határozottan kijelentette, hogy Nagymaroson nem kerülhet sor gát építésére.

Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, határozottan kijelentette, hogy Nagymaroson nem létesülhet gát. A magyar-szlovák energetikai infrastruktúra fejlesztéséért felelős kormánybiztos szerdán az M1 aktuális csatornán beszélt a Duna vízjárásának újrarendezéséről, amely kapcsán egy négypontos megállapodás körvonalazódik a két ország között.

Az államtitkár emlékeztetett rá, hogy 1977-ben a két ország között megállapodás született egy vízlépcsőrendszer kialakításáról, ami után megkezdődtek a tervezési és kivitelezési munkálatok. 1984-ben megalakult a Duna-kör, amely a rendszerváltás egyik meghatározó civil szervezete lett. Ez a társadalmi mozgalom komoly hatást gyakorolt, hiszen 1989-ben a kormány felmondta a megállapodást, leállítva a projektet, így a nagymarosi duzzasztó soha nem épült meg. Ezt követően, 1992-ben a szlovák fél a Duna elterelésére szánta el magát.

1995-ben sikerült létrehozni egy vízjogi üzemeltetési megállapodást, amelynek köszönhetően a Szigetköz és a Duna-mellékág rendszerének ökológiai állapota stabilnak mondható. Azonban az elmúlt három évtized során nem történt érdemi fejlődés ezen a területen.

Született 1997-ben egy hágai bírósági ítélet, amelynek tartalma úgy foglalható össze, hogy igaza van Magyarországnak és Szlovákiának is, és állapodjanak meg a felek, ám megállapodni csak a tárgyalóasztalnál lehet - tette hozzá.

Nyilvánvalóvá vált, hogy a következő 30 évben is működni fog az erőmű, és bár lejárt az üzemideje, a szlovák fél tervezi a hosszabbítást, meg is tette ez irányba a lépéseket, így Magyarország helyzetben van - mondta.

Egy jó megállapodáshoz szükség van megfelelő diplomáciai kapcsolatokra a kormányok és a kormányfők között, ez megvan, és arra is, hogy az energetikai, klímapolitikai és vízügyi kérdéseket is rendezni tudják. Az időpont alkalmas a megállapodásra, de ez csak a helyiek bevonásával történhet - mondta, megjegyezve, hogy ennek érdekében tárgyalt a Szigetközben pénteken a polgármesterekkel.

Az érintettek, függetlenül politikai hovatartozásuktól, egyhangúan támogatják azokat a javaslatokat, melyek célja, hogy a magyar kormány megegyezésre jusson a szlovák féllel. Ennek keretében Nagymaroson nem terveznek gátépítést, és a vízgazdálkodással kapcsolatos kérdéseket rendezni kívánják. A 1995-ös megállapodás továbbfejlesztésével olyan megoldásokat keresnek, amelyek a kisvizes és aszályos időszakokban is maximális védelmet nyújtanak a Szigetköz számára.

Szeretnénk, ha a szlovák partnerektől nagyobb mennyiségű vizet kapnánk.

- hangoztatta a kormánybiztos.

Az utolsó harminc év során a bősi erőműből egyetlen egy elektron sem áramlott a magyar érdekek szolgálatában.

Magyarország szeretné a bősi erőműben termelt energia egyharmadát megkapni kedvező áron.

Ezt illusztrálandó, hangsúlyozta, hogy az említett árammennyiség elegendő lenne ahhoz, hogy fedezze Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom vármegyék lakosságának éves energiaigényét, ami jelentős támogatást nyújtana a rezsicsökkentés fenntartásához - tette hozzá.

Czepek Gábor kifejtette: Magyarország kedvezőtlen geográfiai helyzetben van energetikai szempontból, ilyen körülmények között kell az energiapolitikát építeni. Ez csak úgy megy, ha a szomszédos országokkal megfelelő kapcsolatot ápol. Szlovákiával energetikai megállapodást kívánnak kötni, még a nyáron szeretnék aláírni az elvi megállapodást.

A kormánybiztos véleménye szerint ez a lépés véget vethet egy rendkívül hosszadalmas jogi harcnak, és új lehetőségek előtt nyithat ajtót. Ezzel Magyarország megőrizhetné a rendszerváltáskor elért szimbolikus győzelmet, hiszen Nagymaroson nem épülne gát. Ezen kívül a jelenlegi helyzethez képest mind a vízgazdálkodás, mind az energetika területén számos előnyre tehetnénk szert.