Képzeld el, hogy egy titokzatos helyen tartózkodunk, ahol a valóság határai elmosódnak. Nem, ez nem csupán egy kérdés, hanem egy izgalmas rejtvény: vajon hol is vagyunk valójában? Az igazság az, hogy mi magunk sem tudjuk a választ.

A Fortepanra kerülő fotók témáját először adományozóik segítségével igyekeznek az oldal szerkesztői azonosítani. Ha ez nem vezet sikerre, akkor önkéntesek esnek neki a képanyagnak a FortePan megfejtések fórumon, a legkalandosabb nyomozásaikról ebben a korábbi cikkünkben olvashatnak, de a kétszázezredik fotónk háttértörténetének megfejtésében is sokat segítettek olvasóink. Végül az ellenőrizhető információk alapján Simon Gyula és Péter Gábor Fortepan szerkesztők egészítik ki a képek leírásait.

Vannak azonban olyan fényképek, amiknél még a múlt legjobb ismerői is elakadnak. Éppen ezért vált hagyománnyá, hogy az év végén egy kis fejtörővel kedveskedünk olvasóinknak: íme húsz kép, aminek jó lenne beazonosítani a helyszínét vagy a szereplőit. Bízunk benne, hogy hasonlóan az elmúlt évekhez, most is záporozni fognak a helyes megfejtések. Ezúttal legfőképpen a Fortepan időszámításában a közelmúltra, tehát az 1980-as évekre koncentrálunk, így sokan lehetnek, akik a memóriájukra támaszkodva is felismerhetnek egy-egy ábrázolt helyszínt. Inspiráló lehet ide kattintva elolvasni azt a tizenegy tavalyi megfejtést, amit a közösségi kútfő csodájának köszönhetünk.

A megfejtéseket a [email protected] e-mail címre várjuk. Kérjük, hogy csak olyan tippeket küldjenek, amelyek valamilyen módon igazolhatók (például ha ismerik a pontos címet, a Google Street View-n beazonosítható a helyszín, vagy rendelkeznek egy másik fotóval, ami segít az adott kép témájának azonosításában stb.). Ne feledjék feltüntetni, hogy melyik fotóhoz tartozik a megfejtésük!

Minden egyes képünk forrásmegjelölése tartalmazza a fotó azonosító számát. Ezen a számon keresztül lehetőség van a képek nagy felbontású letöltésére a Fortepan platformról. Alternatívaként, az alábbi linken az összes nagy felbontású fénykép egy csoportban is letölthető, lehetővé téve a részletek alaposabb tanulmányozását!

Természetesen! Kérlek, adj meg egy szöveget, amit szeretnél, hogy egyedivé tegyek, vagy mondj el egy témát, amiről szeretnél, hogy írjak!

Cikkünk kezdeti képe sajnos nem kínál sok támpontot a kezdeti felfedezéshez, és a beszkennelt fotónegatív erős szemcsézettsége miatt nagyítva sem tudjuk leolvasni sem a filmet, sem a mozi nevét. Azonban, aki a '80-as években látogatott ide, biztosan emlékszik erre a nem éppen derékszögű saroképületre. A környezet inkább falusias hangulatot áraszt, amit az ajtó tükröződése is mutat, ám a mozi jelenléte egyértelműen kisvárosi jelleget hordoz. Érdekes, hogy a fotó készítője, Prohászka Imre, aki fotóriporterként számos közlekedési balesetet örökített meg a fővárosban az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács megbízásából, talán egy még fejletlen külvárosban járt, ahol a járdák és a kocsifelhajtók burkolata még hiányzott. Ha szeretnéd megismerni Prohászka legemlékezetesebb felvételeit, ide kattintva belemerülhetsz az alkotásaiba.

Tavaly egy kulcsfontosságú céghez kapcsolódó második képünket mutattuk be, amikor is a helyes kőszegi megoldás végre napvilágot látott. Kíváncsiak vagyunk, hogy idén vajon sikerül-e azonosítani Illés József lakatos gépműhelyének helyszínét! Makovecz Benjamin, a neves építész fia, szenvedélyesen örökítette meg a '80-as évek Budapestjét (kedvenc alkotásaiért kattintson ide), és az emeletes épület alapján úgy tűnik, hogy itt is a fővárosban kalandozunk. A cégér témaköréről pedig nemrégiben írtunk egy izgalmas cikket, amely segíthet Önnek a megfejtéshez vezető úton!

Maradjunk a '80-as évek hangulatánál, de most a vendéglátás világába merülünk el. Akik akkoriban éltek, azoknak nem szükséges bemutatni a szél által felgyűrt viaszosvászon terítőket vagy a menzás Alföldi porcelánkancsókat. De vajon hol is található az Áfész bisztrója, amelynek szimbóluma egy láncra vert, két lábon álló maci? És melyik vállalati önkiszolgáló falán köszön vissza ez a jellegzetes falikép? (A bőségesnek tűnő önkiszolgálás térnyeréséről egy korábbi cikkünkben már írtunk.) Székely Tamás szomszédos képszámú fotói alapján felmerült a lehetőség, hogy talán Debrecenben, az Alföldi Nyomdában járhatunk, de ezt a feltételezést egyelőre nem sikerült megerősíteni. Ugyanakkor a munkatársak köpenyei erősíthetik ezt a tippet.

Úgy érezzük, hogy ez a fotó egyszerűen tökéletes, nem is igazán tudnánk mit hozzáfűzni! Csak az érdekel minket, honnan származott az az ötlet, hogy egy rózsakertet telepítsenek az újszülötteknek? Bizonyára rengeteg munka áll a gondos megvalósítás mögött... A gyermekvállalásra vonatkozó pártközponti elképzeléseinkről pedig itt olvashatsz részletesebben.

Kérjük, hogy segítsenek nekünk két olyan kép azonosításában, amelyek környezetét ismerjük, de a rajtuk látható eseményről nem rendelkezünk információval. Ezúttal eltérünk a megszokott megközelítéstől, és az Önök tudására és tapasztalataira támaszkodunk a képek háttérének feltárásában.

Kanyó Béla színes felvételét a Budapest Sportcsarnokban rögzítette, de a profi fotós karrierje annyira sokrétű, hogy nehéz lenne megmondani, hogy éppen melyik könnyűzenei eseményt örökítette meg. A középen látható hangosító emelvényen több tévékészülék is helyet kapott, ami arra enged következtetni, hogy Kanyónak, aki a Magyar Televízió számára is számos projektben dolgozott, valószínűleg azért volt ott, mert a televízió rögzítette vagy akár közvetítette ezt a koncertet.

A fekete-fehér fotón a Népstadion izgalmas előkészületei zajlanak egy grandiózus könnyűzenei koncerthez, amelyhez még a rendőrség is biztosítja a rendezvényt. A kép alapján úgy tűnik, hogy az előzenekar már a színpadon játszik, hiszen csupán tíz perc múlva lesz nyolc óra, és a légkör még tele van várakozással. Érdekelne, hogy vajon a színpad mellett látható hatalmas kéz melyik zenekarhoz vagy turnéhoz tartozik?

Ugyan a panelek mindenhol ugyanúgy néznek ki, de talán ez a hosszú, egyenes, nyárfasorral szegélyezett vízpart és a távolban felbukkanó víztorony segít kitalálni, hogy hol rendezték ezt a láthatóan sokakat érdeklő motorcsónak versenyt. A kép készítőjéről ugyan tudjuk, hogy sok szálon kötődött a vízhez, a Bajai Vízügyi Igazgatóság fényképészeként kezdte pályáját és a Duna Fotóklubnak is tagja volt, de Horváth Péter profi fotóriporterként bárhová elvetődhetett, hogy egy ilyen kockát elkészítsen...

A víkendházak barkácsmennyországáról már ebben a korábbi cikkünkben megemlékeztünk, de most arra lennénk kíváncsiak, hogy nem ismer-e rá valaki erre az ízig-vérig kelet-európai látványra? Azoknak a memóriájában bízhatunk, akik a szocializmus éveiben jártak a szülők vagy a nagyszülők itteni telkére, ugyanis ez egy igencsak tünékeny műfaj, ma már valószínűleg a felismerhetetlenségig megváltozott ez a dimbes-dombos, erdőszéli környék - talán a budik és a kút sincsenek már meg...

Fedezzük fel együtt az üzleti lehetőségeket!

Hol található az első képen látható, útszéli emeletes szolgáltatóház, amely a '70-es években annyi sokféle szolgáltatást nyújtott? Itt volt elérhető a "sapka-kalap, bőrdíszmű, cipőjavítás, szabóság, női fodrász, kozmetika, szűcs, fényképész, TV, rádió, villanyszerelés, férfi fodrász és ruhatisztító" mind-mind egy helyen. Csak egy facsemete árválkodik a közelben, ami arra utal, hogy talán nem olyan régen állhat ez az épület, de a múlt emlékei még mindig ott rejtőznek benne.

A második képen látható jogi szöveg fémtáblába öntésének szükségessége több szempontból is indokolt. Először is, a jogi bikkfanyelv gyakran nehezen érthető a közönség számára, így a figyelemfelkeltés érdekében célszerű egy tartós, jól látható formátumot választani. A fémtábla nemcsak tartós, de figyelemfelkeltő is, hiszen a jogi következmények súlyosságát hangsúlyozza. Továbbá, a jogszabályokkal kapcsolatos figyelmeztetések megjelenítése fizikai formában biztosítja, hogy a lakosság folyamatosan tudomásul vegye a devizajogszabályok betartásának jelentőségét. A fémtábla megjelenése olyan komolyságot sugall, amely elengedhetetlen a jogsértések megelőzése érdekében. A táblán található üzenet nem csupán információt közvetít, hanem figyelmeztetést is jelent a lehetséges következményekről, ezzel is erősítve a jogszabályok iránti tiszteletet és betartást. Az ilyen figyelmeztetések segítenek abban, hogy a lakosság tudatában legyen a devizajogszabályoknak, és elkerülje a komoly pénzbírságokkal járó jogsértéseket, ami hosszú távon a gazdasági stabilitást is szolgálja.

A harmadik képen látható autóalkatrész szaküzlet belső teréről Bojár Sándor fotóriporter két figyelemre méltó felvételt készített: 255162 és 255164. Érdemes megemlíteni, hogy a Graphisoft alapítója, Bojár Gábor édesapja hosszú éveken át dolgozott profi fotósként különböző magazinoknak, köztük az Autó-Motor című lapnak is 1966 és 1988 között, így valószínű, hogy ezek a felvételek is akkor készültek. A képek alapján férfi olvasóink sokat tudhatnak a múlt autós világáról, talán éppen itt vásároltak Lada, Trabant vagy Fiat alkatrészeket. Érdemes megjegyezni, hogy a kasszánál egy hölgy is helyet foglalt, ami színesíti az üzlet képét.

Miután alaposan megcsodáltuk a Bauer Sándor által megörökített, frissen lambériázott, hullámos műanyag előtetővel védett portál látványát, érdemes elidőzni az üzleti lehetőségek izgalmas kereszteződésénél. Itt nem csupán a kávé és a sütemények álltak a középpontban; a külföldi italok és déligyümölcsök is figyelmet érdemeltek. A hiánygazdaság kontextusában pedig nem meglepő, hogy ezek a gyümölcsök szoros kapcsolatban állnak a konzerv fogalmával. A kínálatot hétfőtől szombatig, 14 és 22 óra között élvezhettük. Eközben a szomszédos trafikban azonnali kezdéssel keresnek új bolti eladókat, ami újabb izgalmas lehetőségeket rejt magában.

Az összeállítás utolsó fényképén, Jankó Attila fotóján a 49-es számú kenyérbolt lehet a segítség. Talán az Alföldön lehetünk, ott használnak ugyanis legtöbben bringát, ahogy arról már ebben a cikkünkben írtunk korábban.

A Csavaripari Vállalat története szorosan összefonódik Angyalföld szívével, ahol tevékenysége zajlott. A Fortepanra került fotó is az Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény kincsei közé tartozik. Viszont a május 1-jei felvonulásra készült, Barkasra szerelt pódiumautó-kompozíció, amely nem éppen a filigrán jelzőjéről híres, felvet néhány izgalmas kérdést. Vajon hol készült ez a különleges jármű, és milyen ipari kapukon haladt át, hogy végül a felvonulás színpadára érkezzen?

Egy nyüzsgő nagyváros szívében, valószínűleg egy fővárosi belső udvarban találjuk magunkat. A falakon lévő golyónyomok tanúsága szerint heves összecsapások zajlottak itt, talán a második világháború idején, vagy a '56-os forradalom során. Szemben velünk egy kapu állt, amelyet azóta befalaztak, s így elvesztette eredeti funkcióját, hiszen felette már nincsenek ablakok. Vagy talán egy díszes falikút emelkedett itt, amelyet egy impozáns szoborcsoport övezett, mígnem valaki fészert állított elé, eltakarva ezzel a múlt e kis darabkáját.

Mindkét képen egyedi építészeti víziók bontakoznak ki, és bízunk benne, hogy olvasóink közül többen is felfedezik a jól ismert elemeket. Nemrégiben részletesen bemutattuk Fábián József lenyűgöző történetét, amelyhez az ő által készített fotó mellett két további felvétel is társul, különböző nézőpontokból: 278974 és 278975.

Zárásként merüljünk el a heraldika izgalmas világában! Miután megfigyeltük a szökőkutas kúria és a kukák közötti éles kontrasztot, fókuszáljunk a PO monogramos, koronás címerre. Talán éppen ez segíthet kideríteni, hogy Kotnyek Antal hol tartózkodott, amikor megnyomta az exponálógombot.

Összeállította: Virágvölgyi István - Simon Gyula segítségével

A Heti Fortepan blog a Capa Központ szakmai partnerségének keretében készül el. Az eredeti írás elérhető az alábbi linken: https://hetifortepan.capacenter.hu/keprejtveny2024.