Kövér László: Magyarországon a bor és a demokrácia egy különleges sorsközösségben egyesülnek. | Demokrata A bor és a demokrácia kapcsolatáról beszélve Kövér László hangsúlyozta, hogy e két elem szoros összefonódása nem csupán a kultúra, hanem a nemzeti i

Kövér László emlékeztetett arra, hogy kilenc évvel ezelőtt azzal a céllal indítottuk el Az Országház Bora versenyt, hogy méltó módon elismerjük mindazok fáradságos munkáját, akik nap mint nap hozzájárulnak a magyar bor kultúrájának ápolásához és népszerűsítéséhez.

A házelnök kiemelte, hogy a boraink és a demokráciánk jelenleg olyan egzisztenciális fenyegetésekkel néz szembe, amelyek komoly aggodalomra adnak okot.

Emlékeztetett arra, hogy Magyarországon a bor és a demokrácia szoros összefonódásban élnek egymással, mintha egy közös sorsot osztanának.

A 20. században mindkettő sanyarú helyzetből indult: a Trianonban megcsonkított, szőlőterületeinek és borpiacának kétharmadát elveszített ország, a vesztes második világháború, majd annak következményeként több mint negyven évnyi kommunizmus és az abból kitörni akaró, de vérbe fojtott forradalom és szabadságharc. A magyar demokráciának a kommunista diktatúrából, a magyar bornak pedig az úgynevezett létező szocializmus okozta igénytelenségből és minőséghiányból kellett feltámadnia. 1990 után mindkettő újjászületett - idézte fel.

Figyelmeztetés érkezett: a hazai szőlőtőkék számára komoly fenyegetést jelent az amerikai szőlőkabóca, amely az aranyszínű sárgaság nevű kórt terjeszti. Ezzel párhuzamosan, a szőlővésztől függetlenül, a nyugati borkultúra, benne a hazai tradíciók is egyre fokozódó támadásoknak vannak kitéve.

Az alkoholmentes bor hasonló képtelenség, mint az Európai Unióban egyre inkább terjedő népakaratmentes demokrácia gyakorlata - figyelmeztetett, hozzátéve: a jelenlegi európai demokráciát - és benne óhatatlanul a magyar demokráciát is - fenyegető legnagyobb veszély a népakarat elfojtása és mellőzése a politika alakításában.

Kiemelte: napjainkban egyre inkább megfigyelhetők azok a tendenciák az EU vezetésének politikájában, amelyek az Európai Unió eredeti célkitűzéseit – mint a béke, a demokrácia és a jólét – a háború, a diktatúra és az elszegényedés szomorú valóságává formálják. A népakarat és a bor jövője szorosan összefonódik: felmerül a kérdés, hogy az Európai Bizottság által a dél-amerikai Mercosur országokkal tervezett szabadkereskedelmi megállapodás milyen hatással lesz az európai borászok versenyképességére? – tette fel a kérdést.

A mai, viharos politikai és gazdasági tájban felmerül a kérdés: vajon képesek vagyunk, mint magyarok, megóvni a népakarat alapjain nyugvó demokráciánkat? Továbbá, hogyan védhetjük meg hazai szőlészetünket és borkultúránkat? – fogalmazta meg a házelnök, kiemelve, hogy mindennapjaink, gyermekeink és unokáink jövője tétje mindezek értékeinek megőrzésében rejlik.

Légli Ottó, Az Országház Bora zsűrijének elnöke elmondta, a borokat szakértő zsűri értékelte és rangsorolta anonim módon, hat bizottságban .

A bormustrán idén 84 borászat indult, képviselve 18 magyarországi és 2 határon túli borvidéket, összesen 194 különböző tétellel.

Az olaszrizling kategória győztese a dél-balatoni Bujdosó Pincészet 2023-as Hegybor 270 tétele lett, a furmintok versenyét a tokaji Dereszla Pincészet 2022-es Furmint Selectionje nyerte, az egyéb fehérbor kategóriában pedig a Balaton-felvidéki Dobosi Borbirtok 2023-as Bio Juhfarkja végzett az első helyen.

A zsűri döntése alapján a kékfrankosok közül a villányi Bock Pince 2021-es Kékfrankos Selectionje bizonyult a legkiemelkedőbbnek. A bikavér kategória győztese a Vesztergombi Pince 2021-es Szekszárdi Bikavérje lett, míg a kadarkák mezőnyében a szekszárdi Takler Borbirtok 2024-es Örökség Kadarkája hozta el az aranyérmet.

Lelovits Tamás Pincészete 2022-es Villányi Cabernet Franc-ja kiemelkedett a cabernet franc kategóriában, elnyerve a legjobb címét. A tokaji aszú szegmensben az Erzsébet Pince 2017-es 6 puttonyos Tokaji Aszúja bizonyult a legjobbnak, míg a pezsgők mezőnyében a Dereszla Pincészet 2020-as Tokaji Vintage Brut tétele vitte el a pálmát.