A pünkösdi találkozón közel kétszáz lenyűgöző járművet csodálhattak meg az érdeklődők.

Rácz Zsolt, a Békéscsabai Ipartestület Veterán Motoros Klubjának elnöke a Beol.hu portálnak nyilatkozva elárulta, hogy már tizenkettedik alkalommal rendezik meg a békéscsabai Pünkösdi veteránjármű-találkozót, amely minden évben nagy népszerűségnek örvend.

A helyi közösség tagjainak és az érdeklődőknek a rendezvény kiváló alkalmat biztosít a nosztalgia élvezetére és a régi emlékek felelevenítésére. A klubvezető elmondása szerint évről évre nő a program iránti kereslet. A rendezvény célja, hogy még közelebb hozza a közönséget a múlt járműcsodáihoz, legyenek azok autók vagy motorok. Emellett lehetőséget teremt arra, hogy a látogatók személyesen találkozhassanak gyűjtőkkel, restaurátorokkal és járműtulajdonosokkal, így egyedi, közvetlen beszélgetésekre nyílik lehetőség.

Veteránjármű-találkozó: kétszáz különlegesség érkezett

Rácz Zsolt részletesen beszámolt arról, hogy a találkozóra körülbelül kétszáz veterán járművet, motort, autót és mezőgazdasági gépet hoztak el a tulajdonosaik. A résztvevők zöme természetesen Békés megyéből érkezett, de a rendezvényre Csongrád-Csanád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, sőt még Budapest különböző pontjairól is érkeztek autósok és motorosok. Érdekes megjegyezni, hogy a rendezvényt nem hirdetik meg különösebben, csupán a Facebookon osztják meg róla a híreket, ennek ellenére a részvételi kedv mindig kiemelkedő.

- Mindenkit örömmel látunk - tette hozzá a főszervező, aki elárulta, nagyon nehéz kiemelni egy-egy járművet, hiszen különleges motorok és autók tömege érkezett az eseményre. Volt nagyon egyedi, körülbelül százéves motorkerékpár vesszőkocsival az oldalán, a bemutatott autók pedig átlagosan 50-60 évesen érkeztek a találkozóra. - Valakinek élmény, valakinek újdonság, másnak nosztalgia a rendezvény. Talán ez a sokszínűség az egyik vonzereje a programnak - tette hozzá.

A motorozás nem csupán egy jármű használatát jelenti, hanem egy különleges közösséghez való tartozást és felejthetetlen élményeket kínál. Az utakon való kalandozás során barátokra lelhetünk, akik osztoznak szenvedélyünkben, és együtt élhetjük át a szabadság érzését. A motorozás egyfajta életstílus, amely gazdagítja mindennapjainkat, és összeköt bennünket egy olyan világgal, ahol a szél és a motorzúgás együtt alkotják a tökéletes harmóniát.

Az eseményt Takács Árpád, a vármegye főispánja nyitotta meg, aki maga is motoros.

A motorozás nem csak közlekedési mód, sokkal több annál; közösség, élmény, és gyakran menekülés a mindennapokból - fogalmazott. - Aki motorozik, szabadabbnak érzi magát. Amikor meghalljuk a motor hangját, amikor megcsap a motor füstje, kicsit más világba csöppenünk, kicsit kiszakadunk.

A program nem csupán a gépek világát idézi meg, hanem az emberek történeteit és tapasztalatait is középpontba helyezi.

Takács Árpád hangsúlyozta, a hétfői program nemcsak a gépekről, a "vasakról" szólt, hanem az emberekről, akik felújítják a motorokat, gondoskodnak a járművekről, megőrzik azokat az utókornak. Akadtak 70-80 éves motorcsodák, motor- és autómatuzsálemek egyaránt.

Minden veteránmotor mögött rejtőzik egy sajátos történet, egy különleges sztori – folytatta a gondolatát. A motoros közösség tagjai, legyenek húszas, harmincas vagy akár hatvanas éveikben, és függetlenül attól, milyen típusú motorral rendelkeznek, egy hatalmas, szoros köteléket alkotnak. Itt sosem merül fel a kérdés, hogy ki segít kinek; az összetartás és a kölcsönös tisztelet alapvető értékek. Minden egyes motoros egyenlő a másikkal, a különböző háttér és szakma eltűnik, és csak a szenvedély marad, ami összeköti őket. Az utak hívását együtt hallják, és az élet minden kanyarjában ott vannak egymás mellett.

Az egyik legerősebb segítő közösség

A főispán szólt arról, hogy a motorosok alkotják az egyik legjobb, legerősebb segítő közösséget.

- Akárhol, bármilyen időpontban, amikor egy rászorulónak, gyermeknek vagy közösségnek szüksége van támogatásra, azonnal cselekednek, és elsőként állnak a segítségnyújtás élére, hiszen ők a valódi jó emberek - hangsúlyozta.

A megnyitó eseményén Takács Árpád, a szervezők nevében, válaszolt Alföldi Károly kérdésére. Elmondta, hogy motorozási szenvedélye 13 éves korában kezdődött, és már 14 évesen letette a segédmotoros vizsgát. Motorsportos pályafutását nagypapája Schwalbe motorján indította, majd a következő lépésként egy használt Babettát, Rometet és Simpsont is kipróbált. Később egy tárcsafékes motort is beszerzett, amelyet két nyári munkával, kőművessegédként megkeresett diákmunkájából tudott megvásárolni.

- Amikor katonai pályafutásom kezdetét vette, a hobbim kicsit háttérbe szorult, de az utóbbi időszakban sikerült újra felfedeznem - osztotta meg Takács Árpád, aki a rendezvényre egy negyvenéves Honda Magnával érkezett. Ezt az autót hónapokon át tartó precíz munkával újították fel.