A Tündérhegyi Pszichiátria, amely Közép-Európa legkorszerűbb gyermekgyógyintézete volt, engedély nélkül került lebontásra.

Októberben érkezett a hírek között a meglepő bejelentés: a Szilassy úton található, 20 éve üresen álló Preisich Szanatórium (később Tündérhegyi Pszichiátria) neobarokk villaépületének bontása kezdődhet el. A lépés mögött a jelenlegi tulajdonos szándéka áll, aki régóta vágyik arra, hogy megvalósítsa a telken tervezett társasház-projektjét. Azonban hamarosan kiderült, hogy a bontás jogszerűsége megkérdőjelezhető, hiszen az épület 2017 óta elővédett státuszban van, és az értékvédelmi felülvizsgálat határideje 2026-ra datálódik. Ez azt jelenti, hogy a villa megóvása érdekében 2026-ig nem lett volna szabad bármilyen beavatkozást végezni rajta. Mivel a bontás során életveszélyes állapotok merültek fel, a Hegyvidéki Önkormányzat tájékoztatása szerint valószínűleg a teljes épület eltávolítására kényszerül a tulajdonos, hogy aztán az eredeti állapotát helyreállíthassa a zugligeti villa.

A 20. század elején városszerte épültek a legkülönfélébb gyógyintézetek és szanatóriumok, amik elsősorban a vagyonosabb polgárságnak ígértek nyugodt gyógyulást és luxuskezeléseket (ezekről bővebben itt írtunk). Érdekesség, hogy a modern kezelési módokat alkalmazó és technikai felszereltséggel bíró intézmények akkoriban amolyan wellnessként szolgálták az embereket, ahová előszeretettel költöztek be pihenési céllal. A budai hegyekben vagy a Városliget környékén felépült szanatóriumokat nem csak az úri közönség látogatta: gyakran érkeztek ide tanulmányútra külföldi professzorok és mérnökök is. Ebbe a sorba illeszkedett a Preisich Kornél által vezetett tündérhegyi szanatórium is, amely "modern berendezésével, kezelésmódjával és megjelenésével Közép-Európa egyik legszebb és legmodernebb subalpin gyermekgyógyintézete" volt - legalábbis az általuk kiadott prospektus szerint.

Preisich Kornélt nemcsak itthon ismerte a szakma, de nemzetközileg is elismert gyermekgyógyász hírében állt. Pályafutását Bókay János mellett kezdte, de ösztöndíjjal olyan helyeken tanult és dolgozott, mint a párizsi Pasteur Intézet, a berlini egyetemi gyermekklinika vagy a világhírű gyermekgyógyász, Adalbert Czerny wrocławi kórháza. 1904-ben lett a Szent László Kórház főorvosa, dolgozott és könyveket írt Heim Pállal, egyetemi tanárrá nevezték ki, szóval pályája egyenesen ívelt felfelé. Mindemellett tudományos karrierje nagy részét a tuberkulózis és a tuberkulinallergia kutatásának szentelte - zugligeti szanatóriumában ez alapján kezelték a betegeket.

A Tanácsköztársaság idején őt állították a Szent László Kórház élére, és bár teljesen átszervezte az intézmény működését, a Tanácsköztársaság bukása után karrierje mégis derékba tört. Fegyelmi eljárás indult ellene, a kórház éléről eltávolították, és kizárták az orvosi körökből. Persze ez egyáltalán nem jelentette azt, hogy feladta volna a kutatást és a gyógyítást:

Preisich Károly az 1920-as években birtokába vette a XII. kerületi villát, amely 1906 környékén épült neobarokk stílusban. Az épület átalakításával Közép-Európa egyik legszebb és legmodernebb szubalpin gyermekgyógyintézetét alakította ki. A hirdetésekben így fogalmaztak: "2000 öles park, minden igényt kielégítő berendezés, Röntgen, ultraviola üvegezésű terasz, Quarz, központi fűtés és melegvíz, 1 és 2 szobás lakrészek. [...] Iskola szanatóriumi osztályunkon egész éves oktatás." Itt kifejezetten tüdőbeteg gyermekek kezelésére specializálódtak, és kezelési módszereik olyan kiemelkedőek voltak, hogy még a nemzetközi intézményekkel is versenyre keltek.

Az intézetben négy éven felüli gyermekeket lehet elhelyezni kísérő nélkül. A gyermekek oktatást is nyerhetnek. Állandóan egy jól képzett orvos van az intézetben, ahol az apróságok napkurázhatnak, fekvőkurázhatnak a gyönyörű verandán, vagy pedig kacagva, vidáman űzhetik a zugligeti erdőben a téli sport ezernyi faját - olvasható a Színház és Élet 1925-ös számában.

A háború és a zsidótörvények miatt Preisichnek nemcsak le kellett mondania posztjáról, de bujkálnia is kellett, viszont a háború után már soha nem praktizált - így intézetét is elvesztette. Az épületben az államosítás után egy ideig az ÁVH működött, ám 1958-ban visszakapta egészségügyi funkcióját: tbc-seket és mentális betegeket kezeltek itt, sőt, az 1970-es években egy könnyűszerkezetes nappali kórházat is felhúztak a Szilassy úti telken, ám 1978-ban ismét bezárták.

A bezárás utáni egy év elteltével újra kinyitották az épület kapuit, de ekkor már új irányvonalat választottak. Dr. Harmatta János beszámolója szerint az 1970-es évek végére jelentősen csökkent a tuberkulózisban és mentális zavarokban szenvedő betegek száma. Ekkor alakult meg a Tündérhegyi Pszichoterápiás és Pszichoszomatikus Rehabilitációs Osztály, amely kezdetben csak ambuláns ellátást nyújtott, mivel a főépület felújítása párhuzamosan zajlott. Az 1980-as évek közepére már elkészült a fekvőbeteg-ellátás, és ekkor indultak el a képzési programok is, ahol a jövő pszichoterapeutái alapozhatták meg elméleti és gyakorlati tudásukat. E folyamat részeként jelentek meg a Tündérhegyi Füzetek, amelyek célja a magyar nyelvű szakirodalom hiányosságainak pótlása volt.

1994-ben csatlakozott az OPNI-hoz (Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet), ahol az osztály továbbra is a lelki eredetű problémákra helyezte a hangsúlyt. Ennek következtében...

Az egyéni terápiák mellett különféle csoportos foglalkozások, műhelyek és pszichodráma ülések is zajlottak. A Tündérhegyi Pszichiátria egészen 2007-ig működött a villa titokzatos falai között.

Bár az évek során többször is felmerült a bezárt pszichiátria épületének sorsa, egyik tulajdonosnak sem sikerült érdemi lépéseket tennie az ügy érdekében. Sólyom László elnöksége alatt felvetődött a zugligeti villa felújítása, sőt, tervezték, hogy ez legyen a köztársasági elnök hivatalos rezidenciája. Azonban ő végül elállt ettől a szándéktól, mivel a felújítás várható költségei túl magasnak bizonyultak. Ezt követően az állam hosszú időre megfeledkezett az épületről, egészen 2016-ig, amikor is árverés útján értékesítették. Azóta a villa többször is gazdát cserélt, s minden új tulajdonos valamilyen vízióval érkezett, hogy mit szeretne látni az épület helyén. A rekonstrukcióval azonban kevesen foglalkoztak, annak ellenére, hogy az épület elővédett státuszt élvezett.

a helyszínen végzett munka során a régóta elhagyatott épület rejtett kincseire is fény derült. Az épület falainak mögött megbújó történetek és emlékek, valamint a múlt szellemét idéző tárgyak előkerültek, amelyek újra életet lehelhetnek a területbe. A bontás során felfedezett antik bútorok, festmények és egyéb műtárgyak lehetőséget adnak arra, hogy a hely történetét újraértelmezzék, és esetleg a jövőben egy kulturális központ formájában újrahasznosítsák azokat. Az önkormányzat elkötelezett amellett, hogy a hely szelleme ne vesszen el, és a közösség számára értékes helyszínt hozzanak létre, amely összekapcsolja a múltat és a jelent. Így a Szilassy úti épület nem csupán a múlt emléke maradhat, hanem a jövő reményét is magában hordozza.