Kulka János reakciója Vidnyánszky Attila bocsánatkérésére rendkívül figyelemre méltó. Az esemény során Kulka egyértelműen kifejezte véleményét, amely tükrözi a színházi világban zajló feszültségeket és a kommunikáció fontosságát. A válasza nem csupán a sz

Annak idején nagy felháborodást váltott ki, hogy a Nemzet Színészének választott művészt nem a Nemzeti Színház igazgatója értesítette.

Nemrégiben került a könyvesboltok polcaira Kulka János önéletrajzi műve, melyben az olvasók egy mélyreható, eddig talán soha nem látott képet nyerhetnek a színész összetett lelkivilágáról. Élete első tíz hónapját egy csecsemőotthon falai között töltötte, mivel édesanyja egészségi állapota nem tette lehetővé, hogy felnevelje őt.

A következmények elkerülhetetlenek voltak. "Janina sokat olvasott erről, és ő mondta, hogy a korai kötődés hiánya például szeretethiányhoz és megfeleléskényszerhez vezet. Az ember nem hiszi el, hogy valóban szerethető. Anyám később nagyon szégyellte magát emiatt. Erről nem beszélt sokat. Csak havonta egyszer jött el meglátogatni" - osztotta meg a színész a Napunknak.

Kulka János szavai szerint az édesapjával való kapcsolata korántsem volt tökéletes. "Csodálatos ember volt, de tele titkokkal. Zárkózott, és szomorúság lengte körül. Sosem igazán ismertem meg őt. Folyton őrá gondolok, nap mint nap. Mégis, idegenként élte az életét mellettem. Nehéz szavakba önteni, de valahogy távolságtartó volt. Folyamatosan dolgozott, mindig úton volt. Reggel hétkor indult, és este hét körül tért haza" - emlékezett vissza.

Lehet, hogy éppen a fel nem dolgozott gyermekkori élményei inspirálták arra, hogy a színpadon keresse a helyét, hiszen évről évre számtalan néző szívébe lopta be magát különféle előadásokban. Pályafutása valóban lenyűgöző, tele sikerélményekkel és emlékezetes pillanatokkal. 2016-ban azonban váratlan fordulat következett be az életében, amikor sztrókot szenvedett, ami gyökeresen felforgatta mindennapjait. Azóta afáziával küzd, ami megnehezíti a kommunikációt. "Bár a gondolataim tiszták, lassan tudok csak beszélni. Minden egyes szó megformálása nehézkessé vált. Olyan, mintha egy fal állna a fejem belsejében, ami gátat szab a szavaknak és a mondatoknak."

Még mindig élénken élnek benne az emlékek arról a borzalmas napról. "Majdnem véget értem. De olyan csodálatos volt! A kék ég, a napfény, minden olyan könnyedén zajlott. Szinte lebegtem az élmények között. Ám amikor felébredtem, minden megváltozott. A valóság kíméletlen volt. Üvöltöttem, ordítottam a fájdalmamban" - osztotta meg a tapasztalatait.

Mint mondja, a szerencsétlenség óta a személyisége is nagyot változott. "Azelőtt kedvesebb voltam az emberekkel. Hogy szeressenek. Most nem számít, hogy hányan szeretnek. Vállalom, hogy ha valakinek nem tetszik, amit mondok, akkor ez van. De akkor sem mondok mást, mint amit akarok mondani."

Kilenc év alatt jelentős javuláson ment keresztül az állapota, és időközben újra visszatért a színpadra. A tavalyi évben elnyerte A Nemzet Színésze címet, azonban öröme nem volt felhőtlen, mivel egy kisebb botrány robbant ki, amikor a Nemzeti Színház igazgatója, Vidnyánszky Attila, a szokásos gyakorlat ellenére nem hívta fel őt a dísztermében. Az igazgató azóta bocsánatot kért. "Kettesben beszélgettünk, nem a nyilvánosság előtt. Miután Hegedűs D. Gézát megválasztottuk, elköszöntem, és eljöttem. Ezután hívott félre. Megbocsátok neki, de valójában nem foglalkoztat a dolog" - zárta le a témát.