Másfél hónap elteltével úgy tűnik, hogy Orbánék idei gazdasági előrejelzései kezdik elveszíteni stabilitásukat.

Az idei gazdasági növekedés két tényezőn múlik: az állami beruházásokon és a német gazdaság talpra állásán - nagyjából így lehet röviden összegezni a Magyar Közgazdasági Társaság Előrejelzők Fórumán elhangzott véleményeket. Nagy János, az Erste elemzője nem tenné fel a fizetését arra, hogy a magyar gazdaság kijött a recesszióból. Fontosnak tartotta megjegyezni, hogy mielőtt itt bárki érdemi fellendülést várna, látni kell, hogy a sem a fogyasztói, sem pedig a vállalati bizalom nem javul. Ők jelenleg ugyan 2 százalékos gazdasági növekedést prognosztizálnak az idei évre szemben a kormány 3,4 százalékos várakozásával, de könnyen még a 2 százaléknál is rosszabb lehet a teljesítmény. Amíg szerinte az elhúzódó, strukturális problémákkal küzdő Németországban nem javul a helyzet, itthon sem várható komolyabb változás. Nagy szerint már csak azért sem, mert a német gazdaság problémáinak egyik fő okozója a kínai piac elvesztése.

Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára is kifejtette véleményét, hogy...

Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója azonban némileg túlzónak érzi azt a párhuzamot, hogy ha a német gazdaságnak nem megy, akkor a magyarnak sem, hiszen nem vagyunk összekötve. Az elemző arra hívta fel a figyelmet, hogy belső problémák is vannak, az egyik az állami beruházások drasztikus tavalyi visszaesése. Abban egyet értettek a résztvevők, hogy az idei év nagy kérdése, mit hoz az év ezen a téren.

A legutóbbi konjunktúra-felmérésük alapján megállapítható, hogy a feldolgozóipari magáncégek körében a válaszadók fele nem tervez beruházásokat az idei évre. Ez a jelenség különösen aggasztó, hiszen ilyen mértékű elutasításra még nem volt példa a múltban.

És ha már beruházások, akkor az idei év második felében üzembe álló gyárakra is kitértek, amitől például a kormány is nagyon várja azt, hogy érdemben hozzájárulhat a GDP-növekedéshez. Ezt a beszélgetés során Suppan Gergely, államtitkár is pozitív tényezőként emelte ki. Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója szerint a három gyár, vagyis a BMW, a CATL és a BYD együttesen 0,6 százalékpontot adhat hozzá a GDP-hez eleinte, mivel felfutó termelésről lesz szó esetükben. A 2028-ra tervezett 25 ezer alkalmazottból idén ezt a hozzáadott értéket 7500 dolgozóval fogják elérni a gyárat, tehát a későbbiekben még nagyobb mértékben hozzájárulhatnak a GDP-hez. Ha lesz a termékek iránt kereslet.

Erre már az Erste elemzője, Nagy János figyelmeztetett, hiszen

"A BYD például Németországban nem éppen a legkeresettebb autómárka, januárban mindössze néhány tucatnyi járművet értékesítettek belőle" - magyarázta. A BMW esetében sem számít nagy áttörésre, hiszen "a tisztán elektromos modellek forgalma 400-500 ezer körüli, míg a helyi gyártás csak körülbelül 100 ezer egységre korlátozódik". A CATL viszont úgy látja, hogy a már hazánkban működő akkumulátorgyártók munkáját veszi el, miközben ezeknek a gyáraknak a termékei iránt még mindig nincs jelentős kereslet. (A legfrissebb KSH-adatok alapján év végére a magyar akkugyártás termelése drasztikus csökkenést mutatott, sőt, 2,5 éves mélypontra süllyedt. A részletekről itt olvashat bővebben.)

Ezek miatt ő óvatos lenne még a gyárak GDP-re gyakorolt hatását illetően, már csak azért is, mert eddig is a szabályozási környezet hajtotta valamennyire az elektrifikációt. Aztán láthattuk, "a Trump-adminisztráció első dolga volt, hogy ezt kidobja", ez pedig az EU számára sem hat túlzottan ösztönzően.

A makrogazdasági elemzések során a GDP mellett az infláció is kiemelt jelentőséggel bír. A kormány prognózisa szerint az idei évben az inflációs ráta 3,2 százalék körül alakulhat. Ezzel szemben a januári inflációs adat váratlanul magas, 5,5 százalék lett, ami komoly hatással van a korábban megfogalmazott előrejelzésekre. Az elemzők véleménye egybehangzó abban, hogy ez az ugrás valószínűleg egyedi áremelkedések következménye, és úgy vélik, hogy ez lehetett a csúcsérték. A jövőben, ha lassan is, de csökkenés várható. Palócz Éva prognózisa szerint év végére 4 százalékra csökkenhet az infláció, éves szinten pedig inkább 5 százalék körüli átlagra számít, bár "kis szerencsével" talán még 5 százalék alá is sikerülhet süllyeszteni az értéket az idei év végére.

Az Erste Bank korábban 4,5 százalékos éves inflációval számolt, de a legújabb adatok fényében úgy tűnik, hogy ezt a számot felül kell bírálnunk. Nagy János is arra utal, hogy az inflációs ráta valószínűleg egy ötös számjeggyel fog kezdődni az idén. Hasonló véleményen van Balatoni András, az MNB igazgatója is. Jelenleg a jegybank inflációs várakozási sávjának középértéke 3,7 százalék, míg a maximum 4,1 százalék. "A beérkező adatok alapján azonban szükséges, hogy módosítsuk ezt a prognózist" – tette hozzá.