Íme a különféle elméletek: 50 éve tart a rejtély, amely a Malév repülőgép tragédiáját övezi, és még mindig nem találták meg a megoldást.

Ötven évvel ezelőtt, 1975. szeptember 30-án, a Földközi-tenger vizébe süllyedt a Malév Tu-154-es repülőgépe, közvetlenül a bejrúti landolás előtt. A tragikus baleset, amelynek hátterében álló okokat a mai napig nem sikerült kideríteni, sajnos senkinek sem adott esélyt a túlélésre.

A Malév 240-es járata, amely Budapest és Bejrút között közlekedett, 1975. szeptember 30-án éjjel 3 óra 44 perckor (magyar idő szerint 1 óra 44 perckor) tragikus balesetet szenvedett. A gép mindössze nyolc perccel a tervezett leszállás előtt zuhant a Földközi-tengerbe. Az utasszállító fedélzetén tartózkodó ötven utas, valamint a tízfős magyar személyzet mindannyian életüket vesztették.

A katasztrófa okát azóta sem lehet tudni.

Íme néhány figyelemre méltó körülmény, amely miatt sokan úgy vélik, hogy a történtek mögött nem csupán egy véletlen baleset áll:

A katasztrófa idején a bejrúti repülőtér berendezései csak korlátozottan működtek, a helyi légiirányítókkal nehezen lehetett kapcsolatba lépni. Ez még nem volt különösebben meglepő, ugyanis az 1975 áprilisában kitört libanoni polgárháborúban a stratégiai fontosságú bejrúti nemzetközi repülőtér környékén szinte állandó jelleggel fegyveres összecsapások folytak.

A jelenlegi helyzet következtében a legtöbb légitársaság leállította Libanonba irányuló járatait, így a nemzetközi légi forgalom szinte teljesen leállt. A helyi légitársaságokon kívül csupán a Malév és egy keletnémet légitársaság működtetett járatokat a légikikötőből.

A Malév járata a ciprusi légtér elhagyása után felvette a kapcsolatot a bejrúti légiirányítással, de nem sokkal később eltűnt a radarokról. A Reuters brit hírügynökség másnapi jelentése szerint

A part menti szállodák látogatói beszámoltak arról, hogy 3 óra 45 perc környékén egy hatalmas robbanás hangját hallották, majd nem sokkal később szemtanúi voltak, ahogyan egy fénylő tűzlabda leír egy ívet, és a tenger vizébe csapódik.

a térségben tartózkodó brit Lockheed C 130 Hercules gép személyzete pedig "fényes villanást és roncsdarabokat észlelt a tenger felett".

A pontos események mibenléte a mai napig titokzatos maradt.

A roncsok és a fekete doboz felkutatására tett kísérletek ellenére sem indultak meg a keresések, noha a brit haditengerészet készségesen felajánlotta támogatását. Valószínű, hogy ezek az értékes nyomok továbbra is a tenger mélyén rejtőznek.

A tragédia során 37 áldozat holttestét emelték ki, akiket egy helyi, már nem működő temetőben helyeztek végső nyugalomra. A leszállás előtti rádiókommunikációs adatok alapján a gép egy várakozókör után készülődött a landolásra, amikor hirtelen irányíthatatlanná vált, és a robbanás nem a levegőben, hanem a tengerbe érkezéskor következett be. A világ hírügynökségei néhány órával a baleset után, magyar idő szerint hajnalban már tudósítottak az eseményről, míg itthon csupán másnap reggel közölt a Magyar Távirati Iroda egy rövid tájékoztatót.

A magyar kormány a közel-keleti háborús helyzetre hivatkozva nem indította el a tragédia körülményeinek alapos vizsgálatát. Bár megalakult egy libanoni vezetésű nemzetközi bizottság, amely három libanoni, öt magyar, két szovjet és két brit szakemberből állt, az általuk végzett munka részletei szűkös információkkal szolgálnak. Jelentésük, amely számos kérdést nyitva hagyott, azt állítja, hogy a tragédia okai ismeretlenek maradtak.

Meggyőző magyarázat híján arról, hogy mi történhetett, több teória is kering.

Nem zárható ki, hogy véletlen robbanás történt, vagy a gép egyszerűen meghibásodott - a Tu-154-es nem a megbízhatóságáról volt híres, igaz a balesetek nagyobb részét emberi mulasztások okozták, és a Malév gépei közül csak ez az egy szenvedett katasztrófát.

Más nézetek szerint viszont a gép merénylet célpontjává vált, és egy rakétatámadás következtében zuhant le.

Teóriák arra az esetre, ha a gépet lelőtték: miért lehetett célpont?

Számos elmélet kering arról, hogy ha valóban merénylet történt, kik lehettek a háttérben: az izraeli titkosszolgálatok, a szovjet hatalom, az Egyesült Államok vagy éppen rivális arab terrorszervezetek.

A tragikus esemény kapcsán 2003-ban hivatalos nyomozás vette kezdetét, azonban a Nemzetbiztonsági Hivatal által készített jelentést szigorúan titkosnak minősítették. 2009-ben a magyar kormány döntése értelmében fejenként négymillió forintos kegyeleti támogatás került felajánlásra a magyar áldozatok családtagjai számára. A katasztrófát követően a budapesti Farkasréti temetőben emlékhelyet és jelképes sírt létesítettek, amelyet a baleset harmincadik évfordulóján felújítottak, ezzel is tisztelegve az áldozatok előtt.