A kutatók véleménye szerint még mindig nem veszett el a remény, hogy elérjük a másfél fokos klímacélokat.

Még mindig van lehetőség arra, hogy a világ elkerülje a klímaváltozás legrosszabb következményeit, és visszatérjen a másfél fokos célkitűzéshez. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy a kormányok összehangolt lépéseket tegyenek az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére – állítja egy friss kutatás. A Climate Analytics jelentése hangsúlyozza, hogy a jelenlegi kormányzati célok nem elegendőek, és sürgős felülvizsgálatra van szükség. A tanulmány a megújuló energiaforrások gyorsabb elterjedését, valamint a közlekedés, fűtés és ipar villamosításának felgyorsítását sürgeti. A világ vezetői ezen a héten Belémben, az Amazonas torkolatánál találkoznak, hogy csütörtökön és pénteken a hétfőn kezdődő COP30 ENSZ klímacsúcs előtt átbeszéljék a klímaválságot.

A hőmérséklet az elmúlt két évben már meghaladta a másfél fokos határt az iparosodás előtti szinthez képest - ez volt a 2015-ös Párizsi Megállapodás egyik fő célkitűzése. Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) e héten közzétett jelentése szerint a jelenlegi, nemzeti kormányok által elfogadott tervek 2,3-2,5 °C-os felmelegedéshez vezetnének. A tudósok szerint ez a szint szélsőséges időjárási események drámai növekedését és a Föld kulcsfontosságú ökoszisztémáinak súlyos károsodását okozná.

A Climate Analytics kutatócsoportja által kidolgozott "útiterv" ígéretes lehetőségeket kínál a globális felmelegedés mérséklésére. Ennek keretében arra számítanak, hogy ha a fosszilis energiahordozók fokozatos eltűnésével és a szén-dioxid-eltávolító technológiák széleskörű alkalmazásával lépünk, akkor 2050-re a hőmérséklet-emelkedés 1,7 °C-ra korlátozható, és a század végére akár 1,5 °C-ra is csökkenthető.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy az 1,5 °C-os küszöb átlépésének kockázata teljesen eltűnt. A kutatók több lényeges fordulópontot is felfedeztek, mint például a grönlandi jégtakaró olvadása vagy az amazóniai esőerdők esetleges átalakulása, amelyek a további globális felmelegedés következtében aktiválódhatnak. A pontos hőmérséklet, amelynél ezek a kritikus események bekövetkezhetnek, nem világos, így minden egyes tizedfoknyi hőmérséklet-emelkedés újabb kockázatokat hordoz. Egy friss kutatás arra figyelmeztet, hogy az egyik ilyen fordulópont, a korallzátonyok kifehéredése a megemelkedett tengervíz-hőmérséklet miatt, már mostanra elérheti a kritikus szintet.

A COP30 keretében minden résztvevő országnak kötelező új nemzeti klímatervet benyújtania a 2015-ös Párizsi Megállapodás alapján. Ezeket a terveket nemzeti hozzájárulásoknak (NDC - nationally determined contributions) hívják, és céljuk a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló célok és a megvalósításukhoz szükséges lépések meghatározása. Azonban a COP30 előtt a világ országainak kevesebb mint fele nyújtotta be az új NDC-t, és a benyújtott tervek többsége nem elegendő a szükséges mértékű klímaváltozás elleni küzdelemhez.