Elkészült a koncepció: az évtized végére megvalósítható az éhezés felszámolása.

A szakértők véleménye szerint a mesterséges intelligencia jelentős szerepet játszhat az éhezés elleni küzdelemben világszerte.

Az étkezési szokások átalakulásával világszerte, különösen a fejlődő országokban, egyre nagyobb nyomás nehezedik a mezőgazdaságra. A mesterséges intelligencia és a különböző fejlesztési irányok új lehetőségeket kínálnak, amelyeken keresztül sokmillió ember élelmezésbiztonsága javulhat. A mezőgazdaság jövője tehát nem csupán a technológiai újításokról szól, hanem arról is, hogy hogyan tudunk fenntarthatóan alkalmazkodni a változó igényekhez.

A klímaváltozás és a munkaerőhiány egyre inkább érezteti hatását világszerte, különösen a mezőgazdaság területén, ahol a termelékenység csökkenésével kell szembenézniük a gazdálkodóknak. A jövőjüket féltő mezőgazdasági termelők aggodalma nem alaptalan, hiszen az élelmiszer-ellátás stabilitása is veszélybe kerülhet, különösen Afrikában és Ázsia egyes régióiban. Az ENSZ 2030-ra kitűzött célja, hogy véget vessen az éhezésnek, ambiciózus, de elérhető, ha megfelelő lépéseket teszünk. A mesterséges intelligencia alkalmazása új lehetőségeket kínálhat az élelmiszer-termelés biztonságának javítására, segítve a gazdálkodókat a hatékonyabb és fenntarthatóbb termelési módszerek kidolgozásában.

Kamerunban Adamou Nchange Kouotou innovatív módon egy mesterséges intelligenciát alkalmazó applikációt alkotott meg, amely forradalmasítja a gazdálkodók terményellenőrzési folyamatait. Az alkalmazás segítségével a gazdák alaposan felmérhetik növényeik egészségi állapotát, és azonnali információt kapnak arról, hogy milyen kártevők támadják meg terményeiket, valamint arról, hogy milyen hatékony védekezési módszerekkel tudják leküzdeni őket. Ez a fejlesztés különösen fontos a szubszaharai régió kisgazdálkodói számára, akik gyakran küzdenek a talaj kimerülésével, hiszen közvetlen támogatást nyújt számukra a fenntarthatóbb mezőgazdasági gyakorlatok kialakításában.

Dél-Spanyolországban, Európa veteményeskertjében Joaquín Soriano Fernandez érzékelőkre támaszkodik a megfelelő hőmérséklet és páratartalom biztosításához az üvegházakban. Egy öntanuló algoritmus biztosítja, hogy a régió aszálytól sújtott gazdái egyre pontosabban öntözhessenek - és egyúttal nagy mennyiségű vizet takarítsanak meg.

Madridban Roemi Fernandez Saavedra mérnök innovatív betakarítási technikákat fejleszt. Legújabb találmánya, egy kétkarú betakarító robot, már képes az érett paradicsom és padlizsán azonnali azonosítására. Projektjük fő célja a költségek és a hulladék csökkentése, miközben hozzájárulnak ahhoz, hogy az emberek mentesüljenek a nehéz fizikai munkától, így egy fenntarthatóbb és kényelmesebb mezőgazdasági jövőt teremtenek.

Az élelmiszer-pazarlás egyre sürgetőbb kihívást jelent a társadalom számára. Németország például évente lenyűgöző, tizenegy millió tonna élelmiszert dob ki, ami hatalmas mennyiség. Különösen aggasztó, hogy ennek a pazarlásnak a 17 százaléka éttermekben és étkezdékben keletkezik, ahol akár egy egyszerű étkezés is jelentős mennyiségű élelmiszerfelesleget generálhat.

Egy lüneni vállalati étkezde ma már egy innovatív öntanuló előrejelző rendszert alkalmaz, amely naponta elemzi az adatokat, és megjósolja, mely ételek válnak a legnépszerűbbé az ebédszünet során. Ennek alapján optimalizálják a főzési folyamatokat, így jelentős mennyiségű élelmiszer-pazarlást csökkentenek, tonnákkal kevesebb hulladék keletkezik. Ezt a figyelemre méltó fejlesztést a német ZDF közszolgálati televízió is kiemelte egy dokumentumfilm keretében.

Az AI alkalmazása során az etikai kérdések merülnek fel, amelyek kulcsfontosságúak. Szakértők hangsúlyozzák, hogy alaposan fel kell térképezni, miként befolyásolják a mesterséges intelligencia hatalmas lehetőségei és korlátai a mezőgazdaság különböző szakaszait, a termeléstől egészen az élelmiszer-fogyasztásig.