Mellrák és megszorítások: újra az egészségünkön spórolnak A mellrák elleni harc és a hozzá kapcsolódó kezelések mindig is kiemelt figyelmet kaptak, azonban most úgy tűnik, hogy a költségvetési megszorítások újra az egészségügyi ellátás terheit sújtják. A

Kezdjük az alapokkal: a mellrák nem válogat, és bár igaz, hogy az idősebb korosztályban gyakoribb, a fiatal nőket sem kíméli. Az ultrahang az egyik legbiztonságosabb és legpontosabb eszköz a mellszövet vizsgálatára, különösen a 40 év alatti nőknél, akiknek a mellszövete sűrűbb, így a mammográfia kevésbé hatékony. Az ultrahang képes észrevenni azokat az apró elváltozásokat, amelyeket a tapintás nem észlel, és mindezt sugárterhelés nélkül. Ha egy gyanús csomót találnak, az ultrahang segít eldönteni, hogy jóindulatú vagy rosszindulatú-e, így sok nőnél már korai stádiumban megkezdhető a kezelés.
A tapintásos vizsgálat és az önvizsgálat kétségtelenül fontos elemei a mell egészségének megőrzésének, de egyáltalán nem helyettesítik az ultrahang által nyújtott pontos diagnózist. Különösen egy 30-as éveiben járó nő esetében, akinek a családjában előfordult mellrák, vagy aki hormontartalmú fogamzásgátlót használ, nem elegendő csupán annyit mondania, hogy "nem érzékel semmilyen elváltozást". A szakértők hangsúlyozzák, hogy a korai felismerés alapvető fontosságú a mellrák túlélési esélyeinek növelésében. Az ultrahang elhagyása pedig súlyos következményekkel járhat, hiszen késleltetheti a diagnózist, ami tragédiákhoz vezethet.
Bár a 40 év alattiak körében valóban ritkább a mellrák, a számok növekedése aggasztó, és a fiatalabb nőknél a késői diagnózis gyakoribb, mert sokan nem veszik komolyan a tüneteket, vagy nem járnak szűrésre. Az ultrahangos szűrés megvonása tovább súlyosbíthatja ezt a problémát.
Most érkezzünk el egy érzékeny és fontos témához: a hormonális készítményekhez. A fogamzásgátló tabletták, hormontartalmú spirálok és a klimaxos tünetek enyhítésére szolgáló gyógyszerek mindennapjaink részévé váltak. A modern nő életét sok szempontból megkönnyítik ezek a szerek, hiszen segítenek a menstruációs ciklus szabályozásában, csökkentik a nem kívánt terhességek valószínűségét, és enyhítik a menopauza kellemetlen tüneteit. Ugyanakkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül a sötét oldalukat sem: több kutatás is rávilágított arra, hogy a tartós hormonpótlás vagy a fogamzásgátlók alkalmazása összefüggésbe hozható a mellrák kockázatának növekedésével.
A hormonok és a mellrák összefüggésének középpontjában az ösztrogén áll: ez a hormon serkenti a sejtek osztódását, ami növeli a mutációk kialakulásának valószínűségét. Ha ehhez hozzávesszük a genetikai prediszpozíciót, az elhízást, vagy a mozgásszegény életmódot, a kockázat jelentősen megnő. A helyzet azonban még aggasztóbb: azok a nők, akik a legnagyobb veszélynek vannak kitéve, Szlovákiában nem részesülnek ultrahangos szűrésben. Ez olyan, mintha egy tűzoltó nélküli épületben élnénk, miközben mindannyian tudjuk, hogy a lángok bármikor felcsaphatnak.
A szlovák döntés nem jelenti azt, hogy a fiatal nők teljesen magukra maradnak. Az orvosok továbbra is javasolhatják az ultrahangos vizsgálatokat, amennyiben konkrét tünetek – mint például csomók vagy váladékozás – jelentkeznek. Emellett a magánellátás keretein belül is hozzáférhetőek ezek a vizsgálatok, bár nem mindenki pénztárcájának megfelelő áron. Az egészségügyi minisztérium hangsúlyozza az önvizsgálat fontosságát, és kampányokat indít annak érdekében, hogy a nők megtanulják, hogyan végezzenek mellellenőrzést. Ez egy dicséretes kezdeményezés, de önmagában nem elegendő.
Szlovákia döntése a költségvetési szempontok miatt érthető, de az egészségügy nem lehet alku tárgya. A mellrák nem vár arra, hogy elérjük a negyvenet, és a hormonális kezelések sem kérnek engedélyt, hogy fokozzák a kockázatot. Az ultrahangos szűrés leállítása olyan, mintha a védőhálót eltávolítanánk egy veszélyes terület fölött, teljesen kiszolgáltatva az ott élőket a kockázatoknak.