Mi várható a Trump és Orbán közötti megállapodás kapcsán? Felmerül a kérdés, hogy szükség lesz-e fegyvervásárlásra, és vajon Orbán Viktor közvetítő szerepet vállal-e? E kérdésekre kerestük a választ Szent-Iványi és Kiszelly szakértők segítségével.

„Ő nem is kíván közvetíteni a brüsszeli és Trump közötti viszonyban” – nyilatkozik Szent-Iványi István, elismerve, hogy az Orbán és Trump közötti kapcsolat baráti. Az igazi kérdés azonban az, hogy az ország hogyan tudja ezt a kapcsolatot "aprópénzre" váltani. A "megállapodás", amelyről a miniszterelnök említést tett, leginkább Orbán és Trump közötti kétoldalú egyezség lehet – ezt már Kiszelly Zoltán is hangsúlyozza, aki szerint a megállapodásban akár fegyvervásárlás is szerepelhet Trump elnök részéről...

"Orbán Viktor nem tud közvetíteni Trump és Brüsszel között két ok miatt sem, egyrészt, mert kifejezetten rossz a viszonya a brüsszeli intézményi vezetőkkel, másrészt, mert ő nem is akar" - jelentette ki a kérdésünkre Szent-Iványi István volt nagykövet, külpolitikai szakértő, akit annak kapcsán kérdeztünk, hogy Donald Trump 10 százalékos büntetővámot helyezett kilátásba az Európai Unióval szemben, jelezve, hogy ezt hamar meg akarja lépni, de az amerikai elnök semmit nem konkretizált.

„Nem az a célja, hogy közvetítse vagy támogassa Brüsszelt, hiszen már korábban is jelezte, hogy egy kedvező megállapodást kíván kötni az Egyesült Államok új kormányával. A brüsszeli döntéshozók pedig csak azt fogyaszthatják, amit maguk készítettek!” – hangsúlyozta a szakértő, utalva a magyar miniszterelnökre, aki saját érdekeit kívánja érvényesíteni.

Szent-Iványi István véleménye szerint Giorgia Meloni, Olaszország miniszterelnöke is betölthetné a közvetítő szerepét. Ugyanakkor Trump nem igényel közvetítőt, hiszen ő közvetlen, kétoldalú tárgyalásokat preferál a megállapodások elérése érdekében. Azonban fontos megjegyezni, hogy kereskedelmi megállapodásokat kizárólag az Európai Unióval tudna kötni.

"Lebegteti, de azt sem nagyon akar, borítékolható, hogy Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét - aki nyíltan Bident támogatta az amerikai elnökválasztáson - bosszúálló módon meg fogja várakoztatni" - tette hozzá a közbevetésünkre, hogy az amerikai elnök még nem is beszélt von der Leyennel, miközben Orbán Viktorral a megválasztása után telefonált, és a miniszterelnök Mar-a-Lagóban is ott volt Donald Trumpnál decemberben.

Orbán Viktor határozott szándékkal igyekszik elérni, hogy a kettős adóztatás elkerülését célzó egyezményt aláírják, valamint a beruházásvédelmi megállapodást is tető alá hozzák. Szent-Iványi István véleménye szerint azonban ezek a megállapodások nem Trump elnökkel való "alkudozást" igényelnek, hanem a kongresszus hatáskörébe tartoznak. Kiemelte azt is, hogy a vízumszigorításra vonatkozó döntést Trump elnöki hatáskörben felülbírálhatja.

Jelenleg nem világos, hogy Trump vagy az Egyesült Államok valóban kilép-e a globális minimumadó megállapodásból. A szakértő megjegyzi, hogy "ez egy plutokrácia, amely a nagyvállalatok érdekeit szolgálja az amerikai elnök részéről. Csak idő kérdése, hogy mi fog történni." Emlékeztet arra, hogy a Biden-kormányzat 2022-ben éppen a Magyarországgal kötött kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodást mondta fel, miután az Orbán-kormány megvétózta a globális minimumadó programot. Azóta a helyzet rendeződött, és Magyarország csatlakozott a megállapodáshoz. Szent-Iványi István véleménye szerint ez nem befolyásolja a jelenlegi tárgyalásokat, és úgy látja, hogy idén elérhetjük a kettős adóztatásról szóló egyezség aláírását. Azonban hangsúlyozza, hogy ez önmagában nem garantálja Orbán meghívását a Fehér Házba, még ha a két vezető között valóban szívélyes is a kapcsolat.

Az amerikai befektetők ugyanakkor részben azért hagyták el Magyarországot, mert a jogi környezet nem volt kiszámítható, részben pedig a korrupció miatt. "Ez bizalmi kérdés is" - tette hozzá, és mint kiemelte, annak a visszaépülése is hosszabb idő.

Egy másik lényeges szempont az, hogy Magyarország miként tudná hasznosítani a kettejük közötti baráti kapcsolatot, és hogyan alakíthatná azt anyagi előnyökre - tette hozzá.

Ahhoz, hogy Orbán Viktor meghívást nyerjen a Fehér Házba, a fegyvervásárlási lehetőség fontos szerepet játszhat. Trump, akárcsak a korábbi amerikai elnökök, kedveli, ha hazai gyártású eszközöket vásárolnak. Érdemes megjegyezni, hogy az Európai Unió is jelentős mértékben, 63%-ban amerikai forrásból szerzi be a szükséges felszereléseit. Ezen kívül a lengyelek és a románok sokkal nagyobb mennyiségben bonyolítottak le vásárlásokat, mint amit Magyarország tervezett.

"Felmerülhet továbbra is a kérdés a kínai és iráni kapcsolatokkal kapcsolatban, valamint az is, hogy milyen szoros a Trump és Orbán közötti barátság - hangsúlyozta."

Szent-Iványi István véleménye szerint Orbán Viktornak talán nem áll érdekében, hogy közeli időpontban kapjon meghívást, mivel a Fehér Házi látogatása és a 2026-os választások közötti távolság csökkentésével egyre nagyobb előnyre tehet szert. Minél közelebb kerül a két esemény időpontja, annál inkább kihasználhatja a helyzetet a politikai tőke növelésére.

A béke-szankció vs. háborús szankciós orbáni logikát a szakértő nem igen tudta értelmezni, szerinte ez nevetséges bűvészkedés volt a szavakkal és Orbán Viktor saját híveinek szólt, miután a magyar kormány, Szijjártó Péter hétfőn nem vétózott Brüsszelben. Erről részletesen itt és itt írtunk.

Az Európai Unió vezetői Trump szemében háttérbe szorulnak. Ezt alátámasztja, hogy az amerikai elnök számos politikai szereplővel felvette a kapcsolatot telefonon – Orbán Viktort az első körben hívta – ám Ursula von der Leyennel eddig még nem beszélt. Úgy tűnik, Trump a kétoldalú megállapodások híve, hiszen így az Egyesült Államok erősebb pozícióban van. Viszont a kereskedelempolitikai egyezmények esetében kizárólag az Unióval lehet tényleges megállapodásokat kötni. Erről beszélt Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója, akit arról kérdeztünk, hogy Orbán Viktor vajon betöltheti-e a közvetítő szerepét Trump és az EU között, ha az amerikai elnök valóban komoly szándékkal tárgyalna a 10 százalékos büntetővám bevezetéséről.

"Meglátjuk. A politikának mindig is volt és lesz is egy informális világa" - Gulyás Gergely kancelláriaminiszter ezzel válaszolt, amikor a januári nagyinterjúnkban erről kérdeztük.

Gulyás Gergely kifejtette, hogy "ebben az informális világban a magyar miniszterelnök szava jelentős súllyal bír az új amerikai adminisztrációnál. Ezt a lehetőséget mi a magyar érdekek érvényesítésére és képviseletére kívánjuk felhasználni. Kérdés, hogy az Európai Unió kér-e tőlünk ilyen szívességet, vagy alakul-e olyan helyzet, amelyben ezt nemcsak Magyarország, hanem az Unió javára is hasznosítani tudnánk. Ezt még meglátjuk, de nem zárható ki." - mondta a miniszter.

Azért is kérdeztünk rá, hogy milyen "deal" lehet magyar-amerikai viszonylatban, mert Orbán Viktor miniszterelnök kedden, a hétfői informális EU-csúcs után - melyen Mark Rutte NATO-főtitkár is részt vett - a Facebook oldalára azt írta ki: "Mi mindig is tudtuk, hogy Trump elnök vissza fog térni, ezért felkészültünk. Egy jó dealt fogunk kötni Egyesült Államok új kormányzatával. A brüsszeliek pedig megehetik, amit főztek!"

Kiszelly Zoltán legújabb elemzése szerint Elon Musk tevékenysége nyilvánvalóan destabilizálja az Európai Uniót, hasonlóan ahhoz, ahogy korábban Steve Bannon is tette. A washingtoni döntéshozók úgy tűnik, hogy "kiszervezték" ezt a feladatot egy milliárdosnak, mivel Donald Trumpnak az EU-val való jövőbeli tárgyalásai kulcsfontosságúak. Jelen állapot szerint Brüsszel nem látszik, hogy megfelelő válaszokat talált volna Trump fenyegető nyilatkozataira. Kiszelly Zoltán megjegyezte, hogy míg az amerikai elnök a védővámok mellett a NATO védelmi költségvetésének 5%-os növelését várja el, addig Rutte egy meghallgatáson csak 3,5-3,7%-ot említett.

Az elemző véleménye szerint Trump büntetővám intézkedéseire Ursula von der Leyen és csapata válaszlépéseket tehet, amelyek célzott ellenvámok formájában nyilvánulhatnak meg. Emlékezetes, hogy a Harley-Davidson és a Kentucky Whisky esetében az amerikai cégek nyomást gyakoroltak republikánus szenátorokra, hogy közbenjárjanak az elnöknél a büntetővámok ellen.

Ami az európai védelmi politikát és a NATO-tagállamok védelmi képességeire fordított költségeket illeti, Kiszelly hangsúlyozta, hogy a nyári NATO-csúcs során várhatóan középpontba kerül az 5%-os költségvetési elvárás, amelyet Trump fogalmazott meg. Továbbá, a Trump által javasolt csomag részeként az európai országoknak nagyobb mennyiségű amerikai olajat, gázt és autót kellene vásárolniuk. Az EU, különösen Ursula von der Leyen vezetésével, a Kínával kapcsolatos "de-risking" politikájától való eltérés irányába mozdulna el, és a kereskedelem főként dollárelszámolásra épülne - tette hozzá az elemző.

A közbevetésünkre, miszerint Orbán Viktor a konnektivitás és a semlegesség gazdaságpolitikájának szellemében igyekszik erősíteni a Kínával fennálló gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat – hiszen a BYD, Kína legnagyobb elektromos autógyára Szegedre költözött –, és hogy a magyar energiaellátás jelentős része orosz gázt és kőolajat igényel, valamint a GDP-arányos 5 százalékos NATO-hozzájárulás kapcsán a miniszterelnök "tüdőlövésnek" titulálta ezt a kötelezettséget, Kiszelly Zoltán úgy reagált, hogy a magyar kormányfő ennek ellenére is "egyengetheti" a kapcsolatokat Trump és Európa között.

De a "deal", amiről a miniszterelnök beszélt, leginkább Orbán-Trump kétoldalú megállapodás lehet. A kétoldalú témákban Brüsszel nélkül is születhet megállapodás - jelentette ki Kiszelly Zoltán, hozzátéve: amerikai adminisztráció részéröl Budapest felé most megvan a jó szándék is, mióta Trump elnök hivatalba lépett.

Az elemző felhívta a figyelmet Orbán Viktor által kiemelt három lényeges témára: a kettős adóztatás megszüntetésére irányuló új megállapodásra, a vízumokkal kapcsolatos ügyekre, valamint az amerikai befektetési aktivitásra. Ezek a kérdések fontos részei lehetnek az Orbán-Trump megállapodásnak. Hozzátette, hogy a miniszterelnök által említett "megállapodás" keretein belül figyelembe vehető az is, hogy Trump megszüntette a USAID-et, ezzel gyakorlatilag visszafogták a támogatásokat, így az amerikai adófizetők pénze már nem fogja finanszírozni az ellenzéket és az ellenzéki médiát. "Ez a támogatási rész eltűnik, ami Orbán Viktornak kedvező, még akkor is, ha a Soros alapítványok vagy a brüsszeli források továbbra is jelen vannak" - mondta az elemző.

Munkatársunk felvetette, hogy vajon a fegyvervásárlás is belefér-e a magyar-amerikai megállapodások keretébe, különösen figyelembe véve, hogy az Orbán-kormány korábban komoly érdeklődést mutatott az amerikai HIMARS rakétarendszer iránt, amelynek értéke körülbelül 250 milliárd forint. Kiszelly Zoltán válaszában hangsúlyozta, hogy a fegyvervásárlásra is van lehetőség, mivel Trump elnök számára ez egy kiemelt fontosságú téma. Kifejtette, ha növeljük a vásárlásainkat az Egyesült Államoktól, a magyarország méretéhez igazodva, Orbán Viktor várhatóan meghívást kap a Fehér Házba, ahol véglegesen aláírhatják a megállapodást. Esetleg még az elvárt 5 százalékos NATO-ráfordításunkból is levonhatják a fegyvervásárlás költségeit - tette hozzá a Századvég elemzője.

Kiszelly Zoltán megjegyezte, hogy nem tartja kizártnak, hogy a jövőben több amerikai gázt vásároljunk dollár alapú tranzakciók keretében.

Szijjártó Péter múlt héten egy különleges lépést tett, amikor az EU külügyminisztereinek brüsszeli találkozóján nem vétózott az Oroszország elleni szankciók meghosszabbításával kapcsolatban. E döntés mögött az a garancia állt, amelyet a Bizottságtól kaptunk az energiabiztonság terén. Orbán Viktor ezt követően kifejtette véleményét a szankciókról, és a megnyilvánulásaiból az derült ki, hogy szerinte míg az EU szankciói a háború fenntartását szolgálják, az Egyesült Államok által bevezetett intézkedések a béke előmozdítását célozzák.

"Nem kell stratégiát váltani, nem látok ellentmondást, a brüsszeli szankciókat azért hozzák, hogy az ukránok nyerjenek, Trump pedig a béketárgyalásra akarja rákényszeríteni a szankciók kilátásba helyezett szigorításával Moszkvát" - mondta végül Kiszelly Zoltán.

Hosszú Katinka, a magyar úszás legendája, visszavonulása óta először ült le televíziós interjúra, amelyben betekintést nyújtott pályafutása kulisszái mögé, személyes küzdelmeibe és a sportág iránt érzett szeretetébe. Az ATV Húzós Extra című műsorában nemcsak arról mesélt Rónai Egonnak, hogyan vált a víz második otthonná, hanem arról is, hogy milyen árat kellett fizetnie a sikerekért, és miért nem volt nehéz kimondania, hogy vége.