A gyümölcsökben, zöldségekben és magvakban gazdag táplálkozás jelentős mértékben hozzájárulhatna ahhoz, hogy számos ember életét megmentsük, és ezzel elkerülhessük a korai halálozást.

A legfrissebb EAT-Lancet Bizottság jelentése alapján a javasolt táplálkozási minta akár 27%-kal is mérsékelheti a korai halálozás kockázatát. Emellett jelentősen csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek, a rák, a cukorbetegség, valamint más krónikus állapotok kialakulásának valószínűségét is. Az ajánlott étrend főként teljes kiőrlésű gabonákra, friss gyümölcsökre és zöldségekre, valamint diófélékre és hüvelyesekre, mint a lencse és a vörösbab, épül. A hús, hal és tejtermékek fogyasztása viszont csupán minimális mértékben javasolt.

Jelenleg a különböző országok étrendi szokásai jelentősen eltérnek attól, ami a Föld egészségének megőrzését szolgálná. Azonban, ha áttérnénk egy fenntarthatóbb táplálkozásra, évente körülbelül 15 millió életet menthetnénk meg, ami a globális korai halálozások 27 százalékát jelenti.

- írták a kutatók.

A javasolt étrendre való váltás jelentősen mérsékelheti a nem fertőző betegségek megjelenésének valószínűségét, továbbá hozzájárulhat a hosszú és egészséges életvitel fenntartásához - emelték ki a jelentés készítői.

Az áttérésnek komoly környezeti következményei lennének, hiszen jelentősen csökkenne az erőforrásokat nagymértékben igénylő élelmiszerek, különösen a vörös húsok iránti kereslet. Ez nemcsak az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérsékléséhez járulna hozzá, hanem az élelmiszertermeléshez szükséges föld- és vízhasználat csökkentését is eredményezné.

Az ajánlás szerint naponta 150 gramm vagy 3-4 adag teljes kiőrlésű gabonát, 500 gramm vagy 5 adag gyümölcsöt és zöldséget, 25 gramm vagy egy adag diófélét és 75 gramm vagy egy adag hüvelyest kellene fogyasztani. Az étrend tartalmazhat 200 gramm vagy heti egy adag vörös húst, 400 gramm vagy heti két adag baromfihúst, 700 gramm vagy heti két adag halat, továbbá hetente 3-4 tojást és napi 500 gramm tejterméket, azaz napi egy adag tejet, joghurtot vagy sajtot.

A javasolt étrend célja, hogy csökkentse a hozzáadott cukrok, telített zsírok és só bevitelét, amelyek rendszerint megtalálhatók a feldolgozott élelmiszerekben.

A kutatók szerint bár világszerte elegendő élelmiszert termelnek, a világ nyolcmilliárdos lakosságának csaknem a fele, mintegy 3,7 milliárd ember nem jut hozzá biztonságosan az egészséges élelmiszerhez, a tiszta környezethez, és nem keres annyit, amiből megélhetne.

Az elemzés alapján a globális gazdagság legfelső 30%-ának táplálkozási szokásai járulnak hozzá az élelmiszerrendszerek által generált környezeti terhelés körülbelül 70%-ához.

"Az élelmiszerrendszerek átalakítása nem csupán jelentős környezeti és társadalmi kihívást jelent, hanem alapvető lépés is a biztonságos klíma és az egészséges bolygó megteremtése felé."

- fogalmazta meg Johan Rockstrom, a bizottság társelnöke és a Potsdami Klímakutató Intézet (PIK) vezetője.

Ha a globális közösség együttesen átváltana olyan étrendre, amely a bolygónk egészségét helyezi előtérbe, és határozott klímapolitikai intézkedésekkel csökkentené a károsanyag-kibocsátást minden iparágban, akkor az üvegházhatású gázok kibocsátása több mint 50%-kal mérséklődhetne. Ez a csökkenés olyan mértékű lenne, mintha a világ összes széntüzelésű erőművének károsanyag-kibocsátása egyszerre megszűnne – állapította meg a bizottság.

A szakértői testület a biológiai sokféleség védelme érdekében sürgette a megmaradt erdők, vízi élőhelyek és egyéb természetes környezetek megóvását célzó intézkedések bevezetését. Emellett kiemelték, hogy a kormányok hatékonyan hozzájárulhatnak az ajánlott étrend elterjesztéséhez, ha adót vetnek ki az egészségtelen termékekre, valamint támogatják a gyümölcsök és zöldségek termesztését és fogyasztását.