Minden, amit a munkáshitel szabályaival kapcsolatban érdemes megismerni: egy átfogó útmutató.


Szipszer Tamás, a tapasztalt adótanácsadó és mérlegképes könyvelő, aki szakértelmével és elhivatottságával segíti ügyfeleit a pénzügyi útvesztőkben való eligibilitásban.

2024. november 29-én jelent meg a Magyar Közlönyben a munkáshitelt szabályozó 372/2024. számú kormányrendelet, amely 2025. január 1-jén lép hatályba. Cikkünkben a munkáshitel főbb szabályait ismertetjük.

Persze! Íme egy egyedibb megfogalmazás a "Jogosultsági és általános szabályok" témában: --- **Hozzáférési Kritériumok és Általános Elvek** --- Ez a szakasz a hozzáférés feltételeit és az irányadó szabályokat tartalmazza, amelyek biztosítják a rendszer hatékony és biztonságos működését. A jogosultságok megszerzése és fenntartása érdekében minden érintett félnek be kell tartania az itt megfogalmazott irányelveket. --- Ha szeretnél további részleteket vagy egyéb kifejezéseket, szívesen segítek!

Munkáshitel igénylésére 2025. január 1-jétől az a fiatal jogosult, aki elérte a 17. életévét, de még nem lépte át a 26. születésnapját.

A magyar állampolgárok mellett a munkáshitelre jogosultságot kapnak mindazok, akik az Európai Unió tagállamaiból vagy az Európai Gazdasági Térség tagjaiból (mint például Norvégia) érkeznek, feltéve, hogy a szabad tartózkodás jogát legalább három hónapig gyakorolják Magyarországon.

A munkáshitel igénylésére jogosultak közé tartoznak a Magyarországon tartózkodási engedéllyel élő harmadik állam polgárai, valamint a hontalan egyének is.

A munkáshitelhez való hozzáféréshez a rendelet további tíz specifikus kritériumot határoz meg. Ennek értelmében a munkáshitelt csupán azok a személyek igényelhetik, akik megfelelnek az alábbi feltételeknek:

1. Az igénylő rendelkezik magyar lakcímmel.

2. Az igénylőnek 30 napnál nem régebbi okirattal kell igazolnia azt, hogy az igénylést megelőző 3 hónapban folyamatosan rendelkezett az alábbi biztosítási jogviszonyok valamelyikével, azaz:

3. Az igénylőnek rendelkeznie kell büntetlen előélettel.

4. Az igénylőnek nem lehet 5 ezer forintot meghaladó adótartozása.

5. Az igénylőnek nem lehet olyan tartozása, amely a Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR) szerepel.

6. Az igénylőnek kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a folyósítás időpontjától számított 5 éven át magyar lakcímmel bír, és életvitelszerűen Magyarország területén él és dolgozik majd.

7. Az igénylőnek folyamatos, a hiteltörlesztést biztosító jövedelemmel kell bírnia.

8. Az igénylőnek nem lehet érvényes tanulói vagy hallgatói jogviszonya felsőoktatási intézményben, és nem birtokolhat olyan oklevelet, amelyet felsőoktatási intézmény állított ki.

A munkaviszony keretein belül alkalmazottak munkaidejének minimuma heti 20 órát kell, hogy elérjen.

10. A munkaviszonyon kívül dolgozó egyének, mint például az egyéni vagy társas vállalkozók, esetében a jövedelmüknek el kell érnie a heti 20 órás foglalkoztatású munkavállalók átlagos jövedelmét.

Az igénylőnek kötelessége igazolni a fent említett feltételek teljesülését. Az ehhez szükséges dokumentumok a következők:

A kölcsön összege nem haladhatja meg a 4 millió forintot. A kölcsön forintalapú, és a törlesztése is csak forintban történhet. A kölcsön folyósítására kizárólag egy összegben kerülhet sor.

A törlesztés feltételei és szabályai A törlesztés folyamata alapvető jelentőséggel bír a pénzügyi kötelezettségek kezelésében. Fontos, hogy mindenki tisztában legyen a törlesztés szabályaival, hogy elkerülhesse a késedelmi díjakat vagy a hitelminősítés romlását. A törlesztés során figyelembe kell venni a következő szempontokat: 1. **Törlesztési ütemterv**: A hitelszerződésben rögzített ütemterv alapján kell végezni a törlesztéseket. A határidők betartása elengedhetetlen. 2. **Összeg és kamatok**: A törlesztési összeg tartalmazhatja a tőke és a kamatok részleteit is. Fontos, hogy a törlesztés során a megfelelő összeget utaljuk el. 3. **Késedelmi díjak**: Amennyiben a törlesztést nem időben teljesítjük, késedelmi díjat kell fizetnünk. Ezért javasolt a határidők pontos nyomon követése. 4. **Elő-törlesztés lehetősége**: Sok esetben lehetőség van a hitel előtörlesztésére, ami csökkentheti a kamatfizetési kötelezettséget. Ennek feltételeit a hitelszerződés tartalmazza. 5. **Kommunikáció a hitelezővel**: Ha bármilyen problémánk adódik a törlesztéssel kapcsolatban, fontos, hogy minél előbb felvegyük a kapcsolatot a hitelezővel, hogy közösen találjunk megoldást. A törlesztés szabályainak megértése és betartása segít abban, hogy pénzügyi helyzetünket stabilan tarthassuk, és elkerüljük a nem kívánt következményeket.

A kölcsön visszafizetését a folyósítást követő hónaptól el kell kezdeni. A futamidő maximum 10 év lehet. A havi törlesztőrészleteket egy kezességvállalási díj is kiegészíti, ami azt jelenti, hogy az igénylőnek mindenképpen ki kell fizetnie ezt a díjat. A kezességvállalási díj mértéke az adott év elején fennálló tartozás 0,5%-a, amelynek pontos összegét a hitelintézet határozza meg, és azt minden év január 31-ig közli az igénylővel.

Kiemelkedően fontos szabály, hogy ha várandósságot tapasztalsz, akkor a törlesztést fel lehet függeszteni. Azonban ne feledd, hogy a felfüggesztés iránti kérelmet kötelező benyújtani a pénzintézethez. A törlesztési szünet a várandósság 12. hetétől lép életbe. Emellett elengedhetetlen, hogy a várandósságot igazoló dokumentumot is csatolj, amelyet a törlesztési szünetelés iránti kérvényed mellé kell benyújtanod.

Ha a támogatási kérelem benyújtásakor a várandósság már elérte a 12 hetes időtartamot, akkor lehetőség van arra, hogy a folyósítás pillanatában kérjük a törlesztés azonnali felfüggesztését is.

Egyébként a törlesztések felfüggesztésére a várandósság 12. hetétől kezdődően van lehetőség, egészen a gyermek születését követő 180. napig.

A törlesztési szüneteltetés maximálisan 2 évre terjedhet ki. Ikergyermek születésekor az éves moratórium további 1 évvel meghosszabbítható, amennyiben az igénylő külön írásban kéri ezt a hitelintézettől. Fontos hangsúlyozni, hogy a kérelmet a 2 éves törlesztési moratórium lejárta előtt legkésőbb 60 nappal be kell nyújtani a hitelintézethez, mivel a határidő elmulasztása jogvesztő következményekkel jár.

Amennyiben a magánszemély nem bír magyarországi jogcímmel, úgy nem élhet a törlesztés felfüggesztésének lehetőségével.

A kötelezően fizetendő kamat és a kamatkedvezmények vonatkozó előírásai:

A hitel futamideje során az igénylő automatikusan jogosult kamattámogatásra. Ehhez nem szükséges külön kérelmet benyújtani, így a kamattámogatás folyamata zökkenőmentesen zajlik.

A kamattámogatás keretében a Kincstár vállalja, hogy az igénylő nevében kifizeti az ügyleti kamatot.

Ha azonban az igénylő magyarországi lakcíme, az igénylést követő 5 éven belül megszűnik, vagy szintén 5 éven belül megszűnik vagy nem áll fenn 90 napig folyamatosan vagy összeadódóan a biztosítotti jogállása, akkor 120 napon belül az addig igénybe vett kamattámogatást meg kell fizetnie a hitelintézet felé.

A kamatkedvezmény-visszafizetésre vonatkozóan az igénylő legfeljebb 24 hónapra kérhet részletfizetést, amennyiben megfelelően igazolja, hogy a visszafizetés terhe jelentős mértékben megterhelné szociális, családi, jövedelmi vagy vagyoni helyzetét.

A kamat mértéke a támogatási időszak során az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság (ÁKK Zrt.) által havonta közzétett adatokat veszi alapul. Ezen adatok a közzétételt megelőző három hónapban lebonyolított 5 éves lejáratú államkötvény aukcióin kialakult átlaghozamokból származnak. Ezen átlaghozamok a betéti kamatok és az értékpapírok hozamának számítására vonatkozó kormányrendelet szerint kerülnek meghatározásra, és a különböző aukciókon elfogadott mennyiségek súlyozásával számítják ki a számtani átlagot. A kamat mértéket ezen átlag 110%-ának 1 százalékpontos emelésével állapítják meg.

Ha azonban a kamattámogatási időszak a fentiek miatt megszűnik, akkor a kamat emelkedni fog. Ez esetben a már nem támogatott kamat mértéke: az ÁKK Zrt. által havi rendszerességgel közzétett, a közzétételt megelőző három naptári hónapban tartott 5 éves névleges futamidejű államkötvény aukciókon kialakult - a betéti kamat és az értékpapírok hozama számításáról és közzétételéről szóló kormányrendeletnek megfelelően számított - átlaghozamok adott aukciókon elfogadott mennyiségekkel súlyozott számtani átlaga 130 százalékának 4 százalékponttal növelt értéke. Az állampapír-átlaghozamot az ÁKK Zrt. az internetes honlapján minden naptári hónap harmadik munkanapjáig közzéteszi. A közzétett állampapír-átlaghozamot a közzététel naptári hónapját követő hónaptól kell alkalmazni.

Gyermekvállalási támogatás

Azok a nők, akik második vagy harmadik gyermeküket hozzák a világra, vagy örökbefogadás útján bővítik családjukat, jogosultak gyermekvállalási támogatásra. Amennyiben a második gyermek születik vagy kerül örökbefogadásra, a támogatás mértéke a meglévő hiteltartozás 50%-át teszi ki. A harmadik gyermek esetében ez az arány már 100%-ra emelkedik. Fontos tudni, hogy a támogatás igénylésére csak az adott gyermek születését vagy örökbefogadását követő 180 napos időszakban van lehetőség. Ezen kívül, ha a nő magyarországi lakcíme a támogatás folyósítását követő 5 éven belül megszűnik, akkor nem jogosult a fenti támogatásra.

Related posts