A kamatszint továbbra is változatlan maradt, és Varga Mihály külön üzenetet küldött Magyar Péternek is.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi ülésén változatlanul hagyta a jegybanki alapkamatot, amely így továbbra is 6,50 százalékon áll. A kamatfolyosó szélei is érintetlenek maradtak: az egynapos (O/N) betéti kamat 5,50 százalék, míg az egynapos (O/N) hitel kamata 7,50 százalék. A kamatdöntést követő sajtótájékoztatón Varga Mihály, a jegybank elnöke, részletesen kifejtette a döntés hátterét, emellett röviden érintette az MNB-alapítványokat, valamint azt is, hogy az MNB vizsgálatot folytat Magyar Péter ügyében, aki bennfentes kereskedéssel gyanúsított.

A Portfolio hétfőn közzétett elemzése alapján a piaci szakértők körében egyértelmű konszenzus alakult ki arról, hogy az irányadó kamatláb várhatóan nem változik. Ugyanakkor a jövőbeli kilátásokkal kapcsolatban feszültség tapasztalható, hiszen az év hátralévő időszakára vonatkozó várakozások széles spektrumot ölelnek fel. Az interjúalanyok között akadnak olyan elemzők, akik úgy vélik, év végére már nem lesz esély kamatcsökkentésre, míg más szakértők akár 25 vagy 50 bázispontos mérséklődést is elképzelhetőnek tartanak.

Legutóbb szeptemberben változott az alapkamat, március végén szintén nem módosított a monetáris tanács az alapkamaton. A legutóbbi kamatdöntő ülés azért volt rendhagyó, mert ez volt az első kamatdöntés Varga Mihály elnöksége alatt, a volt pénzügyminiszter március elején vette át az MNB elnöki posztját Matolcsy Györgytől. Korábban a kamatdöntés után szokásos sajtótájékoztatót Virág Barnabás alelnök tartotta, Varga vezetésével ez most változni látszik, az elmúlt két alkalommal az alelnökök valamelyike helyett már az új elnök nyilatkozott a döntés okairól.

Varga Mihály keddi sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy a jegybank legfrissebb helyzetértékelése alapján az infláció áprilisban várhatóan tovább csökken, és a következő hónapokban a jegybanki toleranciasáv felső határához közel alakulhat. A vámháborús bejelentések "eltérő időzítéssel megjelenő és ellentétes irányú hatásai" miatt azonban az inflációs kockázatok fokozódtak. Kiemelte, hogy a pénzügyi piaci stabilitás megőrzése és az inflációs várakozások stabilizálása továbbra is alapvető fontosságú. Az növekedési kockázatok is felerősödtek. A jegybankelnök hangsúlyozta, hogy a tanács elkötelezett az inflációs célok fenntartása mellett, és hogy az óvatos, türelmes monetáris politika és a szigorú monetáris feltételek fenntartása elengedhetetlen. Ennek következtében az alapkamat hosszabb ideig a jelenlegi szinten maradhat.

A jegybanki alapítványok ügye kapcsán Varga nemrégiben a kormánynál kezdeményezte e szervezetek felszámolását, és határozottan hangsúlyozta, hogy véleménye szerint "hosszú távon a jegybanknak nincs szüksége ilyen típusú tevékenységekre".

A HírTV interjújában a jegybankelnök a Magyar Péter nevével fémjelzett állítólagos bennfentes kereskedésről is beszélt. Varga Mihály kifejtette, hogy megdöbbentőnek tartja, amikor valaki azzal fenyegetőzik, hogy a következő választások után milyen következményekkel szembesülhet az ügyben eljáró hivatalnok. Hangsúlyozta, hogy a jegybank a jövőben is, akárcsak eddig, a hatályos jogszabályok betartásával és pártatlanul vizsgálja a felmerülő ügyeket. "Fontos számunkra, hogy a magyar pénzügyi szektor mentes legyen a visszaélésektől és jogi anomáliáktól" – tette hozzá.

Varga legutóbb, március végén hangsúlyozta a szigorú monetáris politika fontosságát, és az új elnök akkor is azt emelte ki, hogy az inflációs kockázatok elkerülése érdekében óvatos és türelmes megközelítésre van szükség. Ahogy várható volt, a jegybankelnököt a márciusi sajtótájékoztatón a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványainak vagyonvesztéséről is kérdezték. Varga kifejtette, hogy az MNB új vezetése célul tűzte ki, hogy szüneteltesse a jegybank fő feladatától eltérő tevékenységeket, amibe az alapítványok működése is beletartozik. Ekkor bejelentette, hogy levélben fordult Orbán Viktorhoz az MNB-alapítvány ügyének áttekintése érdekében, és azóta nyilvánosságra került, hogy kezdeményezi a kormánynál az alapítványok megszüntetését. A kormányfő a jegybankkal folytatott tárgyalások vezetésére Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert jelölte ki.

Március végén az MNB jelentős változtatásokat eszközölt a gazdasági előrejelzéseiben, csökkentve a növekedési várakozásait, míg az inflációs előrejelzését felfelé módosította. A prognózis szerint a magyar gazdaság teljesítménye 2025-re várhatóan 1,9-2,9 százalék közötti növekedést mutathat, ezt követően 2026-ban 3,7-4,7 százalékos bővülésre számítanak, míg 2027-re 2,8-3,8 százalékos növekedés prognosztizálható. Az idei évben az infláció éves átlagban 4,5-5,1 százalék körül alakulhat, míg 2026-ra ez a szám 2,9-3,9 százalék között mozoghat, 2027-re pedig 2,5-3,5 százalékra várják. Néhány nappal később a kormány is frissítette a GDP-növekedési előrejelzését, amely az eredeti 3,4 százalékos célt 2,5 százalékra csökkentette. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) 2026-ra 4,1 százalékos, 2027-re pedig 3,9 százalékos növekedést vár, és az azt követő két évben is 4,1 százalékos bővülést jelez előre. Az idei év inflációja az NGM becslése szerint 4,5 százalékra emelkedhet, ami szemben áll az eredetileg várt 3,2 százalékkal.

Az MNB legfőbb eszköze a kamatszint módosítása, amely jelentős hatással bír a gazdaság dinamikájára. Amikor a kamatok alacsonyan maradnak, a hitelfelvétel egyszerűbbé és olcsóbbá válik mind a magánszemélyek, mind a bankok számára. Ez a helyzet élénkíti a gazdasági aktivitást, de ugyanakkor kedvez a magas infláció kialakulásának is. Ezzel szemben, ha a kamatszint emelkedik, a fogyasztás csökken, ami segíthet az infláció lelassításában, ám ez a gazdasági növekedés ütemét is visszafoghatja.