Nagy Márton nem elegendő ahhoz, hogy megfékezze az étolaj árának emelkedését - ez derül ki a HVG áprilisi bevásárlókosár elemzéséből.

Az árstop eltörlése óta az élelmiszerek ára 10%-kal emelkedett, és úgy tűnik, hogy bármilyen kormányzati lépés legfeljebb csak ideiglenes megoldásként szolgálhat az inflációval szemben. Ha egyáltalán.

Az árrésstop egy olyan intézkedés, amely kezdetben talán enyhíti az inflációt, ám hosszú távon komoly problémákat generál a nemzetgazdaság számára. A kereskedők világosan megüzenték Nagy Mártonnak, hogy nem támogatják ezt a lépést. Az Országos Kereskedelmi Szövetség keddi nyilatkozata nem véletlenül született: a kereskedelmi láncok már régóta tiltakoznak a kormány által bevezetett intézkedés ellen, amely március közepétől elvileg május végéig lenne érvényben. Ahelyett, hogy a kormány az árrésstop kivezetésén gondolkodna, a nemzetgazdasági miniszter inkább annak bővítéséről beszél. Ezt a témát még egy kormányinfón is megvitatta, ahol elmondta, hogy személyesen nem vásárol, hiszen a munkaidő végére már zárva vannak a boltok, de ennek ellenére határozottan érvelt amellett, hogy a háztartási vegyi áruk esetében is szükség van árkorlátozásokra. Hiszen ki akarná, hogy a DM vagy a Rossmann kimaradjon a szabályozásból?

A közösségi médiában rendkívül aktív miniszter nap mint nap, vagy akár hetente is képes tájékoztatni a nyilvánosságot arról, hogy az intézkedések következtében több mint 900 termék ára átlagosan 19 százalékkal csökkent. Persze egy statisztikus valószínűleg megdöbbenne a számítások módszertanán, de végül is, ki az, aki valóban a statisztikai adatokra figyel?

Jelenleg egy figyelemre méltó trendet figyelhetünk meg: miközben a kormányfő a Donald Trump amerikai elnök januári hivatalba lépése utáni időszakban egyfajta gazdasági fellendülést ígért, a magyar gazdaság egyre mélyebb válságba süllyed. A gazdaságpolitikai irányítás által felkavart zűrzavarból nemhogy nem tud kikecmeregni, de már a csökkenés első jelei is megmutatkoznak. A Központi Statisztikai Hivatal szerdai jelentése szerint az utóbbi hónapok és évek trendjétől eltérően 2025 elején a lakossági fogyasztás lesz az, ami valamelyest megmozdítja a gazdaságot – ellentétben az ipar gyenge teljesítményével. Úgy tűnik, az emberek hajlandóak elkölteni a boltokban a megemelkedett jövedelmüket, vagy a lejáró állampapírokból származó összegeket. Az árrésstop azonban valószínűleg nem hoz érdemi változást, csupán azt a látszatot kelti a Fidesz szavazótáborában, hogy a kormány még ilyen nehéz időkben is megvédi a vásárlókat a kereskedők esetleges visszaéléseivel szemben.

Térjünk vissza a valóság talajára! Az árrésstop nem egy merev hatósági ár, hanem csupán egy keretet ad arra, hogy a fogyasztói ár mennyivel haladhatja meg a nagykereskedelmi árat. Gyakorlatilag tehát a termelők és feldolgozók által megállapított árakat tükrözi – bár sok esetben ez csupán elmélet marad. A kereskedőknek ugyanis kénytelenek csökkenteniük a működési költségeiket, így a beszállítókkal való alkudozás során is keményebben lépnek fel. Ráadásul, ha egyre több terméket árulnak minimális haszonnal, a helyzet még nehezebb lesz. A vásárlók – elvileg – ebből csak profitálhatnak, ám ahogy azt az árstop kapcsán már tapasztalhattuk, a valóság ennél sokkal bonyolultabb.

Még nem is említettük a piaci dinamikákat, amelyek most különösen izgalmasak. Vegyük például a ragadós száj- és körömfájás járványt, amely eddig csupán pánikot keltett a piacon, de ennek megvan az oka. A vágóhidak ugyanis elzárkóznak az érintett megyéből, sőt, gyakran az egész országból származó állatoktól, így sok gazda kénytelen a nyakán maradó állatokat tartani. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a tartásuk nem csupán anyagi terhet jelent, hanem, ahogy Nagy István agrárminiszter is utalt rá a múlt héten, a vágóhidak kapacitása is szinte kimerült. A kormány lépéseket tesz a zűrzavar rendezésére, és egyfajta felvásárlási programot indít, amelynek keretében olcsóbban vásárolnák fel ezeket a sertéseket, míg a gazdák az árkülönbözetet megkapnák. Ez elvileg alacsonyabb árakat eredményezhet a sertéshús esetében a fogyasztók számára, azonban nem árt óvatosnak lenni. Az olcsóbb hús ugyanis azt is jelentheti, hogy a magyar termékek ára a már eleve alacsonyabb import árak szintjére süllyed. Így pedig a vásárlók nem feltétlenül olcsó import húst, hanem a hazai terméket kapják ugyanazon az áron.

Vizsgáljuk meg közelebbről az alapvető élelmiszereket! A tojás esetében az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) az első negyedévre drámai áremelkedésekről számolt be. Különösen az M+L méretű tojások ára emelkedett, éves szinten akár 22 százalékkal is. Fontos megjegyezni, hogy itt nem a végfelhasználói árakról van szó, hanem az úgynevezett csomagolóhelyi árakról. Ez azt jelenti, hogy a kereskedelmi láncok csökkenthetik a fogyasztói árakat, de ezáltal ők is veszteségeket szenvednek el. Ezen kívül a világpiacon az étolaj ára is emelkedik – emlékezzünk, hogy ez volt az a termék, amely az árrésstop bevezetése után is drágult. Ez arra utal, hogy már az intézkedés előtt sem voltak túlzottan magasak az árrések. Az AKI adatai ezt alátámasztják, hiszen az elmúlt egy évben körülbelül 10 százalékos árrést mutattak. Így tehát egyértelműen megállapítható, hogy az étolaj árának folyamatos emelkedése nem a "kereskedők zsebébe" vándorló haszonnal magyarázható.

Bár az élelmiszer csak egy a sok tényező közül, amely az inflációt befolyásolja, ezek a faktorok is jelentős hatással vannak arra, amit a gazdasági szakértők és a jegybank is jelez: a következő időszakban várhatóan emelkedni fog a drágulás átlagos szintje. Ugyanakkor nem kell még a 2022-es spirálra gondolnunk, de az kétségtelen, hogy az árrésstop nem hoz számottevő javulást, miközben ismét felborítja a piaci egyensúlyt.

Vizsgáljuk meg, valóban akkora-e a drágulás, mint ahogy azt Nagy Márton miniszter állítja, és hogy valóban szükséges-e egy árrésstop bevezetése. A HVG április végi felmérése azt mutatja, hogy a múlt hónapban tapasztalt csökkenés után ismét emelkedni kezdtek az élelmiszerárak. Jelenleg még mindig a tavaly decemberi és az idei januári szint között mozgunk, de már csak idő kérdése, hogy mikor érjük el azt a szintet, ahonnan február végén elindultunk.

Egy év leforgása alatt a kosár értéke több mint 15 százalékkal emelkedett. A kép viszont kissé megtévesztő, mivel egy évvel ezelőtt a korábbi árstopos termékek esetében még érvényben volt egy 0 százalékos árrésszabály. Azonban, ha az ezt követő helyzetet nézzük, akkor is 10 százalékkal többet kell most kifizetni az alapvető élelmiszerek – még a legolcsóbb verzióik esetében is – költségeiért.

Az áprilisi átlagár elérte a 8452 forintot, ami a márciusi 8380 forint után figyelemre méltó emelkedést jelent. Ebből az összegből összeállítható a négyszemélyes, négyfogásos menünk. A legkedvezőbben az Auchanban vásároltunk, a második helyen a Lidl végzett, míg az Aldi a harmadik pozíciót foglalja el a rangsorban.

Az alternatív élelmiszerek piaca még mindig érzékeli az árrésstop intézkedés hatásait: ezeknél a termékeknél jelentős árcsökkenés tapasztalható, különösen a laktózmentes opciók esetében. A legfrissebb adatok szerint az átlagos árnövekedés a múlt hónaphoz képest alig észlelhető, míg a hagyományos verzióknál némi árcsökkenés is megfigyelhető. A piacon a Lidl és a Penny dominál, szinte holtversenyben, míg a Tesco és az Auchan a második vonalban, szintén hasonló helyzetben áll.