Kihívást jelent az egyensúly megtalálása a delfinek védelme és a halászok megélhetése között a Vizcayai-öböl területén.

A Vizcayai-öböl, amely a nyugat-franciaországi Bretagne legdélebbi pontjától egészen Spanyolország északi partjáig terjed, az Atlanti-óceán egyik legjelentősebb halászati területe. E csodálatos vízfelület nem csupán gazdag halállományáról híres, hanem körülbelül 200 000 delfin otthonául is szolgál, akiknek játékos ugrásaival és színpompás mozgásával varázsolják el a látogatókat.

Az utóbbi időszakban drámaian megnőtt a partra sodródott állatok száma, és sok közülük sajnos a halászhálókkal való véletlen érintkezés nyomait viseli magán. Ez a jelenség komoly aggodalmat kelt a tudományos közösség és a környezetvédelmi aktivisták között.

Tavaly a francia kormány egy hónapos tilalmat rendelt el a 8 méternél hosszabb halászhajókra, hogy megvédje a delfineket és más tengeri emlősöket attól, hogy véletlenül belegabalyodjanak a halászhálókba.

Az Európai Unió által finanszírozott intézkedést az idei tél folyamán is megújították, ennek következtében a francia és külföldi halászhajók január 22. és február 20. között kénytelenek lesznek a kikötőben tartózkodni.

A halászok véleménye szerint teljesen indokoltalan, hogy őket okolják a delfinek partra vetődése miatt.

Sébastien Biolchini, a Bretagne régió Finistère megyéjének halászközösségének elkötelezett képviselője szerint ők az elsők, akik komoly lépéseket tesznek a véletlenszerű halászat csökkentése érdekében. Ahogy a többi halász is Audierne-ben, ő is modernizálta hajóját különféle riasztóberendezésekkel, amelyek célja a delfinek védelme. Ezek az innovatív megoldások, mint például akusztikus jelzők és fényvisszaverő eszközök, segítenek abban, hogy minimalizálják a delfinek véletlenszerű befogását a halászati tevékenységek során.

Azt állítja, hogy az igyekezeteket nem értékelték megfelelően.

Az állam által a halászok jövedelemkieséséért felajánlott kártérítés a bevétel 85%-át fedezi. Ennek ellenére sok, a partvidék közelében tevékenykedő halász még mindig jelentős pénzügyi veszteségekkel szembesül a főszezonban a kényszerű leállás miatt, amelyet a rossz időjárási körülmények is megnehezítenek.

"A kompenzáció ellenére tavaly a bevételeim 20-30%-át elvesztettem" - osztotta meg tapasztalatait Sebastien Biolchini.

Jelenleg nem látok tiszta jövőt három, öt vagy akár tíz évre előre, így a jelenlegi helyzet alapján egy jelentős beruházás megvalósítása sem képzelhető el.

Még ha sikerül is talpon maradnunk, sosem érezhetjük magunkat igazán biztonságban, hiszen mindig a francia és az európai döntések árnyékában élünk.

A tilalom jelentős hatással van a helyi gazdaságra is. A térségben működő halárverések, halárusok és -kereskedők, valamint a szállítási szolgáltatások és hajójavító vállalkozások mind nehézségekkel küzdenek a halászati tevékenység visszaesése miatt. Ezen ágazatok szenvednek a csökkent kereslet miatt, ami a közösség gazdasági helyzetére is rányomja bélyegét.

Clara Ulrich, a halászati szakértő és az Ifremer, a Francia Óceánkutató Intézet tudományos vezetőjének helyettese, nyíltan kifejezi a halászközösség aggályait. Hangsúlyozza, hogy jelenleg is folynak a kutatások a partra vetett delfinek növekvő számának okainak feltárására.

Bár a 2024-es halászati tilalom alatt a delfinhalálozások csökkenését tapasztalták, a kutatók hangsúlyozzák, hogy hasonló trendek figyelhetők meg a tilalom előtt és után is, így a tilalom önállóan nem magyarázhatja meg a jelenséget. Jelenleg a véletlenszerű halászat és az éghajlatváltozás közötti kapcsolatokat is vizsgálják, mivel a delfinek táplálékkeresés közben egyre inkább a partokhoz közelítik magukat, ezáltal gyakrabban kerülve interakcióba a halászhajókkal.

Clara Ulrich megfogalmazása szerint a Vizcayai-öböl delfinjei jól szemléltetik a kizsákmányolás és a védelem között feszülő bonyolult egyensúlyt.

A fenntartható halászat alapelve, hogy a természet kincseit úgy használjuk ki, hogy közben megőrizzük az ökoszisztémák egyensúlyát és gazdagságát.