A cirkusz a Városligetben nem éppen titokban terjeszkedne, inkább finoman, szinte észrevétlenül hódítaná meg a teret.

A Népszava egy érdekes cikket közölt a Biodóm év végi megnyitásával kapcsolatban, amely azonban nem csupán az új attrakcióról szól. Az írás mögött a Nemzeti Artista- Előadó- és Cirkuszművészeti Központ Nkft. és a Fővárosi Állat- és Növénykert területi érdekeltségeinek összefonódása is felsejlik. A cikk így nemcsak a Biodóm különlegességére hívja fel a figyelmet, hanem a két intézmény közötti kapcsolatokat és együttműködéseket is körüljárja, bemutatva, hogyan gazdagítja a Biodóm a főváros kulturális és turisztikai palettáját.

Talán ismerik a vicces történetet, amikor a Szovjetunióban a gyárlátogatáson megkérdezik, hogy itt mi készül, mire a válasz az, hogy elvileg konzerv, de az alapelemekkel bárhogyan dolgoznak is, a végén mindig tank lesz belőle...

Egy izgalmas történet bontakozik ki a Népszava hasábjain, ahol Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert (FÁNK) szóvivője osztotta meg a legfrissebb híreket. Elmondása szerint: "Az év végére várhatóan megnyithatja kapuit a látogatók előtt a Biodóm belső tere. Jelenleg is zajlanak a döntően kertészeti jellegű munkálatok, amelyek a projekt megvalósításához szükségesek. Ne feledjük, hogy a Biodómhoz tartozó kifutók már tavaly augusztus óta látogathatók, és az állatok is birtokba vették ezen új területeket."

A cikk valódi lényegét nem csupán az adja, hogy az új koncepció szerint az 1,7 hektáros Biodómban nem fognak orrszarvúak, elefántok és csimpánzok élni, és hogy az akvárium beüzemeléséhez szükséges anyagi források is hiányoznak. Sokkal fontosabb, hogy a megfelelő növényesítési megoldások révén a jelenleg a Nagyszikla belsejében élő állatok új otthonra lelhetnek ebben a környezetbarát koncepcióban.

Vagyis, persze, fontosak a zebrák, a növények, ám a Biodómba tervezett Pannon Park eredeti ötlete már olyan messze van a jelentől, mint a földtörténeti korok közül a triász, a júra vagy a kréta, valamit azonban mégis kezdeni kellene azzal a területtel, amely Budapest szívében, a Városligetben található, s ahonnan már lényegében eltűnt a vidámpark, de

A Népszava legfrissebb cikkében olvashatjuk, hogy Kovács Balázs, Lázár János miniszteri biztosa februárban egy merész javaslattal állt elő: a Nyugati Pályaudvar mellett tervezett új cirkuszművészeti központ helyét a Városligetbe költöztetnék. Ez ugyanakkor azt jelentené, hogy az állatkert területén kellene bővítkezni, ám az állatkert a vasúti területen cseretelket kaphatna. Kovács arra is utalt, hogy a cirkusz és az állatkert közös fenntartás alatt működhetne, a Biodómot pedig hozzáadnák a koncepcióhoz. Az ötlet azonban nem nyerte el a főváros tetszését. Áprilisban viszont napvilágra került, hogy a budapesti színházak közös működtetéséről szóló kormány-fővárosi finanszírozási megállapodásba egy olyan záradék került, amely érinti az állatkertet is. Ennek értelmében a fővárosi önkormányzat eladná a felújított Lovarda területét a Nemzeti Artista- Előadó- és Cirkuszművészeti Központ Nkft.-nek, míg a kapcsolódó területet a Fővárosi Nagycirkusznak bocsátanák rendelkezésére. A Fővárosi Közgyűlés úgy döntött, hogy mielőtt aláírnák a megállapodást, alaposan megvizsgálják annak hatását a FÁNK működésére, az intézmény akkreditációjára, valamint az állatmentő tevékenységekre.

A lap beszámol arról, hogy június közepén a Fővárosi Nagycirkusz és a FÁNK vezetősége bejárta az érintett területet. A cirkusz munkatársai részletes tájékoztatást nyújtottak az állatkert vezetésének a jövőbeli terveikről, és ahogy az kiderült:

Hanga Zoltán a napilap kérdésére válaszolva kifejtette, hogy "az állatkert célja az volt, hogy a cirkusz egyértelműen megfogalmazza igényeit, és ezeket megalapozza". Hozzátette, hogy "az állatkert mindig is jószomszédi viszonyra törekedett a cirkusszal, azonban az utóbbi évtizedben egyre inkább érzékelhető a cirkusz részéről irányuló terjeszkedési szándék, amely az ő érdekeiket sérti". Kiemelte, hogy létezik egy érvényes kormányhatározat, amely szerint a cirkusz új helyszínre költözik, és az állatkert visszakapja az általuk jelenleg használt területet, amely a háború előtt is az övék volt. Emellett a FÁNK a lovardát is visszaigényli, mivel a lovagoltatáshoz rendelkezésre álló tér jelentősen csökkent, és a tevegeltetést is kénytelenek voltak leállítani.

Az állatkert szóvivője azt is mondta,

Fekete Péter, a direktor úr, nyilvánvalóan aktívan dolgozik azon, hogy a politikai döntéshozók körében támogatókat találjon, akik segíthetnek a cirkusz számára területek megszerzésében az állatkert területéről.

Ezeket a törekvéseket az első öt évben sikerült megakadályozni, írja a lap, de azután kénytelenek voltak használatra átengedni a 2018-ban felújított fedett lovardát.