Németország irányítja a stratégiát a magyar vétójog megszüntetésére.

Az uniós bővítés felgyorsítását célzó új javaslat alapján a jövőbeli tagállamok – mint például Ukrajna, Moldova és Montenegró – a csatlakozásuk után átmenetileg korlátozott szavazati joggal léphetnek be az Európai Unióba. A Politico értesülései szerint a javaslat jelenleg korai egyeztetési fázisban van, és csak akkor valósulhat meg, ha az összes jelenlegi tagállam egyetért vele. A cél az, hogy a bővítési folyamat ne ütközzön vétókba, amelyet eddig leginkább Magyarország hangoztatott, miközben a tagállamoknak elegendő időt biztosítanak az intézményi reformok végrehajtására, például a minősített többségi döntéshozatal kiterjesztésére.

A német Bundestag európai ügyekkel foglalkozó bizottságának elnöke, Anton Hofreiter szerint az új modell biztosíthatná, hogy az EU bővülése ne bénuljon meg az egyes kormányok vétói miatt. Hangsúlyozta, hogy

Az új tagállamoknak érdemes lenne lemondaniuk vétójoguk gyakorlásáról mindaddig, amíg a szükséges intézményi reformok nem kerülnek végrehajtásra.

Kiemelte, hogy a nyugat-balkáni országok vezetői, akikkel folyamatosan együttműködik, pozitívan reagálnak a javaslatra, mivel az egy ésszerű és megvalósítható kompromisszumot nyújtana a jelenlegi impasse feloldásához.

A kezdeményezés mögött húzódó okok között szerepel az a fokozódó frusztráció, amelyet a hosszú ideje várakozó tagjelöltek, például Montenegró, tapasztalnak. Montenegró 2012 óta próbálja elérni a csatlakozást, és Jakov Milatović elnök a Politicónak hangsúlyozta, hogy az Európai Unió hitelessége komoly veszélyben van. Az utolsó bővítés óta, amely Horvátország 2013-as belépésével valósult meg, egyetlen új tag sem csatlakozott, miközben az Egyesült Királyság kilépett a közösségből.

Ukrajna miniszterelnök-helyettese, Taras Kachka szintén "kreatív megoldást" sürgetett, mivel Kijev csatlakozását jelenleg a magyar kormány vétója akadályozza.

Az Európai Bizottság az elkövetkező hetekben várhatóan nyilvánosságra hozza az éves "bővítési csomagot", amelyben értékeli a tagjelöltek fejlődését, és javaslatokat tesz a belső reformokra vonatkozóan. Brüsszeli források alapján a testület akár úgy is felgyorsíthatja a folyamatokat, hogy nem igényli minden egyes tárgyalási szakaszban a 27 tagállam formális jóváhagyását, ezzel gyakorlatilag kijátszva a magyar vétót.

Az uniós testület egy új intézményi reformtervet is kidolgoz, amelynek célja, hogy a bővítést követően az EU működése még rugalmasabbá váljon.

Mindezek ellenére a tagállamok egy része – köztük Franciaország, Hollandia és Magyarország – továbbra is ellenáll a vétójog korlátozásának, és óvatosan közelítenek az új csatlakozási modellhez. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke 2030-ra szeretné látni Ukrajnát és Moldovát az unió tagjai között, azonban a legtöbb kormány belpolitikai megfontolások miatt nem kívánja siettetni a döntést.

A Politico információi szerint a csütörtöki uniós csúcstalálkozó előzetes zárónyilatkozata még a "bővítés" szót sem említi, ami arra utal, hogy ez a téma továbbra is az EU jövőjét körülvevő legfeszítőbb viták egyikét képezi.