Nobel-díjas tudós: Mit hozhat számunkra a mesterséges intelligencia? A mesterséges intelligencia (MI) napjaink egyik legizgalmasabb és legvitatottabb témája. Egy Nobel-díjas tudós, aki hosszú évek óta foglalkozik a technológia etikájával és hatásaival, a

A mesterséges intelligencia egyszerre ígér forradalmat és kelt aggodalmat: sokan technológiai csodát látnak benne, mások veszélyt. Daron Acemoglu Nobel-díjas közgazdász szerint azonban a valóság jóval visszafogottabb. Az AI ma még nem kínál gazdasági áttörést - és aki vakon rohan utána, könnyen zsákutcába jut.

A mesterséges intelligencia (AI) körül egyre nagyobb a lelkesedés és az aggodalom is: egyesek szerint elvehetik sokak munkáját, mások egyfajta asszisztensként tekintenek rá.

Kétségtelen, hogy bár az Európai Unió időben reagált a technológiai szabályozás kérdésére az Egyesült Államokkal összehasonlítva, a közösség nem árult el magából semmit: a brüsszeli bürokrácia lassan, de biztosan halad. Jelenleg odáig jutottunk, hogy egyes elemek bevezetését akár el is halaszthatják az EU mesterséges intelligenciával kapcsolatos szabályozásában, amennyiben nem készülnek el időben a szükséges iránymutatások és szabványok.

Pár napja robbant a hír, hogy a legismertebb nyelvi modell, a ChatGPT, körülbelül egy napig nem működött. A közösségi média azonnal megtelt frusztrált felhasználók bejegyzéseivel, akik félig komolyan, félig viccesen osztották meg, hogy "beteget jelentenek", vagy hogy inkább elhalasztják a vizsgáikat, mert úgyse tudnak felkészülni a hiányzó segítség nélkül. Az internet népe pedig szórakoztató mémekkel és vicces kommentekkel reagált a helyzetre, mintha egy kisebb világvége történt volna az AI világában.

A legfrissebb hírek gyakran azt hangoztatják, hogy az mesterséges intelligencia (AI) gyökeresen megváltoztathatja életünket, akár a társadalmi egyenlőség növelésével is. Azonban lehetséges, hogy a technológia gazdasági következményei nem lesznek annyira drámai, mint ahogyan azt sokan elképzelik. Daron Acemoglu, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) Nobel-díjas közgazdász professzora egy nemrégiben adott interjúban részletesen kifejtette, miért nem osztja azt az optimista nézetet, hogy az AI rövid távon komoly gazdasági fellendülést eredményezne. Emellett alternatív szemléletmódokat is ajánlott a vállalatvezetők számára, amelyek segíthetik a technológiai fejlődés fenntarthatóbb és inkluzívabb irányba terelését.

"A becslésem szerint a következő évtized során a mesterséges intelligencia csak a feladatok 5%-át tudja majd hatékonyan automatizálni, és csupán 1%-kal fog hozzájárulni a globális GDP-hez" – emelte ki a közgazdász, hivatkozva a 2023 áprilisi A mesterséges intelligencia egyszerű makroökonómiája című tanulmányának főbb megállapításaira. Ezek a számok nem véglegesen rögzített előrejelzések, hiszen a technológiai fejlődés üteme rendkívül dinamikus. "Valóban tapasztalhatóak előrelépések az elmúlt évben is, de az én jövendölésem alapja továbbra is az a véleményem, hogy az iparág még nem tudott olyan alkalmazásokat létrehozni, amelyek valóban jelentős szerepet játszanának a termelésben, vagy új termékek és szolgáltatások kifejlesztésében."

Az AI jelenlegi állapota még nem nyújt olyan lehetőségeket, amelyek párba állíthatók lennének az internet kezdeti időszakának forradalmi hatásaival.

"Az internet esetében már a kezdetekkor világos volt, hogy meg fogja változtatni a kommunikációt, új árukat és szolgáltatásokat hoz majd létre, és lehetőséget ad arra, hogy az emberek új platformokon keresztül találkozzanak - munkára, szórakozásra, együttműködésre. Az AI esetében ezek még nem láthatók."

Az Acemoglu által megfogalmazott egyik lényeges kritika, hogy az AI jövőjével kapcsolatos elképzelések gyakran a technológiai fantázia világában gyökereznek. Az úgynevezett általános mesterséges intelligencia (AGI) koncepciója – amely egy olyan rendszer létrehozására utal, amely emberi beavatkozás nélkül képes elvégezni bármilyen szellemi feladatot – szerinte még messze van a megvalósulástól. „Ha valaki abban bízik, hogy néhány éven belül olyan csodálatos gépeket fejlesztünk, amelyek mindenféle kognitív feladatot el tudnak végezni emberi irányítás nélkül, akkor tisztában kell lennie azzal is, hogy ezeket az eszközöket hogyan lehet integrálni a termelési folyamatokba.”

Acemoglu véleménye szerint a jelenlegi mesterséges intelligencia megoldások leginkább olyan környezetekben érvényesülnek, ahol a körülmények jól definiáltak, előre láthatóak, és ahol minimális társadalmi interakcióra van szükség. Ilyen területek közé tartozhat például a szoftverfejlesztés egyes aspektusai, az informatikai biztonság, vagy akár a könyvelési folyamatok automatizálása.

"De ha te egy vezérigazgató, pénzügyi igazgató, előadó, építőipari munkás vagy takarító vagy, akkor ezek a feladatok meghaladják az AI jelenlegi képességeit. Ezek a munkák olyan rugalmasságot, társadalmi intelligenciát és helyzetértést igényelnek, amelyet a technológia ma még nem tud biztosítani."

Az AI valós üzleti alkalmazása nemcsak technológiai, hanem gazdasági kérdés is. Ezeknél a cégeknél nemcsak a szükséges tőke hiányzik, hanem gyakran az informatikai tudás és a működési volumen is túl alacsony ahhoz, hogy egy mesterségesintelligencia-alapú rendszer bevezetése gazdaságilag megtérüljön. Ráadásul az ilyen vállalkozások sokszor személyre szabott szolgáltatásokat nyújtanak - például egyéni oktatást, kézműves termékeket vagy helyi vendéglátást -, amelyek kevéssé szabványosíthatók, így nehezen is automatizálhatók. Emiatt még ha technológiailag lehetséges is lenne egyes feladatok kiváltása, az üzleti realitás mást diktál. Ez az oka annak, hogy az automatizálás valóban nyereséges alkalmazása csak a gazdaság viszonylag szűk szegmensében várható. "Sok ilyen tevékenységet kisvállalkozások végeznek, és ezek számára nem éri meg az automatizálás. Így jön ki a körülbelül 5 százalékos becsült arány" - fogalmazott Acemoglu.

Ugyanakkor elismerte, hogy az AI kiemelkedően teljesít bizonyos specifikus területeken, ahol világos és objektív visszajelzést lehet adni a megoldások helyességéről. Példaként említette az AlphaGo-t és az AlphaFoldot, valamint az ismeretalapú kérdések megválaszolását. Ezekben az esetekben egyértelműen megállapítható, hogy a válasz helyes-e; például a fehérjék térszerkezetének meghatározása során a cél az, hogy az algoritmus a megfelelő háromdimenziós formát sikeresen jósolja meg. Az ilyen szigorú ellenőrzés alatt álló feladatoknál az AI kiemelkedően teljesít. Azonban a valós élet kihívásai sokkal bonyolultabbak és kiszámíthatatlanabbak.

A mesterséges intelligencia legfőbb ereje abban rejlik, hogy képes az emberi döntéshozók viselkedését és gondolkodásmódját modellezni és utánozni.

"A jelenlegi AI-architektúrával legfeljebb az történik, hogy az emberi döntéshozók viselkedését másolja. Betáplálunk orvosi diagnózisokat, pénzügyi döntéseket, és az AI képes ezek mintáit utánozni. De ha nem tudjuk, kik a legjobb döntéshozók, akkor az AI még azt a szintet sem biztos, hogy eléri."

Hosszú távon az AI szerepe inkább olyan innovatív eszközként körvonalazódik, amely új termékek és szolgáltatások fejlesztésében játszik kulcsszerepet, nem csupán a költségek csökkentésére fókuszálva az emberi munkaerő helyettesítésével. "A társadalom demográfiai változásai egyre inkább érezhetők, különösen Európában és az Egyesült Államokban, ahol a 60 és 70 év feletti lakosság száma folyamatosan növekszik. Ez a korosztály új típusú szolgáltatásokra, termékekre és megoldásokra fog igényt tartani" - hívta fel a figyelmet az elemző.

A pénzügyi szektorban sürgető változásokra van szükség, ahogyan azt egy közgazdász professzor hangsúlyozza. "Ez nem csupán a költségek csökkentéséről szól; lényegesebb, hogy olyan innovatív pénzügyi megoldásokat kínáljunk, amelyekhez eddig sokan nem férhettek hozzá." Világszerte még mindig számos ember, több százmillióan, nem vagy csak korlátozottan élvezhetik az alapvető banki szolgáltatásokat, mint például a folyószámlák, megtakarítási lehetőségek, biztosítások vagy hitelek. Ez különösen érvényes az alacsony jövedelmű háztartásokra, a kisebbségi közösségekre és az idősebb generációkra, akik gyakran technológiai vagy társadalmi gátakkal néznek szembe.

Acemoglu véleménye szerint az AI igazi potenciálja nem csupán a már létező szolgáltatások árat csökkentő átalakításában rejlik, hanem új, innovatív megoldások kidolgozásában is. Például olyan intelligens rendszerek fejlesztésében, amelyek lehetővé teszik a tapasztalatlan vagy bizonytalan ügyfelek számára, hogy személyre szabott pénzügyi tanácsokat kapjanak. Ezek a rendszerek egyszerűen használható, nyelvi korlátokat áthidaló felületeken keresztül működnek, így szélesebb körben elérhetők és érthetőbbek a felhasználók számára.

"Az AI itt nem helyettesíti az embert, hanem támogatja - épp abban, hogy a szolgáltatás emberközelibb, hatékonyabb és méltányosabb legyen."

A klímaváltozás területén a mesterséges intelligencia valóban képes lehet érdemi hozzáadott értéket nyújtani. Mivel a globális felmelegedés hatásai előbb-utóbb minden gazdasági ágazatot és életformát érintenek, az alkalmazkodás elkerülhetetlenné válik. Függetlenül attól, hogy sikerül-e jelentősen mérsékelni az éghajlatváltozást, a társadalomnak új termékekre, új munkafolyamatokra és új típusú szakértelemre lesz szüksége. Ebben a gyorsan változó környezetben az AI hasznos eszköz lehet az innováció előmozdításában: segíthet például hatékonyabb energiarendszerek tervezésében, fenntarthatóbb ellátási láncok kialakításában, vagy éppen a klímamodellek pontosításában. Az ilyen, jövőbe mutató felhasználások jelentik azt a területet, ahol a mesterséges intelligencia ténylegesen hozzájárulhat a gazdasági és társadalmi alkalmazkodáshoz.

Acemoglu tanácsa az üzleti vezetőknek világos és egyértelmű: "Ne dőljenek be a hype-nak. A hype az üzleti siker ellensége." Szerinte a cégeknek nem az lenne a feladatuk, hogy másokat utánozva AI-t vásároljanak, hanem az, hogy megvizsgálják, hol tudnak új értéket létrehozni a technológia segítségével. A mesterséges intelligenciába történő befektetések kapcsán is megfogalmazta aggodalmait: "A legnagyobb aggodalmam az, hogy a legtöbb üzleti vezető vakon fektet be az AI-ba. Ahelyett, hogy azt néznék, miként lehet szinergikusan összekapcsolni az AI-t a munkatársaikkal, inkább attól tartanak, hogy lemaradnak."

"Mindenki hangsúlyozza: ha a konkurensed befektet, és te nem követted a példáját, könnyen lemaradhatsz. Ez azonban nem a sikeres vállalkozás titka" - tette hozzá. Szerinte a siker alapköve továbbra is az innováció: "Egyetlen vállalat sem emelkedett a piac csúcsára csupán a költségek csökkentésével. Az igazi áttörést mindig az új, nagyszerű ötletek hozzák el."