Norvégiában fokozott figyelemmel követik Trump lehetséges reakcióját, amennyiben nem nyeri el a Nobel-békedíjat. Az országban sokan kíváncsiak arra, hogyan reagálna a volt elnök egy ilyen hírt követően, hiszen stílusa és kommunikációs módszerei miatt a vá

A norvégok már most is izgatottan várják, hogyan reagál Donald Trump, ha péntek délután nem az ő nevét hirdeti ki a Nobel-békedíjat odaítélő bizottság. A szakértők véleménye szerint ennek a forgatókönyvnek nem elhanyagolható az esélye, hiszen a bizottság már hétfőn, a gázai tűzszünet bejelentése előtt meghozta döntését a díjazott személyéről.

A norvégok aggodalmaikat fejezik ki azzal kapcsolatban, hogy az amerikai elnök esetleg szankciókat vezethet be országukkal szemben, amennyiben nem őt tüntetik ki a Nobel-díjjal. Elképzelhető, hogy vámokat szabna ki a norvég termékekre, vagy akár a NATO-hozzájárulás növelését is követelhetné. Számos norvég politikai szereplő úgy véli, hogy Trump azért fordulhat szankciókhoz, mert nincs tisztában azzal, hogy a díjat az önálló Nobel-bizottság ítéli oda, és a kormányzatnak nincs beleszólása a döntési folyamatba.

Trump régóta hangoztatja, hogy idén neki kellene kapnia a Nobel-békedíjat. Sajtóinformációk szerint júliusban még a NATO volt főtitkárát, a jelenlegi norvég külügyminisztert, Jens Stoltenberget is felhívta, hogy a díjról érdeklődjön. Szeptemberben pedig arról beszélt az ENSZ-közgyűlésen, hogy mindenki azt mondja, neki kellene kapnia a díjat. Trump saját maga mellett felhozott érveiről ebben a cikkben írtunk bővebben.

Kristian Berg Harpviken, a Nobel Intézet igazgatója azt mondta, hogy a győztes személyéről apolitikus szempontok alapján döntött az illetékes bizottság. Harpviken elismerte, hogy ezt a látszatot megzavarhatja, hogy a bizottság tagjait a norvég parlament választja. Ez a feltétel viszont a díjat alapító Alfred Nobel feltétele volt, így nem térhet tőle el az intézet. Harpviken ugyanakkor biztos benne, hogy a bizottság tagjai a politikusoktól függetlenül döntöttek. (via The Guardian)