Orbán Viktor ügyesen tervezett: úgy tűnik, már a 2026-os választások gyümölcseit élvezi?

Fotó: Economx / Hartl Nagy Tamás - Orbán Viktor sajtótájékoztatón értékeli az év eseményeit 2024. december 21-én a Karmelita kolostorban.

Orbán Viktor miniszterelnök év végi sajtónyilatkozataiban többször kiemelte, hogy kulcsfontosságú kérdés, hogy a kormány jövőre képes lesz-e fellendíteni a magyar ipari termelést, ami alapvetően befolyásolja a hazai vállalkozói szektor versenyképességét. A helyzetet jól tükrözi a Nézőpont Intézet 2025-ös előrejelzése, amely az idei évre csupán 0,6 százalékos mérsékelt gazdasági növekedést valószínűsít. Ennek fő motorja a lakossági fogyasztás lesz, mivel a beruházások csökkenése jelentősen rontja a gazdasági teljesítményt.

A jövő évben a magyar gazdaság újjáéledésére számítanak, a Nézőpont Intézet prognózisa alapján 2025-re a növekedés mértéke 3,1-3,6 százalék között alakulhat. Érdemes megemlíteni, hogy

a 2025-ös költségvetésben a kormány 3,4 százalékos GDP-bővüléssel és 3,2 százalékos inflációval és 3,7 százalékos GDP-arányos hiánycéllal számolnak jövő évre.

- válaszolta Kiss Réka, a Nézőpont Intézet gazdasági elemzője az Economx azon felvetésérére, hogy ezek szerint létezik olyan forgatókönyv, ami kisebb növekedéssel számol jövőre, mint a kormányzat.

Az elemző elárulta, az optimistább, 3,6 százalékos növekedésnél is olyan feltevésekkel élnek, amik teljesülése a múlt tapasztalatai alapján teljesen reálisnak tekinthető. A Nézőpontnál azt látják, hogy a fogyasztás az utóbbi egy-két negyedévben határozottan erősödik, a jövedelemnövekedésből származó addicionális hatásnak várakozásaik szerint kisebb a kockázata. A beruházások felfutása jobban ki van téve a külső környezetnek, azonban 2025 második felétől várható a fordulat - mutat rá az időhorizontra Kiss Réka.

A szakértő arra figyelmeztet,

a magyar gazdaság növekedéséhez elengedhetetlen a mikro-, kis- és középvállalkozások beruházási aktivitásának növelése, hiszen a kkv-szektor a nemzetgazdasági beruházások 30-35 százalékáért és a teljes hozzáadott érték több mint 40 százalékáért felel.

A lakossági fogyasztás mellett a vállalati szektor támogatása is kulcsfontosságú, amelyet a kormány a Demján Sándor Program keretein belül valósít meg. A szakértők becslése szerint a program, amely 8+1 intézkedést tartalmaz, 0,4 - 0,7 százalékponttal hozzájárulhat a 2025-ös gazdasági növekedéshez. A 2024-es évben várható növekedés legnagyobb akadálya a beruházások csökkenése, ezért az elemzők kiemelten fontosnak tartják ennek a szektornak a revitalizálását. A Demján Sándor Program célja a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások beruházásainak ösztönzése, amelyhez összesen 1400 milliárd forint értékű támogatási csomag áll rendelkezésre.

De vajon mennyire függünk a német gazdaságtól, és van-e esély arra, hogy a jövőben ismét olyan eredményes üzleti kapcsolatokat építhessünk ki, mint a korábbi években?

Kiss Réka véleménye szerint a magyar gazdaság, különösen a feldolgozóipar révén, jelentős mértékben ki van téve a felvevőpiacok ingadozásainak. Szerinte azonban ez a kitettség főként a nagyvállalatok dominálásának következménye.

A kihívás abban rejlik, hogy a kis- és középvállalkozások (kkv-k) közvetlen hozzájárulása az exporthoz elenyésző mértékű. Az utóbbi időszakban bejelentett kezdeményezések éppen ezért a kkv-szektor arányának növelését célozzák meg. Elemzők előrejelzései alapján azonban...

A külpiacaink, beleértve Németországot is, fokozatosan 2025 második felétől a növekedési pályára állnak, ami kedvezően befolyásolhatja a kis- és középvállalkozások exportértékesítését.

Érdekes kérdés, hogy a lakossági pesszimizmus enyhítése hogyan befolyásolhatja a gazdaság fejlődését. A Nézőpont Intézet szakértője rámutatott, hogy a belső fogyasztás kulcsfontosságú tényező a kis- és középvállalkozások (kkv-k) növekedésében. Hangsúlyozta, hogy a Demján Sándor Program nem csupán a fizikai tőke beruházásokat támogatja, hanem az úgynevezett „intelligens” beruházásokat is. Ezek közé tartozik az immateriális javak, innovatív technológiák bevezetése és a digitalizációs projektek, amelyek nélkülözhetetlenek a szektor versenyképességének javításában. Tehát a méretugrás mellett a hatékonyság növelésére is számítunk - tette hozzá.

Úgy tűnik, hogy a kormányzat stratégiáját úgy alakítja, hogy a gazdasági intézkedések esetleges kedvező következményei éppen a következő országgyűlési választások időszakára essenek. Ez a lépés valószínűleg kedvezőbb légkört teremt az országban, ami hozzájárulhat a politikai támogatottság növeléséhez.

A miniszterelnök a hagyományos év végi sajtótájékoztatón bejelentette, hogy nem támogatja az euró bevezetését, hanem a forint stabilizálását tartja a prioritásnak. Kiemelte, hogy a forint jelenleg rendkívül érzékenyen reagál a globális eseményekre. Továbbá említést nyert, hogy rendelkezésre állnak különböző eszközök a stabilitás növelésére, de a konkrét megoldásokat nem részletezte.

Orbán Viktor véleménye szerint a forint olyan természetellenes ingadozásokat mutat, amelyek nemcsak a gazdasági stabilitást, hanem a pénzügyi piacok bizalmát is veszélyeztetik.

Amennyiben van információja arról, hogy kit lenne érdemes megkeresni, kérem, értesítsen engem is, hiszen én is szívesen vásárolnék eurót a megfelelő időpontban. Valószínűleg nem én vagyok az a személy, aki meg tudná mondani, mi a helyes lépés - válaszolta emlékezetesen Orbán Viktor miniszterelnök, amikor a téma a hektikus euró-forint árfolyamváltozásokra és a forint drámai gyengülésére terelődött.

És bár a miniszterelnök végső soron így utalt arra, hogy a kormányzatnak lényegében nincs ráhatása a forint árfolyamának alakulására, annyit azért elárult, hogy szerinte a jegybank környékén kell keresni a választ. Mert azt ő sem hiszi, hogy hétfőről csütörtökre tud változni a gazdaság alapszerkezete, "a kormány rendben tartja a gazdaságot", az e fölötti térben kell a jegybanknak megvívnia az árfolyam stabilizálását.