Oroszországban példátlan szigorítás lépett életbe: a fiatalok már 14 éves koruktól életfogytig tartó börtönbüntetéssel sújthatók.

Egy orosz törvényjavaslat szerint életfogytiglani börtönbüntetést helyeznének kilátásba a kiskorúak szabotázsba való bevonásáért, emellett pedig 14 évre mérsékelnék az érintett bűncselekmények büntethetőségi korhatárát – számolt be a Reuters.

Hétfőn az orosz parlament képviselői benyújtották azt a javaslatot, amely drákói szankciókkal sújtaná a kiskorúakat, ha azok részt vennének szabotázs tevékenységekben; a tervezet életfogytiglani börtönbüntetést helyezne kilátásba számukra. Emellett a javaslat a büntethetőségi korhatárt is 14 évre csökkentené az ilyen esetekben. Az Ukrajna ellen indított 2022-es katonai akció óta Oroszország számos olyan jogszabályt fogadott el, amelyek lehetővé teszik az állambiztonsági szervek számára, hogy szélesebb körben lépjenek fel a háborúval kapcsolatos vélemények elnyomására és azok őrizetbe vételére, akiket az állam ellen irányuló cselekményekkel vádolnak.

Vaszilij Piszkarjov, az Állami Duma biztonsági bizottságának vezetője bejelentette:

a hétfőn beterjesztett javaslatot a 450 képviselőből 419 támogatta, célja pedig az állam biztonságának erősítése.

Szavai szerint a javasolt intézkedés "fokozza a büntetőjogi felelősségre vonás valószínűségét mindazok számára, akik megkísérlik megingatni államunk fundamentumait". Hozzátette:

A javasolt intézkedések keretében szigorúbb büntetéseket vezetnének be azokkal szemben, akik gyermekeket használnak fel terrorcselekményekhez és szabotázshoz, beleértve az életfogytig tartó börtönbüntetést is. Emellett a jogszabályok módosítása révén a felelősség korhatárát 14 évre csökkentenék.

Piszkarjov a szigorítás szükségességét azzal magyarázta, hogy a szabotázs közvetlen veszélyt jelent Oroszország államára nézve. Vádjai szerint Ukrajna és számos NATO-tagállam titkosszolgálatai felerősítik az Oroszország ellen irányuló felforgató akciókat, ráadásul ebbe még fiatalokat is bevonnak.

Bár konkrét eseteket nem említett, az ügyészségi statisztikákra támaszkodva jelentette be, hogy 2024 során 204, míg 2025 első felében már 174 ilyen jellegű bűncselekmény került nyilvántartásba.

A NATO és az ukrán hatóságok nem adtak azonnali választ a Reuters megkeresésére. Kijev korábban azzal vádolta Oroszországot, hogy a háború során megpróbálta bevonni az ukrán kiskorúakat is az ukrán infrastruktúra lerombolására irányuló műveletekbe.

Az elmúlt hónapokban Ukrajna fokozta az orosz olajfinomítók és más energetikai létesítmények elleni támadásokat. Moszkva szerint a Nyugat, köztük több nagy NATO-tagállam, hírszerzési információkkal támogatja Kijevet. Moszkva és Kijev kölcsönösen egymást vádolja célzott likvidálások végrehajtásával.

A Kreml képviselői azt hangsúlyozzák, hogy a jogi keretek szigorítása elengedhetetlen a rend megőrzéséhez, mivel Oroszország egyedülálló hibrid támadással néz szembe a Nyugat irányából. E támadás hátterében több száz milliárd dollár értékű fegyverek és hírszerzési támogatás áll, amely Ukrajna védelmét szolgálja. Ezzel szemben a Kreml kritikái - köztük Alekszej Navalnij, aki 2024-ben egy sarkvidéki börtönben hunyt el - azt a nézetet képviselik, hogy Vlagyimir Putyin egy gyenge, autoriter rendszert alakított ki, amely végül a történelem viharaiba veszhet.

A forrásom Reuters.