Putyin titkos öltözékbe rejtőzve lépett elő, majd határozottan kinyilvánította: Nyet.

Fotó: Getty Images / Contributor - Vlagyimir Putyin és Valerij Geraszimov az ukrajnai invázió parancsnoka az oroszországi Kurszkban, 2025. március 12-én.

Oroszország átadta az Egyesült Államoknak a követelések listáját az ukrajnai tárgyalásokkal kapcsolatban - írta meg a Reuters saját értesülésre hivatkozva. Állítólag az Ukrajna elleni háború befejezésének és a Washingtonnal fenntartott kapcsolatok újraindításának feltételeit tartalmazza. Az persze nem világos, hogy mit is tartalmaznak, a felvázolt feltételek tág természetűek, és hasonlóak azokhoz, amelyeket korábban az orosz fél már többször is Kijevvel, az Egyesült Államokkal és a NATO tudomására hozott.

Senki nem lepődne meg, ha kiderülne, hogy ezek a követelések Ukrajna demilitarizálására, valamint a denacifikálására vonatkoznak, továbbá hogy a háborús hódítások elfogadását és egyéb területi engedményeket is magukban foglalnak. Legalábbis ez lenne az elsődleges elképzelés. Ebben a kérdésben tehát semmi titokzatos nincs; ezek nem olyan orosz elvárások, amelyeket titkos úton kellett volna az amerikaiakhoz eljuttatni, ahogyan azt a cikk próbálja sugallni.

A valódi kérdés az, hogy Ukrajna és valószínűleg az Egyesült Államok hajlandó-e egyáltalán tárgyalni bármiféle békemegállapodásról, mielőtt vállalhatatlan feltételek teljesítésére kényszerülnének.

Mert a lényegi kérdés valószínűleg ez:

Oroszország nyitott a tárgyalásokra bárkivel, ám mindig a saját feltételei keretein belül kívánja ezt megtenni.

Ahogy a Politico elemzése is hangsúlyozza, Vlagyimir Putyin most ugyanabba a helyzetbe került, mint Volodimir Zelenszkij: miként közölje Donald Trumppal a "nyet" szót úgy, hogy elkerülje az Egyesült Államok kiszámíthatatlan és impulzív elnökének haragját.

Trump ugyanis büszke arra, hogy képes alkukat kötni, és valósággal felrobbant, amikor úgy látta, hogy Zelenszkij akadálya a rendezésnek; megvonta a Kijevnek nyújtott katonai támogatást, és azon füstölgött, hogy az ukránok nem akarnak békét. Ukrajnát mondjuk azóta sikerült jobb belátásra téríteni, úgy tűnik hajlandó azonnali 30 napos tűzszünetről megállapodni.

A legújabb szaúd-arábiai tárgyalások eredményeként most már az orosz fél court-jában pattog a labda. Ezt Marco Rubio, Trump külügyminisztere is egyértelműen megerősítette, hozzátéve, hogy amennyiben Moszkva nem mutat hajlandóságot a tűzszünetre, akkor...

A nyomásgyakorlás eszközeként kedden újra is indítottá Kijev katonai segélyezését. Trump közben még mindig bízik benne, hogy majd felhívja Putyint, és mindent megbeszélnek a megbízható, békét akaró orosz elnökkel.

Az Oroszországból érkező első hírek nem keltettek éppen optimista hangulatot. Csak néhány órával a tűzszüneti javaslat bejelentése után az orosz hadsereg légicsapásokat indított Zelenszkij szülővárosa, Krivij Rih ellen, miközben Kijevet, Harkivot és Odesszát is célba vették.

Szerda reggel Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője, határozottan próbálta eloszlatni a nemzetközi közvélemény aggodalmait. A TASZSZ hírügynökség beszámolója szerint Zaharova hangsúlyozta, hogy Moszkva önállóan hozza meg a döntéseit a háború ügyében, és nem hajlandó követni a Szaúd-Arábiában Washington és Kijev által megfogalmazott irányelveket.

Szergej Lavrov, Oroszország külügyminisztere, bizonyos mértékben kétségeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a közeljövőben sikerülhetne elérni egy azonnali megállapodást. "Nem bízhatunk a jelenlegi ellenfelek jó szándékában, akik azt a célt tűzték ki, hogy stratégiai vereséget mérjenek Oroszországra" – nyilatkozta egy katonai bloggernek.

Lavrov ráadásul felfedte az oroszok legnagyobb kihívását, nevezetesen azt, hogy...

A jelenlegi helyzetben a tűzszünet egy óriási stratégiai kudarc képét vetítheti előre, amiért is orosz nézőpontból nézve teljes mértékben indokolatlan lépésnek tűnik.

Putyin egy villámháborút akart, hogy ki akarta szorítani Zelenszkijt, el akarta foglalni Kijevet, és persze meg akarta hiúsítani Ukrajna integrációját az Európai Unióba és a NATO-ba. A gyors katonai beavatkozásból azóta három éve tartó háború lett, és az oroszok továbbra sem érték el alapvető stratégiai céljaikat, miközben százezrek vesztek oda a csatamezőn.

Az orosz tisztviselők nyíltan hangoztatják, hogy továbbra is az a céljuk, hogy gyengítsék Ukrajnát és újabb ukrán területeket sajátjuknak tudjanak.

Szerdán egy prominens orosz politikai vezető kifejtette véleményét, figyelmeztetve arra, hogy Oroszország harci tevékenységei még korántsem zárultak le. Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlament felsőházának nemzetközi ügyekért felelős bizottságának elnöke a Telegramon közzétett üzenetében hangsúlyozta, hogy bármilyen tűzszüneti megállapodás kizárólag Moszkva feltételei szerint valósulhat meg. Koszacsov hozzátette, hogy Oroszország aktívan előretör, és szerinte a valódi megoldások még mindig a harctéren születnek, ami Washington számára is fontos üzenet.

A Kremlben általánosan elterjedt nézet, hogy a tűzszünet kérdése, különösen ha hetekre vagy hónapokra nyúlik, teljesen kizárt.

Különös látványt nyújtott szerdán Vlagyimir Putyin, aki terepmintás öltözetében, diadalmas arccal lépett be a majdnem teljesen visszafoglalt kurszki területre. A látogatás során kezet rázott Valerij Geraszimovval, az ukrajnai invázió irányítójával. Az orosz elnök már az év elején világossá tette, hogy a tűzszünet lehetőségét határozottan elveti, arra hivatkozva, hogy az kizárólag a nehéz helyzetben lévő Kijev és nyugati szövetségesei számára lenne kedvező. Az orosz vezetés a hosszú távú megoldásban érdekelt, természetesen Moszkva érdekeinek megfelelően.

Szóról szóra megismételte a gondolatokat Jurij Usakov, az orosz külpolitikai tanácsadó, a Rosszija-1 tévécsatornán. Kifejtette, hogy az orosz hatóságok az Ukrajnával zajló konfliktus tartós rendezésére törekednek, nem csupán egy ideiglenes tűzszünet elérésére. Ezt a szándékot már korábban közölték az amerikai féllel, különösen Mike Waltz-cal, Trump nemzetbiztonsági tanácsadójával, még azelőtt, hogy Steve Witkoff, az amerikai elnöki különmegbízott megérkezett volna a moszkvai reptérre.

"Természetesen megosztottam véleményemet az ideiglenes tűzszünetről szóló megállapodásokról, és világossá tettem, hogy álláspontunk szerint ez csupán egy átmeneti lélegzetvétel az ukrán hadsereg számára, semmi több" - nyilatkozta az orosz elnöki tanácsadó. Usakov hozzátette, hogy Vlagyimir Putyin március 13-án "konkrétabb és lényegre törőbb értékeléseket" tehet az ukrajnai ideiglenes tűzszünet bevezetésére tett javaslat kapcsán.

Az orosz tábornokok esetében nem valószínű, hogy jelenleg bármiféle engedményre hajlanának, főként Ukrajna irányában.

Keleten, a donyecki térségben fokozatos, de határozott előrelépéseket tettek, és már csak néhány kilométer választja el őket attól, hogy betörjenek a szomszédos Dnyipropetrovszk régióba. A hétvégén a kurszki régióban jelentős áttörést könyvelhettek el, közel kerülve ahhoz, hogy bekerítsenek körülbelül 10 000 ukrán elit katonát, akik az Oroszország által megszállt területeket védik. Az ukrán katonai hírszerzés legfrissebb jelentései szerint Moszkva azt is tervezi, hogy felerősíti ballisztikus rakéta- és dróntámadásait, és már képes lehet 500 drón egyidejű indítására. Putyin számára tehát nem éppen egyszerű a háború folytatása mellett dönteni, különösen Trump reakciója miatt, ami aggodalomra adhat okot, ha a konfliktus tovább húzódik.

A Kommerszant, egy orosz hírportál, szerdán arra utalt, hogy a Kreml álláspontja csak Steve Witkoff, Trump különmegbízottjának moszkvai látogatása után fog világosabbá válni. Ez a látogatás akár az amerikai elnök és Putyin péntekre tervezett telefonbeszélgetésének is megfelelő keretet adhat. Trump számára a legfontosabb a megállapodás letárgyalása, és nem tűri, ha bárki megpróbálja megakadályozni. Azonban, ha figyelembe vesszük Putyin eddigi stratégiáját, valószínű, hogy ő inkább a tárgyalások elhúzódására fog játszani, különféle feltételek és zavaros ellenjavaslatok bevetésével.