Óradíjas bérezés rugalmas munkarendben: Mire érdemes figyelni a munkaszerződés megfogalmazásakor? Az óradíjas bérezés és a kötetlen munkarend egyre népszerűbb megoldás a munka világában, mivel lehetőséget biztosít a munkavállalóknak a rugalmasságra és a

Milyen típusú munkaszerződést érdemes kötni azzal a munkavállalóval, akinek kötetlen munkarendet és óradíjas elszámolást kívánunk biztosítani, ráadásul a munkaidő-beosztása egyenlőtlen? Felmerül a kérdés, hogy ez egyáltalán lehetséges-e, és ha igen, milyen módon kell ezt rögzíteni a szerződés megfelelő szakaszában? Olvasónk érdeklődésére Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvédünk adta meg a választ.

A munkaidő beosztása a biztonságos és egészséges munkavégzés elősegítése, valamint a munka jellegének figyelembevételével a munkáltató hatáskörébe tartozik. Ennek következtében nem szükséges, hogy a munkaszerződésben kifejezetten rögzítve legyen, hiszen a munkáltatónak előnyös, ha kötetlen munkarendet biztosít, mivel ez lehetőséget ad számára a munkarend egyoldalú módosítására is. Elegendő, ha a munkavállaló felé ezt az információt a Munka Törvénykönyvének 46. §-a szerinti tájékoztatás keretében közlik vele. Fontos azonban, hogy a kötetlen munkarend alkalmazása során figyelembe kell venni a munkakör sajátosságait, hogy elkerüljük az esetleges visszaéléseket. Kötetlen munkarendet csupán olyan pozíciók esetén lehet bevezetni, ahol a munkavégzés önállóan megszervezhető. Például, ha a munkaidőnek szorosan alkalmazkodnia kell a munkáltató nyitvatartási idejéhez – mint ahogyan az eladók, szakácsok vagy biztonsági őrök esetében is történik –, akkor nem lehet kötetlen munkarendről beszélni. Ezen kívül az is elengedhetetlen, hogy a munka magas fokú önállóságot igényeljen, és a teljesítmény elvárásai egyénre szabottan legyenek megfogalmazva.

Ha a munkaidő-beosztás egyenlőtlen (erre kizárólag munkaidőkeret vagy elszámolási időszak alkalmazása esetén van lehetőség), akkor az nem kötetlen munkarend. Előbbi alkalmazásáról sem javasolt a munkaszerződésben megállapodni, érdemes ezt is az Mt. 46. paragrafus szerinti tájékoztatóban rögzíteni. A hétköznapokban egyébként gyakori a kötetlen munkarend összekeverése a rugalmas munkarenddel: a két fogalom nem azonos. Rugalmas munkarend esetén a munkáltató csak részben engedi át a munkavállalónak a munka- és pihenőidő beosztásának jogát. Ennek során a munkáltató meghatározza a törzsidőt, azaz, hogy a dolgozónak naponta mely időszakokban kell a munkavégzés helyén tartózkodni (például 10-14 óra között), valamint kijelöli a peremidő kezdetét és végét (például 8-19 óra között), mely időtartamban a munkavállaló szabad döntése szerint dolgozhatja le a munkaideje másik részét.

Az óradíjas elszámolást (mely mellett alkalmazható kötetlen munkarend, illetve egyenlőtlen munkaidő-beosztás is) valóban a munkaszerződésben kell rögzíteni, mivel a felek munkabérről történő megállapodása kötelező, azaz bele kell foglalni a munkaszerződésbe a bruttó óradíj mértékét.