Régi növény újra felfedezve: vajon hódító útra indul a magyar földeken? Egyre többen ismerik fel értékét – aranyat érhet! – Agrárszektor

A konferencia célja, hogy átfogó képet nyújtson az agrárium jelenlegi állapotáról, miközben részletesen bemutatja a szektor előtt álló rövid- és hosszú távú fejlesztési irányvonalakat és lehetőségeket. Emellett a rendezvény hangsúlyozza azokat a fontos előrejelzéseket, amelyek elengedhetetlenek a vállalkozások üzleti döntéseinek megalapozásához.
Gonda László története 2012-ben kezdődött, amikor őstermelőként lépett a mezőgazdaság világába, majd 2014-től már családi gazdaságának irányításával foglalkozik Jászszentandráson. Kezdetben 15 hektáron gazdálkodott, de azóta ez a terület 110 hektárra bővült. A cukorrépa iránti szenvedélye 2010-2011 környékén bontakozott ki, miközben a Jászapáti 2000 MG Zrt.-nél növénytermesztési ágazatvezetőként dolgozott. Néhány év elteltével átvehette a cukorrépa-ágazat vezetését, és 2015 óta a KWS cukorrépa- és kalászos divízió szaktanácsadójaként tevékenykedik. Elkötelezettsége olyan mély benyomást tett rá, hogy a Debreceni Egyetemen növényorvos diplomamunkáját is a cukorrépával kapcsolatos gyomszabályozásról írta, bemutatva egy akkoriban innovatív gyomirtási technológia alkalmazását is.
Szívből mondhatom, hogy a KWS-hibridek terén európai és globális szinten is piacvezető szerepet töltünk be. Olyan gyomirtószer-toleráns hibrideket választunk, mint például a napraforgónál alkalmazott Clearfield-technológia. A cukorrépa esetében pedig elmondhatjuk, hogy már csupán egy-két gyomirtás elegendő ahhoz, hogy az állomány tisztán tartható legyen. Fontos hangsúlyozni, hogy nem GMO-technológiáról van szó! Az általunk használt "Conviso"-hibridek egy gyomirtás szempontjából összegyűjtött kategóriát képviselnek. Kezdetben csak kisebb területeken termesztettünk cukorrépát, takarmányozási és vadetetési célokra, de mára már a Magyar Cukor Zrt.-vel is szerződéses kapcsolatban állunk. A cukorrépa-termelés iránti elkötelezettségünk generációkon átível, hiszen üknagyapám is cukorrépát termesztett, még Selypre szerződve, legutóbbi feljegyzéseink szerint 1951-52-ben.
- emelte ki Gonda László.
A feldolgozás során nem használnak különleges technológiákat, viszont előnyben részesítik a forgatás nélküli, lazító vagy gruberes talajelőkészítési módszereket. Évek óta alkalmaznak tarlóbontó baktériumokat is, amelyek segítik a talaj termékenységének növelését. A cukorrépát jellemzően kalászos elővetemény után vetik el, mivel a kalászos kultúrák tarlóin könnyebben lehet visszaszorítani a nehezen irtható évelő gyomokat. A szalma szétfújását követően tarlóbontó baktériumkészítményt permeteznek rá, majd ezt követően tarlóhántással bedolgozzák a talajba. Amennyiben az időjárás kedvező, nyáron vagy ősz elején 40-45 cm mélyen lazítják meg a talajt. Ha mégis megjelennek évelő gyomok, mint például mezei aszat, aprószulák vagy napraforgó árvakelés, ezeket totális gyomirtóval kezelik.
Tavasszal a talajoltó baktériumok alkalmazása is kiemelt fontosságú, mivel ezek hozzájárulnak az aszály hatásainak mérsékléséhez, valamint védelmet nyújtanak a nyáron megjelenő gyökérrothadás és a talajból származó kórokozó gombák ellen. Különösen jelentős probléma a Macrophomina phaseolina nevű gomba, amely komoly gazdasági károkat okoz, hiszen a répatestek rothadását idézi elő, súlyosan veszélyeztetve ezzel a termelést.
Ha a rothadás mértéke eléri az 5%-ot vagy azt meghaladja, a répából nem lehet elegendő cukrot kinyerni, ami jelentősen bonyolítja a feldolgozási folyamatokat, és akár a répa átvételének elutasításához is vezethet. Ezekre az időjárás okozta problémákra és a talajban megjelenő fertőző gombákra mikrobiológiai készítmények alkalmazásával igyekszünk megoldást találni.
- mutatott rá Gonda László.
Ezen túlmenően, noha egy általános technológiai keretrendszert követnek, ahol csak lehetséges, a cukorrépavetés előtt egy-két évvel istállótrágyát is integrálnak a talajba, saját lehetőségeik figyelembevételével. Mivel a forgatás nélküli művelést alkalmazzák, kiemelten fontos számukra, hogy felfedezzék az ehhez legjobban illeszkedő technológiákat.
Jelenleg kísérletezünk a no-till módszerrel, amely során van egy területünk, ami jövőre már a negyedik évét tölti el ebben az átállási rendszerben. Itt nem végzünk talajmunkát: csupán a vetés, az ápolás és a betakarítás feladatait látjuk el. A szármaradványokat nem dolgozzuk vissza a földbe, hanem takarónövényeket vetünk, vagy az őszi kultúrát közvetlenül elhelyezzük a talajban. Ez egy izgalmas, ám még csak a területeink kisebb részét érintő megközelítés. A forgatás nélküli technológia már több mint egy évtizede része a gazdálkodásunknak. Célunk, hogy teljes mértékben átálljunk a no-till rendszerre, és ezt a megoldást szeretnénk a cukorrépatermesztésbe is integrálni, bár egyelőre még keresnünk kell a pontos módszert.
Gonda László hangsúlyozta, hogy minden egyes intézkedésük alapvetően arra irányul, hogy megőrizzék a talaj élővilágát és fokozzák a szerves anyagok, valamint a humusz mennyiségét, mivel ezek kulcsszerepet játszanak a víz megtartásában. Emellett alkalmazzák a mikrobiológiai készítményeket, és ha lehetőségük adódik, öntöznek is – igaz, nem rendelkeznek folyóvizekkel, csupán régi fúrt kutakkal, amelyekből a víz kinyerése nem csupán nehézkes, de a vízhozam is csekély.
A cukorrépa jól bírja az egy-két hónapos csapadékhiányos időszakokat. Tavaly is ilyen évünk volt: a gyökérzet megerősödött, mélyre hatolt (a főgyö- kér akár 1-1,5 méterre is), a hajszálgyökerek pedig még mélyebb rétegeket is elértek. Így a növény átvészelte a nyarat. Ilyen évben persze csúcstermésre nem számíthatunk, de közepes, 50-60 tonnás hozamot így is el tudunk érni évi 400-500 mm csapadék mellett. A tavalyi aszályos évben, miután hosszabb ideig bent tartottuk a répát, és az őszi csapadékot is hasznosította, 40-45 tonnás eredményt hozott, ami nem kiugró, de elfogadható - főleg, hogy termeléshez kötött támogatást is kapunk, mivel a cukorgyárnak szállítunk.
Hozzátette, a cukorrépa kiváló elővetemény, ami jól beilleszthető a vetésforgóba és jó hatással van a talajra. A gabona-gabona-napraforgó-kukorica vetésforgó gyakorlatilag nem nyújt biodiverzitást. A cukorrépa ezzel szemben nagyon jó a vadgazdálkodás szempontjából is, hiszen hosszú ideig táplálékot nyújt az állatoknak. Ráadásul a korábban népszerű repce szinte teljesen eltűnt a környékről. Vadászvizsgára készül, így ezeket a szempontokat is figyelembe veszi.
Kiemelte azt is, hogy egy minimális területet meghagynak vadetetési célra. A vadásztársaságok számára a kora őszi és késő téli időszakban biztosítaniuk kell a lédús, energiadús takarmányt, és a cukorrépa kiváló erre. A nagyobb fagyokban sem fagy meg, minimális takarással is jól bírja, míg az alma, törköly, siló - ahogy havazik vagy lehűl az idő - már nem igazán alkalmas a vadak etetésére.
A piac helyzetéről úgy vélekedett. hogy a kaposvári cukorgyár monopolhelyzetben van, ami soha nem jó. Az árak évek óta alacsonyak, ma már nem fix áron szerződnek, hanem cukorárkövető elszámolást alkalmaznak, ami sokszor a termelő számára kedvezőtlen. A cukortartalmak gyakran gyengék, és az EU-s cukorpiaci árak sem mindig kedvezőek. Így nem túl vonzó a termesztés, de a termeléshez kötött támogatással együtt mégis sokan választják. Míg 2017-ben közel 19 ezer hektár volt a termőterület, 2022-re 9 ezer hektárra esett vissza, tavaly pedig 16 ezer hektár fölé futott fel. A 9 ezer hektár alatti szint már veszélyezteti a gyár működését.
Én alternatív növényként továbbra is látok benne lehetőséget, főleg kisgazdaságok számára. Fontos lenne, hogy a gyár a legtöbb cukorrépára a feldolgozóüzem 100-150 kilométeres körzeté- ben szerződjön. Jelenleg vannak olyan régiók - például Tiszavasvári környéke -, ahonnan 400 kilométerről szállítják vasúton a répát, ami szerintem nem lehet gazdaságos a jelen logisztikai költségek mellett. Minden nehézség ellenére úgy gondolom, a cukorrépa egy túlélő növény, ha nem egycsatornás az értékesítés
- mondta Gonda László, majd hozzátette: az idei év nagyon rossznak mutatkozik. Bár szépen indult, jó tőszámot sikerült kialakítani és időben sikerült gyomszabályozni, a májusi esők elkerülték őket. Május-júniusban nem történt meg a sorzáródás, ami kulcsfontosságú lenne a gyomok elnyomásában. Emiatt a területek nem tiszták, gyakran gyomosabbak.
Bár jelenleg nem a legkedvezőbb a helyzet, még mindig reménykedünk abban, hogy a nyár második felében érkeznek majd záporok és zivatarok, amelyek segíthetik a cukorrépa fejlődését. A legutolsó, novemberi szállítási időszakra szerződtünk, így nagyon fontos, hogy minél tovább a földben maradhassanak a növények, hiszen ez lehetőséget ad arra, hogy még jobban növekedjenek. Ugyanakkor az őszi csapadékok sajnos rontják a cukortartalmat. Az időjárás alakulását figyelve bízunk a javulásban, de egyelőre a növényeink küzdenek a kedvezőtlen körülményekkel.