Ha valaki rosszkedvű és boldogtalan, érdemes lehet mérlegelni, hogy a háttérben hormonzavar állhat-e. Az orvos szerint számos jel utalhat erre, például a hangulati ingadozások, a fáradtság érzése vagy az alvászavarok. Ha ezeket tapasztalod, hasznos lehet

Előfordulhat, hogy anélkül, hogy konkrét okot találnánk, hirtelen szorongás vagy levertség fog el minket. A hormonális egyensúlyzavarok számos tényezőt érintenek, és ezek közé tartozik a hangulatunk változása is.

A hormonzavarok okozta tünetek igen széles skálán mozognak, mivel az egész szervezetünk működését befolyásolják. Hogy pontosan milyen problémákat generálnak, az attól függ, pontosan mire is hat egy-egy adott hormon.

Vannak olyan állapotok, amelyek komoly problémákat idézhetnek elő, míg mások csupán átmeneti, általános tünetek formájában nyilvánulnak meg. Éppen ezért sok esetben az érintettek – sőt, néha még az orvosok is – nem gondolnak arra, hogy a hirtelen feltörő rossz hangulat, szorongás vagy akár depresszió hátterében hormonális zavarok is állhatnak. Dr. Békési Gábor PhD, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa felhívta a figyelmet arra, hogy bizonyos endokrin problémák szoros összefüggésben állhatnak a fokozott stressz és szorongás érzésével.

A hormonok a testünk olyan kémiai üzenetküldői, amelyek információkat továbbítanak a különböző szervrendszerek között. Ezek a kicsi, de hatékony anyagok kulcsszerepet játszanak számos fiziológiai folyamat irányításában, beleértve a növekedést, anyagcserét, nemi funkciókat, reprodukciót és a hangulatunkat is. Amikor a hormonális egyensúly felborul, és egyes hormonok szintje túl magasra vagy túl alacsonyra emelkedik, az zavart okozhat a szervezet működésében. Ez különféle problémákhoz vezethet, például szorongáshoz vagy fokozott idegességhez, amelyek jelentősen befolyásolják a mindennapi élet minőségét.

Bár számos oka lehet annak, hogy egy személy stresszes, szorongást tapasztal, ám ha a tünet nem kapcsolható traumához, veszteséghez, jelentős életeseményhez vagy rossz mentális egészségi állapothoz, akkor könnyen lehet, hogy hormonzavar okozza a problémát.

A nemi hormonok sokfélesége közül az ösztrogén és a tesztoszteron szintjei a legnagyobb befolyást gyakorolják a hangulati állapotunkra. Ezért nem meglepő, hogy a nők különösen ingerlékenyebbek lehetnek bizonyos hormonális ingadozások idején, mint amilyenek a pubertás, a menstruáció, a terhesség vagy a menopauza. Ezek a periódusok jelentős változásokat hoznak a hormonháztartásban, amelyek kihatnak az érzelmi egyensúlyra is.

Az ösztrogén ugyanis nagyban befolyásolja a hangulatot- nem véletlen, hogy azokban az állapotokban, amikor az ösztrogén szintje megváltozik, az illető érzékenyebb, stresszesebb.

Általánosságban elmondható, hogy a nők gyakrabban élnek át szorongást, mint a férfiak. Ennek hátterében nem csupán a nők érzelmi világának sajátosságai állnak, hanem egyes kutatások szerint az alacsony tesztoszteronszint is szerepet játszik ebben a jelenségben, hiszen a nők szervezetében jelentősen alacsonyabb a tesztoszteron szintje. Klinikai bizonyítékok utalnak arra, hogy a tesztoszteron kedvezően befolyásolja a szorongás és a depresszió szintjét mindkét nem esetében.

A kortizol és az adrenalin szintje akkor emelkedik meg, amikor valaki fenyegetettséget vagy veszélyt érzékel. Ezek a stresszhormonok arra szolgálnak, hogy aktiválják a harcolj vagy menekülj reakciót. Ez a válaszreakció rendkívül lényeges, hiszen a múltban alapvetően hozzájárult a túlélésünk biztosításához.

Viszont egy stresszes munkahely, rossz párkapcsolat és egyéb negatív szituáció esetén is megnő a szintjük, és ez sajnos egy idő után akár krónikussá is válhat és több szövődményt, problémát is okozhat (pl. mellékvese kimerülés, szív-és érrendszeri panaszok). Érdemes tudni, hogy ezen hormonok szintje egyéb endokrin zavarok miatt is megnőhet, így célszerű ilyen irányban is gondolkodni, ha valaki túl sokat stresszel (pl. feokromocitoma)

A túlműködő pajzsmirigy szintén hozzájárulhat a szorongáshoz. A hyperthyreosis ugyanis felgyorsítja a szervezet anyagcseréjét, az egész szimpatikus idegrendszer aktívabbá válik, ezáltal fokozza a stresszt. (Ezzel szemben a pajzsmirigy-alulműködés inkább depressziót, lassúságot, apátiát okoz)

Egy nemrégiben készült tanulmány mindemellett azt sugallja, hogy a pajzsmirigy autoimmun gyulladása szintén jelentős szerepet játszhat a szorongásos rendellenességek kialakulásában. Egy kutatásban pl. 76 szorongásos zavarban szenvedő beteget vizsgáltak, és azt találták, hogy 71 betegnél nőtt a pajzsmirigy véráramlása, ami a pajzsmirigygyulladás jele.

Bizonyos hormonok jótékony hatással bírnak a szorongás csökkentésére, és ezek közül kiemelkedik az oxytocin. Ezt a hormont gyakran a "szeretet" vagy a "boldogság hormonja" néven emlegetik, mivel az agyunk akkor termeli, amikor intim pillanatokat élünk át, mint például ölelkezés, szoptatás vagy szeretkezés. Az oxytocin fokozza a boldogság érzését, javítja a hangulatot, és erősíti a két ember közötti kapcsolatot. Érdemes megjegyezni, hogy szoptatáskor különösen megnő a szintje, ami nem véletlen, hiszen ez segíti a kötődés kialakulását. Ha azonban az oxytocin szintje túl alacsony, az idegességet és szorongást okozhat, ami rávilágít ennek a hormonnak a szerepére a lelki jólétünkben.

Dr. Békési Gábor, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa kiemelte, hogy a korábban említett hormonális problémák általában könnyen kezelhetők. A legtöbb esetben gyógyszeres terápia szükséges, amely jelentősen csökkenti vagy akár teljesen megszünteti a tüneteket. Néha azonban műtéti beavatkozásra is szükség lehet, például hormontermelő pajzsmirigy göb, strúma vagy agyalapi mirigy/mellékvese daganatok esetén.