Szily Nóra: Miért hoz mindig rossz döntéseket? Az életünk során gyakran találkozunk olyan helyzetekkel, amikor nem a legjobb választásokat hozzuk. De vajon mi áll ennek a háttérben? Talán a félelem a kudarctól, vagy éppen ellenkezőleg, a túlzott magabizt

A népszerű műsorvezető-pszichológus a saját életében felbukkanó pszichológiai sémákról mesélt.
Szily Nóra, a műsorvezető és pszichológus, gyakran tapasztalja, hogy coachként váratlanul felbukkanó gyermekkori emlékekkel találkozik. Ezen élmények nem csupán nosztalgikus pillanatok, hanem mélyen gyökerező hiedelmek és üzenetek is, amelyek a családi környezetből származnak, és öntudatlanul formálják a felnőtt életünket.
"Hogy a mi családunkban mindenki hülye az angolhoz, vagy a mi családunkban nem válik el senki. Vagy drága édesanyám, akit imádtam - szimbiotikus kapcsolatunk volt, ami egyébként hozott sémákat, amik nem feltétlenül jók - ő mondta:
Nórikám, tudod, az olyan nők, mint mi, mindig kihívásokkal néznek szembe a férfiakkal.
A Neshama TV legújabb epizódjában elhangzott, hogy léteznek olyan üzenetek, amelyek mélyen belénk ivódtak, szinte a bőrünk alá hatolva. Amikor valaki az önismeret felfedezőútjára lép, és valóban igyekszik fejlődni, kutatni a saját belső világát, akár szakember segítségét is kérve, akkor rátalálhat ezekre a rejtett, de annál figyelemfelkeltőbb „csengőkre”.
Szily Nóra visszatekintve elemezte a párkapcsolati konfliktusait. Megfogalmazta, hogy "az én heves reakcióm vagy az a fájdalom, ami belőlem felszínre tört, sokkal intenzívebb volt, mint az a mondat, amit kaptam. A jelen helyzetben nem volt indokolt ez a reakció, és ráébredtem, hogy ez a válasz egy mélyebb, ősibb érzésből fakad, amely a bennem élő kislány tapasztalatait és fájdalmait idézi fel."
Az egykori tévés úgy véli, hogy nem érdemes görcsölni a párkapcsolatok miatt. Jól érzi magát egyedül is. "Hálás vagyok, hogy eljutottam oda, ahol békében vagyok önmagammal, és nem érzem magam magányosnak vagy kirekesztettnek. De ez nem zárja ki, hogy nyitott szívvel várom azokat, akik inspiráló hatással vannak rám."
Szeretek valakinek adni, szeretek kényeztetni, szeretek kacagni, szeretek nevetni, szeretek társasozni, szeretek mesélni, szeretek meghallgatni.
Természetesen, íme egy egyedibb megfogalmazás: "Nyilvánvaló, hogy társas lényként előnyünkre válik, ha jól tudunk kapcsolatokat építeni. Azonban nem mondanám, hogy kapcsolatfüggő vagyok abban az értelemben, hogy egyik kapcsolatról a másikra rohanok, akár rossz döntések vagy gyenge választások eredményeként. Az édesanyám függetlensége számomra fontos példa: tudjuk magunkat állni, és ezt a függetlenséget hozom magammal, ami egyszerre lehet vonzó és ijesztő egy férfi számára..."