A szlovák és magyar vétó révén megmenekült a szerb miniszterelnök-helyettes az uniós szankciók súlyos következményeitől.

Magyarország és Szlovákia megvétózta azt az uniós javaslatot, amely szankciókkal és beutazási tilalommal sújtotta volna Aleksandar Vulint, Szerbia miniszterelnök-helyettesét - számolt be róla a Népszava.

A hír megjelenésével Vulin maga lépett a nyilvánosság elé, amikor a TV Prva csatornának adott interjújában kifejtette, hogy az EU külügyminisztereinek ülésén terítékre került volna az ellene irányuló korlátozások bevezetése. Azonban Budapest és Pozsony közbelépésének köszönhetően ez a kezdeményezés elakadt. Később pontosította szavait: bár formálisan még nem léptek életbe ellene szankciók, a javasolt intézkedés valóban napirenden szerepelt.

Oroszország és az Egyesült Államok közötti viszony az utóbbi évtizedekben sokszor viharosra fordult, a két ország szoros kapcsolatainak mélyebb gyökerei és a politikai feszültségek egyaránt formálták ezt a dinamikát. Az orosz állam és az amerikai kormány közötti interakciók nem csupán a diplomáciai kapcsolatok szintjén zajlanak, hanem gazdasági és kulturális vonatkozásokban is megmutatkoznak. Ugyanakkor az Egyesült Államok által bevezetett szankciók, amelyek célja az orosz kormány bizonyos intézkedéseinek megfékezése, jelentős hatással vannak a két ország közötti kereskedelmi és politikai kapcsolatokra. A feszültségek és a szankciók következményei hozzájárulnak ahhoz, hogy a két nemzet közötti viszony egyre bonyolultabbá váljon.

Aleksandar Vulin az oroszbarát szerb politikai tábor egyik legmeghatározóbb alakja, akit az Egyesült Államok már 2023-ban szankciókkal sújtott. Washington azzal vádolja, hogy támogatja a Nyugat elleni orosz "rosszindulatú műveleteket", és kapcsolatban áll a szervezett bűnözéssel és fegyverkereskedelemmel is.

Vulin korábban az állambiztonsági szektor élén tevékenykedett, ahol kiemelkedő teljesítményéért elismerést kapott az orosz FSZB-től, a hírszerzési együttműködés terén végzett munkájáért. Ezen kívül számos alkalommal találkozott Szergej Nariskinnel, az orosz külföldi hírszerzés (SZVR) irányítójával is.

A szerb politikai vezető határozottan bírálta az Európai Unió szankciós intézkedéseit, kifejtve, hogy azok célja a közép-európai ország politikai stabilitásának aláásása. Kifogásolta, hogy az EU politikai stratégiája nemcsak a tagállamok érdekeit, hanem Szerbia szuverenitását is veszélyezteti, és kategorikusan elutasította, hogy az ország csatlakozzon az Oroszországgal szembeni uniós szankciókhoz. A politikus véleménye szerint az unió szándéka, hogy gyengítse Aleksandar Vučić szerb elnök pozícióját a hatalomban, ami tovább fokozza a feszültséget a két fél között.

Pozsonyi perspektíva: Fokozódó ellentét Brüsszel és a V4 államok között

Szlovákia vétója újabb bizonyítéka annak, hogy Pozsony külpolitikája egyre inkább eltávolodik az uniós mainstream irányvonalától. Juraj Blanár külügyminiszter többször is hangsúlyozta, hogy Szlovákia elkötelezett a béke iránt, és arra törekszik, hogy kiegyensúlyozott kapcsolatokat ápoljon minden érintett féllel. Ennek megfelelően nem fogad el automatikusan minden Oroszországot érintő szankciót.

A döntés nem csupán diplomáciai hullámokat vert, hanem komoly etikai dilemmákat is felvetett a szlovák társadalomban. Különösen figyelembe kell venni, hogy Aleksandar Vulin nyíltan elismerte: a szerb kormány orosz titkosszolgálati segítséget kért a 2024 végén kezdődött kormányellenes megmozdulások elfojtására.

A történet azt mutatja, hogy Szlovákia és Magyarország uniós pozíciója egyre inkább eltér a többi tagállam törekvéseitől, különösen a Nyugat-Balkánnal és Oroszországgal kapcsolatos politikában. Kérdés, hogy ez a különutas magatartás milyen következményekkel jár a régió jövőbeli uniós integrációjára és Szlovákia megítélésére Brüsszelben.