"Trumpnak igaza van - elérkezett az idő, hogy fokozzuk a védelmi hozzájárulásainkat Észországban."

Kristen Michal a POLITICO-nak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy egyik ország sem mentesülhet a vállalt kötelezettségei alól, hiszen az Egyesült Államok kétségbe vonja a NATO biztonsági garanciáit.

Az ukrajnai konfliktus hatásai messze túlmutatnak a közvetlen érintett területeken, és még a legmesszebb fekvő európai államoknak is komoly kihívásokkal kell szembenézniük az Oroszország által támasztott fenyegetéssel. Az Észtország miniszterelnöke a POLITICO-nak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy elengedhetetlen, hogy ezek az országok betartsák a védelmi költségvetésre vonatkozó kötelezettségeiket.

A figyelmeztetés akkor hangzott el, amikor Donald Trump amerikai elnök kétségbe vonta a NATO biztonsági szövetség egyik alaptételét - miszerint az egyik tag elleni támadás az összes tag elleni támadásnak minősül, és válaszlépéseket kell kiváltania.

Kristen Michal az Európai Tanács brüsszeli csúcstalálkozójának margóján péntek kora reggel adott interjújában úgy nyilatkozott, hogy létfontosságú, hogy minden uniós ország, függetlenül attól, hogy milyen messze van a frontvonaltól, figyeljen a Fehér Házból érkező üzenetekre.

"Az ilyen típusú jelzések valószínűleg Trump üzenetei, amelyek arra figyelmeztetnek, hogy a védelmet komolyan kell venni - számomra ez teljesen világos" - nyilatkozta Michal. "Ha a világ egyik leggazdagabb és legszabadabb területén élsz, akkor ezt mindenképpen védened kell, és invesztálnod kell a saját biztonságodba."

Úgy véli, hogy továbbra is küzdeni szükséges annak érdekében, hogy az Oroszország határaitól távolabb eső uniós államokat is meggyőzzék ennek a víziónak a támogatásáról. Jelenleg a blokk hét tagállama nem tudja elérni a bruttó hazai termékük két százalékának megfelelő kiadási célkitűzést.

A közvélemény alakulása szempontjából megfigyelhetjük, hogy az emberek gyakran hajlamosak a számukra közvetlenebb, helyi hírekre fókuszálni. Például a migrációs válság idején a déli országok lakói aktívan részt vettek a diskurzusban, míg az északi területeken élők nem feltétlenül ismerték fel a probléma valódi jelentőségét. Jelenleg is hasonló helyzet áll fenn, hiszen azok, akik Oroszországgal határos területeken élnek, sokkal inkább érintettek a konfliktusban. Ez egy jó alkalom arra, hogy bemutassuk és megértsük, hogyan oszthatjuk meg a terheket egymás között.

Michal, akinek országa Oroszországgal közös határon fekszik, és csak 1991-ben vált függetlenné a szovjet megszállástól, azt mondta, hogy "valószínűleg üdvözölné és támogatná" Emmanuel Macron francia elnök kezdeményezését, hogy az európai nemzetek osszák meg nukleáris ernyőjüket az amerikai biztonsági garanciákkal kapcsolatos bizonytalanság közepette.

Csütörtökön, 10 órától tartott megbeszélés után az uniós vezetők egy új intézkedéscsomagot hagytak jóvá, amelynek célja a védelmi kiadások növelésének előmozdítása az egész blokk területén. Azonban Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke visszavonta hazája támogatását a Ukrajnának nyújtott segítség növeléséről szóló közös nyilatkozathoz, amelyet egyébként egyhangúlag elfogadtak. E lépést Trump bejelentése motiválta, miszerint az Egyesült Államok befagyasztja az Ukrajnának szánt katonai segélyeket.

Nem volt hajlandó nyilatkozni arról, hogy hazája a bruttó hazai termék 2%-át meghaladóan kívánja-e növelni a kiadásokat, miután tavaly azt mondta, hogy egy ilyen emelés „tüdőn lőné a magyar gazdaságot”.