A Hunyadi-család története olyan, mintha titkos, törvénytelen gyerekek tollából született volna, akik bátran mesélnek a múlt hősies és árnyékos pillanatairól.

A Hunyadi-család évszázadokon át formálta Magyarország történelmét, kiemelkedő nemesi családként. A családfa Serbe fia, Vajk gyermekétől, Hunyadi Jánostól egészen Hunyadi Erzsébetig terjed, és ebben a gazdag örökségben a törvénytelen leszármazottak rendkívül jelentős szerepet játszottak. E család története nem csupán politikai hatalmat és befolyást tükröz, hanem a társadalmi normák és értékek változásait is jól illusztrálja.

Hunyadi János, a híres törökverő, és gyermekei, Mátyás, az igazságos, valamint a tragikus sorsú Hunyadi László, nem csupán a történelem könyvek lapjain találkoznak velünk. Édesanyjuk, Szilágyi Erzsébet, szintén fontos szereplője ennek a történetnek. Corvin János és három gyermeke – Erzsébet, Kristóf és Mátyás – szintén a Hunyadi család örökségét gazdagítják. Bár a Hunyadi-család tagjainak felsorolása viszonylag rövid, a hatásuk a magyar történelem alakulására felbecsülhetetlen. Az iskolai tananyagok gyakran megemlítik hősi tetteiket, de talán kevesen ismerik fel, hogy a család életében a törvénytelen utódok milyen meghatározó szerepet játszottak.

A középkorban Magyarországon és egész Európában általában nem volt könnyű élete a törvénytelen, vagyis házasságon kívül született gyermekeknek. Ahogy dr. Barzó Tímea írja "A magyar családjog múltja, jelene és jövője" című tanulmányában, a törvénytelen utódokat

A feudális társadalom jogrendje nem csupán az apai ágon való rokonságot zárta ki, hanem az anyai ágból származó kapcsolatokat is figyelmen kívül hagyta. A jogalkotás nem ismerte el a vér szerinti felmenők közvetlen családi kötelékeit sem, így a jogi normák szigorúan korlátozták a családon belüli viszonyokat.

Vagyis tulajdonképpen társadalmon kívülivé váltak, nélkülözve a családi környezet adta védelmet, támogatást. (Majd az 1848-as forradalom után jött létre olyan szabályozás, amely házasságon kívüli utód esetén is elismerte az anya és természetes gyermeke között a kölcsönös törvényes öröklési kapcsolatot - de csak addig, amíg nem született az anyának törvényes gyermeke.)

Frank Ignác jogász és királyi tanácsos 1845-ben így fejezte ki magát: "Akik törvénytelen kapcsolatból származnak, nem részesülnek a vérségi javakban és díszletekben; nevüket, nemességüket, címüket és örökségüket nem örökölhetik szüleiktől. Azonban szüleik feladata, hogy tartsák el és neveljék őket, mert ez egy természetes kötelezettség, amelyet semmilyen törvény nem vonhat meg."

A nemesi fattyak, akik a középkor színpadán játszottak, bizonyára kedvezőbb helyzetben voltak, mint a jobbágyok vagy a városi polgárok. Az előkelő családok fejei gyakran ügyeltek arra, hogy az illegitim gyermekek ne szenvedjenek hiányt, így biztosítva számukra a megfelelő megélhetést. A házasságon kívül született utódok viszonylag gyakori jelenségnek számítottak ebben az időszakban, ami részben a házasságok mögött húzódó érdekekre vezethető vissza. A frigyek köztudottan nem a szerelem gyümölcsei voltak, sokkal inkább a vagyoni érdekek, a címek és rangok megszerzése, valamint a családi örökség megőrzése állt a középpontban.

Mint mindig, természetesen akadtak kivételek, így számos olyan törvénytelen származású gyermeket ismerünk, akik figyelemre méltó pályafutást futottak be. Például a mai brit királyi család első ősének, Hódító Vilmosnak a származása is érdekes: ő I. Róbert normandiai herceg illegitim gyermeke volt. Hasonlóan izgalmas történet Lucretia Borgiaé is, aki Rodrigo Borgia (későbbi VI. Sándor pápa) szerelemgyerekeként jött világra.

Házasságon kívüli kapcsolatok a Hunyadi-családban is akadnak. Egyes történetírók szerint már a családfa kezdetével kapcsolatban felmerül ez a kérdés. A "hivatalos verzió" szerint Hunyadi János apja Serbe fia Vajk volt, egy havasalföldi nemes, akinek Zsigmond király - 1409. október 18-án kelt oklevele szerint - Hunyadvárat és birtokait adományozta. Kubinyi András történészprofesszor, a téma szakértője szerint a család egyértelműen román származású volt. "Ami az adatokból nyilvánvaló: a Hunyadi-család román eredetű volt. Erre utalnak az általuk használt keresztnevek, de először a későbbi kormányzót is Hunyadi Oláh Jánosnak hívták" - írta Mátyás király című könyvében.

Különféle historikus források, többek között Heltai Gáspár 1575-ben megjelent Magyar Krónikája, arra utalnak, hogy Hunyadi János valódi apja Luxemburgi Zsigmond lehetett. Heltai szerint a király Jánost a természetes fiaként említette, ami új színt visz a Hunyadi család származásának megértésébe. Ezt a gondolatot már a középkorban is széles körben elterjedt elméletként tartották számon, amely a politikai intrikák és dinasztikus kapcsolatok bonyolult hálóját tükrözi.

A történet egyik izgalmas aspektusa, hogy Hunyadi János katonai nevelését Ozorai Pipóra bízta, ami arra utalhat, hogy a király szoros bizalmi viszonyt ápolt vele. Érdekes, hogy a császári koronázásra sem feleségét, sem leányát vitte magával Itáliába, hanem éppen Pipót. Heltai krónikájában egy különös eseményről olvashatunk: a király egy gyűrűt ajándékozott szeretőjének, hogy ezzel bizonyíthassa gyermeke származását. Az ajándék azonban nem maradt sokáig az asztalon, mivel egy holló felkapta azt, és elrepült vele. Morzsinai Erzsébet bátyja azonban nem habozott, íjával célba vette a madarat, és lelőtte. A krónika érdekessége, hogy ezen a ponton kapcsolódik össze először a Hunyadi-család sorsa a fekete madárral, amely a történelem során különös jelentőséggel bír.

Biztosat természetesen már sosem fogunk tudni az első Hunyadi származásáról, ám nem ő az egyetlen, aki nem törvényes házasságból született a neves famíliában. Hunyadi László és testvére szüleivel kapcsolatban nem merültek föl kétségek, ám Mátyás király fia a korabeli törvények szerint nem örökölhette volna a címet és a birtokokat. Igazságos Mátyásnak ugyanis sem Podjebrád Katalintól, sem Aragóniai Beatrixtól nem született gyermeke. Frigye első feleségével igazi középkori érdekházasság volt - prágai fogvatartója lányát vette el, szabadulásáért cserébe. Ifjú felesége azonban egész fiatalon, 15 évesen belehalt a szülésbe - a gyermek sem élte túl anyja halálát.

A kortárs források tanúsága szerint Mátyás király nem bánt elutasítóan a női társasággal. Janus Pannonius, a neves költő és humanista, például így fogalmazott az uralkodó élményeiről 1462-es havasalföldi hadjárata alatt:

"A király bölcsessége abban rejlik, hogy a harc tüzében sem hagyja figyelmen kívül az ölelést, / Vénusz mosolya a csóknak örömet ad, így nyerheti el Mars szívét."

A történetek szerint Mátyás király szívének legnagyobb hódítása Szép Ilona volt, ám a lánynak végül tragikus sors jutott, hiszen beleszeretett a királyba, akivel közös jövőjük csupán álom maradt. Podjebrád Katalin halála után, 1470-ben, Bécsben találkozott egy gazdag polgárlány, Edelpeck Borbála személyében. Kapcsolatuk valószínűleg szenvedélyes és mély érzelmekkel teli volt, hiszen a király Budára is magával vitte őt. 1473. április 2-án Borbála életet adott gyermeküknek, akit Corvin Jánosnak neveztek el, ezzel is megörökítve a nagy szerelem emlékét.

A fiúgyermeket azután is maga mellett tartotta, hogy anyját második házassága előtt eltávolította, miután "végkielégítést" nyújtott neki. Az elutasított szerető Alsó-Ausztriába költözött, ahol Friedrich von Enzersdorffal házasodott össze, és két gyermeket is szült. Mátyás, közel egy évtizeddel később, 1484-ben az osztrák háború idején ellátogatott a kastélyba, így elképzelhető, hogy találkozott az egyetlen fia édesanyjával.

Mátyás 1476-ban vette el I. Ferdinánd nápolyi király (házasságon kívül született) lányát, Aragóniai Beatrixet. Noha a király minden bizonnyal beleszeretett feltűnően szép és művelt feleségébe, gyermekük nem született - amikor nyilvánvalóvá vált, hogy erre nincs esély, Mátyás törvényes fiává fogadta Jánost. Abban az 1479-es adománylevélben, amellyel hunyadi grófi és liptai hercegi rangra emelte, már így hivatkozott rá:

"Méltóságos János, a liptai herceg és hunyadi gróf, a mi egyetlen gyermekünk."

Ettől kezdve Mátyás gyakorlatilag minden eladományozható birtokot az ő nevére jegyeztetett be. A király halála idején János volt az ország legnagyobb földbirtokosa, ami egyértelműen tükrözte hatalmát. Ennek ellenére az uralkodó dinasztiaalapítási ambíciói végül nem valósultak meg: Corvin János és Sforza Bianka Mária milánói hercegnő között képviselők közreműködésével létrejött házasságot a milánói udvar VI. Sándor pápa segítségével érvénytelenítette, miután Jánost Mátyás halála után nem választották magyar királlyá.

Corvin János második felesége, Frangepán Beatrix révén három gyermek érkezett a világra: Erzsébet, Kristóf és Mátyás. Sajnos, Mátyás csecsemőkorában tragikus hirtelenséggel távozott közülük, így Erzsébet és Kristóf maradtak a Hunyadi-család utolsó élő tagjai. A sors azonban kegyetlen volt: Kristóf mindössze 5 évesen hunyt el, ezzel a férfiág végleg megszűnt. Erzsébet, aki ekkor a Hunyadiak örököse volt, második eljegyzését követően (az elsőt Szapolyai Györggyel kötötte, aki a mohácsi csata során játszotta el életét) nem sokkal később szintén életét vesztette.

Corvin Erzsébet a Hunyadi-dinasztia utolsó élő képviselője volt.