Trump vámháborúja révén Magyarország számára új lehetőségek nyílhatnak meg, amelyek akár több Temu megjelenését és 420-as euró árfolyamot is eredményezhetnek. Ez a helyzet izgalmas kihívások elé állíthatja a hazai gazdaságot, miközben új irányokat mutatha

Donald Trump a vámháború első szakaszában az EU-t kihagyta, ami meglepő lépés volt. A forint árfolyama ugyan gyengült, de egyelőre még az erősödési trendcsatornában tartózkodik. Az unióval szembeni vámok bevezetése csupán idő kérdése, és ha ez megtörténik, a 420 forintos euró is reális lehetőség. A vámháború következményei rontják a magyar gazdaság növekedési perspektíváit, miközben növelik az inflációs kockázatokat. Ráadásul lehet, hogy az Egyesült Államokban vámkárosult kínai Temu még intenzívebben célozza meg az európai piacokat.

A piacok és az elemzők még a Kanada, Mexikó és Kína elleni vámok bejelentése előtti napokban is azt gondolták, hogy Donald Trump - bár ígéretet tett rá - mégsem kezd vámháborúba. A jelek szerint az elnök politikai okokból úgy érezte, muszáj lépnie, ezzel a korábbi legjobb forgatókönyv lekerült az asztalról. Hagyott azonban két napot a vámok életbe lépésére, így az érintett országok kaptak némi lehetőséget az egyezkedésre.

Mexikó sikeres lépéseket tett a vámok bevezetésének elhalasztásával, miután Claudia Sheinbaum elnök bejelentette, hogy 10 ezer katonát küldenek a határra az illegális migráció és a drogkereskedelem megfékezése érdekében. A gazdasági témákról a Trump-kormány miniszteri szinten fog tárgyalni Mexikóval. Nem sokkal később Donald Trump a Kanada ellen tervezett vámok bevezetését is elhalasztotta egy hónappal, miután tárgyalt Justin Trudeau miniszterelnökkel. Kanada kötelezettséget vállalt arra, hogy részt vesz a határ védelmében, és 1,3 milliárd dollárt fordít erre a célra - ezt már korábban is ígérték. Újdonságként emelkedik ki egy "cár" kinevezése, aki a határvédelmet centralizáltan irányítja. Továbbá Kanada is terrorista szervezetté nyilvánítja a drogkartelleket, követve az Egyesült Államok példáját.

Kanada és Mexikó lényegében nem hoztak új kötelezettségeket. Emlékezzünk, hogy Mexikó már korábban is elrendelt katonai jelenlétet a határon, míg Kanada határvédelmi intézkedései csupán egy korábbi ígéret megerősítését jelentik.

Az események egyik lehetséges értelmezése szerint Donald Trump csupán egyféle "győzelemre" vágyott, és a vámok bevezetése valójában csak egy taktikázás volt. Az elnökkel szemben kritikusabb elemzők viszont úgy vélik, hogy Trump valóban el akarta indítani a vámok bevezetését Mexikó és Kanada ellen, azonban gyorsan visszakozott, amikor a bejelentés után a tőzsdék és kriptopénzek meredeken csökkenni kezdtek, az olajárak viszont emelkedni kezdtek. Ekkor sorra érkeztek a számítások, amelyek azt mutatták, hogy a vámok bevezetése milyen széleskörű gazdasági következményekkel járhat.

az amerikai fogyasztói árakat mennyivel növelik majd a vámok.

Trump egyik érve a szomszédos országokra és a legközelebbi gazdasági partnerekre kivetendő vámok mellett az illegális migráció és a drogkereskedelem megfékezése volt. Azonban felmerül a kérdés, hogy vajon a vámok valóban képesek-e megakadályozni ezeket a problémákat. Ráadásul Kanada esetében az érvelés teljesen megalapozatlan, hiszen az Egyesült Államok északi határán sem az illegális migráció, sem a drogcsempészet nem jelentős problémát.

Trump másik gazdasági érve az, hogy Kanadának és Mexikónak is külkereskedelmi többlete van az Egyesült Államokkal szemben. Ez azt jelenti, hogy ezek az országok több árut exportálnak az USA-ba, mint amennyit onnan importálnak. Trump ezt úgy értelmezi, hogy az Egyesült Államok "élősködik" a szomszédos országok javain, vagy akár "meglopják" őket. Ez a megközelítés azonban rendkívül leegyszerűsített és sok esetben téves. Úgy tűnik, hogy az elnök nem érzi szükségesnek, hogy ezt az összetett gazdasági helyzetet mélyebben elemezze, vagy talán nem is képes rá.

Mindenképpen érdemes megjegyezni, hogy a harminc napos haladék nem garantálja, hogy Washington végül ne alkalmazza a vámokat Kanadával és Mexikóval szemben. Ezen kívül, a kínai termékekre bevezetett 10%-os plusz vám már életbe lépett, amire Peking válaszul intézkedéseket hozott - ezek az intézkedések február 10-én lépnek életbe.

Az egyik legérdekesebb aspektusa Donald Trump amerikai elnök által meghirdetett intézkedéseknek az, hogy a vámok a 800 dollár alatti termékekre is kiterjednek. Ez várhatóan jelentős hatással lesz a kínai kereskedők, például a Temu és a Shein platformjaira, amelyek eddig kedvezőbb környezetben működhettek. Az új szabályozás következtében a vásárlói szokások és a piaci dinamika is átalakulhat.

Németh Dávid, a K&H vezető elemzője rámutat, hogy ezek a vállalatok Európában egyre nagyobb teret hódítanak. Amennyiben az Egyesült Államokban a vámok következtében drágábbá válik az értékesítés, valószínű, hogy még inkább az európai piacra fogják összpontosítani erőfeszítéseiket.

Virovácz Péter, az ING vezető közgazdásza úgy véli, hogy szinte elkerülhetetlen, hogy újabb vámok kerüljenek bevezetésre. A legrosszabb kimenetel az lenne, ha a felek belemerülnének egy vámháborúba, ahol Washington vámokat vezetne be, amire más országok válaszul intézkedéseket hoznának. Ennek következtében minden érintett fél rosszul járna: az árak növekednének, és a kamatok is emelkednének. Az amerikai jegybank, a Fed, kénytelen lenne a most tervezettnél magasabb kamatszintet fenntartani.

A kérdés, hogy milyen lépéseket tesz az Európai Központi Bank, különösen a jelenlegi gazdasági helyzet tükrében. Az európai gazdasági növekedés serkentése érdekében szükség lenne a monetáris politikai lazításra, ami alacsonyabb kamatokat jelentene. Ugyanakkor az inflációs nyomás miatt a kötvényhozamok növekedése várható, ami komoly kihívás elé állítja az eurózóna országainak költségvetését - mondja Virovácz Péter. Érdemes megjegyezni, hogy az EKB a múlt héten, mindössze két nappal a vámok bejelentése előtt, 25 bázisponttal csökkentette az euróövezeti alapkamatot.

Az eddig bejelentett intézkedések kevéssé befolyásolják a hazai előrejelzéseket, azokra egyrészt számítani lehetett, másrészt egyelőre nem tudni, az Európai Unió milyen és mekkora vámokra számíthat - mondja Németh Dávid.

Az EU kimaradása az első körből annak tudható be, hogy az utóbbi évek során drámai mértékben megnövekedett az európai energiaimport, továbbá az Unió potenciálisan képes lehet a fegyvervásárlásainak bővítésére is.

Az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti jelentős külkereskedelmi deficit valószínűleg nem fog teljesen eltűnni, ezért Trump várhatóan vámok bevezetésére fog törekedni.

Az amerikai elnök egyelőre nem hozott nyilvánosságra vámintézkedéseket az Európai Unióval szemben, azonban ha ilyen lépésekre kerülne sor, azok komoly kihívásokat jelenthetnének a nemzetközi kereskedelem szempontjából, különösen olyan országokban, mint Magyarország. Az ING szakértői, élükön Virovácz Péterrel, már most a pessimista előrejelzések közé sorolják a jövőbeli kilátásokat, hiszen elképzelhető, hogy az euró árfolyama elérheti a 420 forintot, míg az infláció éves átlagban akár 4,5 százalékra is rúghat. A szakember hangsúlyozza, hogy az új gazdasági helyzet jelenleg nem indokolja a korábbi előrejelzések felülvizsgálatát, ugyanakkor a kockázatok jelentős mértékben növekedtek.

Szerencsére a forint most nem tartozik a nagyobb vesztesek közé. A forint január második hete óta erősödő trendet mutat, most a vámok bejelentése után gyengült, de nem lépett ki a trendsávból - mondja Németh Dávid. Az árfolyam további alakulása függ attól, az USA milyen típusú vámot vet ki mely uniós termékekre, illetve hogy a Magyar Nemzeti Bank mit tud reagálni egy esetleges forintgyengülésre. Mindenesetre az euróval szemben a 415-420-as sáv jó ellenállási pont lehet: oda benézhet az árfolyam, de afölé nem várható a következő pár hónapban.

Németh Dávid jelenleg nem tartja szükségesnek, hogy módosítsa az idei GDP-növekedésre vonatkozó 2-2,5 százalékos előrejelzését. Ugyanakkor a legfrissebb fejlemények fényében egyre inkább úgy véli, hogy a kormány által kitűzött 3,4 százalékos növekedési cél elérése egyre valószínűtlenebb.

a Magyar Nemzeti Bank kamatemeléséről még korai lenne beszélni. Jelenleg az alapkamat 6,5 százalékos szinten tartása tűnik a legvalószínűbb forgatókönyvnek, ahogy azt a jegybank is kommunikálta. Az MNB döntéseit számos tényező befolyásolja majd. Fontos figyelemmel kísérni, hogy a Fed milyen lépéseket tesz, hiszen a feltörekvő gazdaságoknak ehhez képest megfelelő kamatprémiumot kell kínálniuk. Emellett a régiós jegybankok reakciói, a forint árfolyamának alakulása és az inflációs helyzet is kulcsszerepet játszik a kamatpolitikában. Virovácz Péter figyelmeztetése alapján tehát nem célszerű elhamarkodott döntéseket hozni, valószínűleg a helyzet alakulásának figyelembevételével érdemes majd továbblépni.

Az MNB megközelítése nem a proaktív, hanem a reaktív irányvonalat követi, így a közeljövőben a piaci feltételek és a tényszerű adatok függvényében alakítja monetáris politikáját.

Az MNB a legutóbbi kamatdöntés után az alapkamat huzamos tartását helyezte kilátásba, kommunikációjában egy esetleges kamatemelést sem zárt ki. A jegybank jelenleg stabil árfolyamot akar fenntartani, nem kívánja engedni a forint folyamatos leértékelődését - teszi hozzá Németh Dávid.