A Politico legfrissebb elemzésében Putyin lehetséges következő célpontjait tárgyalja, és megállapítja, hogy a stratégia már nem csupán a fegyveres konfliktusokra összpontosít. Ukrajna és Románia szerepe különösen fontos, hiszen ezek az országok geopolitik

Ezek a kísérletek – egyelőre – nem hozták meg a várt eredményeket. Mindazonáltal Putyin figyelme továbbra is az Egyesült Államokra és szövetségeseire irányul. Jelentős pénzösszegeket költ manipulációs kampányokra, amelyeken keresztül európai választókat próbál befolyásolni különféle közösségi platformokon és dezinformációs csatornákon. Ez egy új, nem konvencionális háborús módszer, amely képes megingatni a demokráciákat anélkül, hogy fizikai megszállásra lenne szükség – állítja a Politico.
Putyin stratégiája egyfajta reakcióként értelmezhető az ukrajnai katonai vereségre: miután nem tudta megszerezni Kijevet és megbontani az ukrán demokráciát, a régóta bevált orosz (és szovjet) módszerekhez folyamodott. Ennek keretében a nyugati rendszerek belső destabilizálása a cél, különösen oroszbarát politikai szereplők támogatásán keresztül. A TikTok, a Telegram és más digitális platformok mostantól e politikai manipuláció eszközeivé válhatnak, lehetőséget biztosítva a befolyásolásra és a narratívák formálására.
Putyin pontosan tisztában van azzal, hogyan formálható a közvélemény propagandával és politikai szövetségeseken keresztül. Románia legutóbbi választásai jól példázzák ezt a törekvést.
2024-ben Putyin jelentős összegeket fektetett be abba, hogy Călin Georgescu, egy oroszbarát politikai figura, hatalomra kerüljön Romániában. Az orosz elnök stratégiája az volt, hogy külső befolyás révén alakítsa a választási folyamatot, támogassa a tekintélyelvű nézetekkel rendelkező jelölteket, és digitális csatornákon keresztül manipulálja a közvéleményt. Ennek következtében Georgescu, aki korábban szinte ismeretlen volt, mindössze két hét alatt 21%-os népszerűséget ért el a 15 jelöltet felvonultató versenyben.
Bár Georgescu határozottan kijelentette, hogy semmiféle kampányfinanszírozásra nem számíthatott, és hogy költségeket sem vállalt magára, a valóság az, hogy Putyin jelentős támogatása állt a háttérben. A közösségi médiában folytatott kampánya lényegében félrevezető információk és manipulációk sorozatára épült, egy többmillió dolláros, Lenin korát idéző módszereket alkalmazó kísérlet keretein belül, amely a román demokrácia aláásására irányult. A célok között szerepelt az Egyesült Államok, a NATO és az EU befolyásának gyengítése is.
A beavatkozást végül román és nyugati hírszerző szolgálatok közös erőfeszítéssel tárták fel. A román alkotmánybíróság választási törvénysértés és külföldi beavatkozás miatt érvénytelenítette az első választási fordulót, és új szavazást írt ki. A második körben a részvételi arány jelentősen megnőtt - 65 százalékra -, és a román választók világos üzenetet küldtek: elutasították Putyin jelöltjét, és 54:46 arányban a demokratikus, NATO-barát irányt választották.
Hét korábbi amerikai romániai nagykövet - pártállástól függetlenül - nyilvánosan is felszólította a románokat, hogy ne szavazzanak az oroszbarát jelöltre. Egy nyílt levélben hangsúlyozták, hogy tanúi voltak Románia sikeres átmenetének a diktatúrából a demokráciába, az EU-integrációba és a NATO-szövetségbe.
A levél világosan fogalmazott: "Putyin vezetésével Oroszország újra terjeszkedésbe kezdett. Először Ukrajna, most pedig Románia tűnik a következő potenciális célpontnak, ahogyan azt Sztálin idejében is láttuk. A román nép előtt történelmi választás áll: az orosz befolyás elfogadása vagy a függetlenség megőrzése és az amerikai szövetség választása."
Bár Putyin beavatkozása végül kudarcot vallott, a kísérlet komoly kockázatokat hordozott. A román demokratikus intézmények és a választók ellenálltak a befolyásolási kísérletnek. Most más országokat is arra biztatnak, hogy emeljék fel hangjukat Putyin választási manipulációi ellen.
Nicusor Dan győzelmét követően Donald Trump amerikai elnök ígéretet tett arra, hogy fokozza a Romániával való együttműködést. Kiemelte, hogy továbbra is erősíti a két ország közötti kapcsolatokat, hangsúlyozva a katonai együttműködés fontosságát, valamint elkötelezett az Egyesült Államok gazdasági és biztonsági érdekeinek védelme mellett.
Ennek ellenére sok befolyásos személy továbbra is közeledik Putyinhoz, és támogatja oroszbarát jelöltjeit, ezzel aláásva az Egyesült Államok és szövetségesei biztonságát. Elon Musk mentoráltja, Mario Nawfal májusban Moszkvában járt, míg Elon Musk apja és jobboldali amerikai véleményformálók - köztük Jackson Hinkle és Alex Jones - részt vettek a júniusi Future 2050 fórumon. A rendezvényen több Putyin-közeli személy is felszólalt, például Alekszandr Dugin filozófus, Dmitrij Peszkov szóvivő és Dmitrij Medvegyev volt elnök.
Bár Románia diadalt aratott ebben a csatában, Putyin hadjárata a demokrácia ellen nem áll meg. A következő potenciális célpontok között említhetjük Moldovát, Észtországot, Grúziát, Hollandiát, Csehországot és más európai nemzeteket, ahol az idei ősz folyamán választásokra készülnek - olvasható a Politico elemzésében.