A védelmi szakértő véleménye szerint a helyzet bonyolultsága figyelemre méltó: Grönland már jelenleg is jelentős amerikai befolyás alatt áll.

Az Egyesült Államok és Grönland maximálisan profitál a jelenlegi együttműködésből. A Dániához tartozó sziget átvétele "rossz üzlet" lenne Donald Trumpnak, aki felszólította Dániát, hogy adja fel a sziget ellenőrzését - mondta az InfoRádiónak a Dán Királyi Védelmi Akadémia szakértője. Jon Rahbek-Clemmensen a rádió londoni tudósítójának nyilatkozott. Kiderült, miért nyer Washington a mostani helyzettel úgy, hogy "nem kell állnia a számlát", illetve hogy milyen botrányok voltak korábban abból, hogy Amerika vagy Dánia rosszul bánt Grönlanddal, elég csak a fogamzásgátlós ügyre gondolni.

Az 2019-es cikkben említett háromoldalú kapcsolatokat Dánia, Grönland és az Egyesült Államok között számos tényező befolyásolta azóta. Először is, az amerikai politikai táj változása, különösen a Biden-kormányzat beiktatása óta, amely más megközelítést alkalmaz a külföldi kapcsolatépítésben. Biden elnök prioritásai között szerepel a globális szövetségesekkel való együttműködés erősítése, ami Dánia és Grönland esetében is megnyilvánulhat. Továbbá, Grönland gazdasági helyzete és geopolitikai jelentősége is fokozódott, különösen a klímaváltozás következményeként, ami új lehetőségeket nyitott meg a térségben. Az olaj- és ásványi anyagok kitermelése, valamint az Északi-tengeri hajózási útvonalak megnyitása miatt a térség stratégiai fontosságúvá vált. Emellett a Dánia és Grönland közötti kapcsolat is fejlődött, Grönland autonóm státuszának megerősödésével, ami befolyásolja az Egyesült Államokkal való viszonyt. Mindezek a tényezők azt jelzik, hogy a 2019-es helyzethez képest a dinamika sokat változott, és ez új lehetőségeket teremtett a három fél közötti együttműködésre, még ha a területi vásárlás továbbra is valószínűtlen marad.

Szerintem az alapvető tények nagy része ugyanaz. Ez alapvetően még mindig egy olyan kérdés, hogy maguk a grönlandiak döntik el, hogy megváltoztatják-e a jelenlegi helyzetet vagy sem. Ez pedig azt jelenti, hogy ha az USA vagy Donald Trump meg akarja változtatni a status quo-t, akkor jobb alkut kell ajánlania Grönlandnak, mint amilyenje a jelenleg van. Ez pedig lényegében azt jelenti, hogy Dániától átveszik a grönlandi társadalom gazdasági és adminisztratív támogatásának terhét, aminek az ára valahol 700-750 millió dollár és 1 milliárd dollár között van évente. Ez az egyik legfontosabb dolog. Ez az ár, de az USA már a jelenlegi megállapodás alapján is megkapja kulcsfontosságú érdekeltségeit Grönlandon.

Az Egyesült Államok három konkrét célt tűzött ki a dán autonóm terület fejlesztésére.

Hozzá akar férni a sziget katonai földrajzához. És itt a legfontosabb eszköz a Pittufik űrbázis, amit korábban Thule bázisnak neveztek Észak-Grönlandon. Ez a ballisztikus rakéták korai előrejelző állomása. Másodszor, az USA talán hozzáférést szeretne kapni a grönlandi ásványkincsekhez. Különösen a ritkaföldfémekhez, amelyek olyan ásványok, amelyeket elektromos autókban, mikrochipekben, vadászrepülőgépekben és hasonlókban használnak. Végül pedig az USA meg akarja akadályozni, hogy Kína jelentős mértékben megvethesse a lábát. A legfontosabb dolog az, hogy az USA már most is rendelkezik katonai hozzáféréssel Grönlandhoz. Ha a jelenleginél nagyobb katonai hozzáférést akarnak, Dánia és Grönland nagyon-nagyon nyitott a további tárgyalásokra, és nem fog nekik olyan sokba kerülni a fokozott hozzáférés megszerzése, ez lenne a jóslatom. Továbbá, az amerikai vállalatoknak már megvan a lehetőségük arra, hogy bányásszák az ásványkincseket Grönlandon. A sziget nagyon nyitott az amerikai befektetési lehetőségekre. Végül, Kína az elmúlt hat évben nem mutatott érdeklődést Grönland iránt.

Most úgy tűnik, Kína inkább arra összpontosít, hogy az orosz sarkvidéki területeket célozza meg, és a jelek szerint elfordult Grönlandtól.

Ebben a kontextusban az Egyesült Államok jelenleg a legkedvezőbb helyzetben van. A grönlandi megállapodás jól illeszkedik a biztonsági érdekeikhez, ugyanakkor nem kell viselniük a költségeket. Ha az USA változtatni kíván ezen a helyzeten, akkor nem igazán látom, hogy geopolitikai értelemben mit nyerhetnének, viszont a költségeket hirtelen meg kellene fizetniük. Véleményem szerint ez egy kedvezőtlen üzlet. Már 2019-ben is rossz döntésnek bizonyult, és most sincs másképp. Úgy gondolom, Donald Trump nem kedveli a hátrányos üzleteket, és ha egyszer ráébred erre a helyzetre, valószínűleg ismét eltávolodik ettől az ötlettől. Emellett erősen kétségeim vannak afelől is, hogy a grönlandi kormány valóban érdeklődne a dán kapcsolatok amerikaiakra cserélése iránt.

Ez egy figyelemre méltó új nézőpont. De vajon mi motiválta Donald Trumpot arra, hogy ezt a kijelentést tegye? Ha valóban el akarja kerülni a kedvezőtlen üzleteket, akkor miért pont most osztotta meg ezt a véleményt?

A motivációk kibogozása nem könnyű feladat, és számos tényező játszhat szerepet. Az területszerzési elképzelései például tökéletesen illeszkednek abba a narratívába, amely szerint Amerikát újra naggyá kell tenni. Szó szerint értve, a fizikai terület bővítése révén kívánja ezt megvalósítani. Ezen kívül, politikai hozzáállása is ezt tükrözi: a konfrontációval szeretné megmutatni az erejét, ami a hazai közönség számára különösen fontos lehet. Ezzel a választók felé azt üzeni: "Nézzétek, én harcolok értetek, és eredményeket hozok." Érdekes megfigyelni, hogy folyamatosan utal Grönlandra, ami arra utalhat, hogy ha Dánia vagy Grönland esetleg politikai engedményekkel szolgál, akkor azt győzelemként könyvelheti el. Ez pedig a hazai közönség számára is kedvező lenne. Úgy vélem, hogy a motivációi mögött nem csupán geopolitikai megfontolások állnak, hanem inkább Donald Trump személyisége, ideológiája és az a vágy, hogy erőt demonstráljon az amerikai nép előtt.

Ön szerint mi a domináns vélemény Dániában? Hallottam tegnap a BBC rádióban a volt miniszterelnöküket, Helen Torning Schmidtet, aki leginkább a Facebookról beszélt, mert ő vezeti az úgynevezett Felügyeleti Testületet, amely tanácsokat ad a Facebooknak. De megkérdezték őt a Trump-kommentárokról is.

Meglepően nem volt konfrontatív. Azt mondta, hogy ez Grönland népén múlik, és nem utasította el határozottan az ötletet, hogy egy országot arra kényszerítsenek, hogy feladja alkotmányos jogát egy területre. Szóval mi a domináns vélemény Dániában? Az uralkodó vélemény Dániában, szélesebb értelemben véve, azt hiszem, a megdöbbenés és a meglepetés keveréke. Azt hiszem, különösen Donald Trump megjegyzései miatt, miszerint az USA nem zárja ki a katonai erő alkalmazását az egyik legközelebbi szövetségese ellen. Azt hiszem, ez hatalmas károkat okozott az Egyesült Államok dániai megítélésének, és máris felhasználták olyan politikusok, akik szkeptikusabbak a Dánia és az USA közötti szoros kapcsolatot illetően, hogy azt mondják: "látjátok?, mi megmondtuk! Nem bízhattok az amerikaiakban".

Ha alaposan szemügyre vesszük a dán kormány lépéseit, úgy vélem, igazán leleményesen navigálnak a helyzetek között.

2019-ben, amikor Donald Trump kísérletet tett Grönland megvásárlására, a dán miniszterelnök először azzal reagált, hogy az ügy rendkívül abszurd, és nyilvános vitára hívta ki Trumpot. Ez a lépés egy olyan konfrontációt indított el, amely valójában a dán kormány számára nem volt kívánatos. Azonban most a dánok sokkal óvatosabb megközelítést választottak. Kijelentették, hogy ez a kérdés elsősorban a grönlandi népet érinti. Ezzel a felelősséget Koppenhágából Grönlandra helyezték át, hangsúlyozva, hogy Dánia továbbra is szoros kapcsolatokat kíván ápolni az Egyesült Államokkal. Igyekeztek elkerülni a közvetlen kommentárokat, és Trump személyéről nem beszéltek. Az "ellenőrzés" kifejezés kétértelműségét is igyekeztek kihasználni: az "ellenőrzés" különféle értelmezéseket hordozhat. Jelentheti például, hogy az Egyesült Államok politikai befolyást szeretne gyakorolni Grönland felett, szorosabb kapcsolatokat keres, vagy akár katonai jelenlétet is sugallhat. A dán kormány ezt a hangsúlyt fekteti, és közvetlenül karácsony előtt, miután Trump első nyilatkozatai elhangoztak Grönlandról, bejelentették, hogy növelni fogják a katonai kiadásokat az Északi-sarkvidéken, ezzel is jelezve, hogy "figyeljenek, az ellenőrzést, amit akarnak, már mi is biztosítani tudjuk".

Ez egy olyan lehetőség, amelyet Trump kihasználhat, hogy egy adott pillanatban diplomáciai sikert érjen el.

„Látják, sikerült meggyőznöm őket, hogy fektessenek be az Északi-sarkvidék védelmébe. Figyeljék meg, mit értem el!” Úgy vélem, ez egy igazán ravasz stratégia arra, hogy elkerüljék a konfliktusokat és megőrizzék a jó viszonyt az Egyesült Államokkal, hiszen valójában nehéz helyzetben vannak. Miért is? Mert az egyik legfontosabb szövetségesük lényegében figyelmen kívül hagyja azokat az alapelveket, amelyek évtizedek óta meghatározzák a kapcsolatukat. A dán kormány viszont rendkívül fontosnak tartja a jó viszony megőrzését, így nem tehetnek másként, mint hogy higgadtan és diplomatikusan reagálnak, ahelyett, hogy nyíltan tiltakoznának, ahogyan azt máskor tennék.

Képzeljük el, milyen érzés lehet Dániában ülni, és ezt hallani: az ország hírnevével ellentétben, amely hűséges és szoros szövetségesként ismert az Egyesült Államok számára a NATO keretein belül. De vajon a védelmi kiadások mértéke miatt került Dánia Trump figyelmének középpontjába? Egy 2019-es cikkében azt fejtegette, hogy a hidegháború idején Dánia Grönlandot ütőkártyaként használta, hogy kedvező bánásmódban részesüljön, amiért nem vállalta a védelmi terhek nagyobb részét. Azóta vajon megváltozott a helyzet, vagy a régi stratégiák továbbra is érvényesek?

Donald Trump Dániát célozza meg a katonai kiadások terén, különösen az Északi-sarkvidéken és az Atlanti-óceán északi részén tervezett növelések kapcsán. 2019-ben Dánia bejelentette, hogy szeretné bővíteni katonai költségvetését, de a megvalósítás üteme rendkívül lassú volt. Ha valaki Washingtonban komolyan érdeklődik a déli sarkvidéki Grönland védelme iránt, érdemes lenne felmérni, hogy Dánia mennyit tesz hozzá ehhez, és talán arra a következtetésre jutni, hogy a hozzájárulásuk nem elegendő. Ezért felmerül a kérdés, hogy pontosan mit is akar az Egyesült Államok ebben a helyzetben. Trump elkötelezettsége nem teljesen világos, ami megnehezíti a helyzet kezelését, különösen akkor, ha Dánia próbálja kielégíteni az amerikai elvárásokat, de nem tudja, mik ezek. Talán hasznos lenne, ha valaki nyíltan kifejezné, hogy mit is szeretne az USA valójában, mert így elkerülhetnék a találgatásokat, és egyértelműbbé válhatna az együttműködés.

Milyen történelmi okai vannak annak, hogy Grönland és a grönlandiak függetlenségre törekedtek?

Nuuk, Grönland fővárosa, egyre inkább feszültségekkel terhelt, mivel a lakosság és az elit túlnyomó többsége a függetlenség elérésére törekszik. Ennek hátterében részben a múltban történt, Dánia és az Egyesült Államok általi igazságtalanságok állnak, amelyek számos botrányt okoztak az évek során. Az egyik legfrissebb és legfelháborítóbb eset a dán orvosok ügye, akik a 20. század második felében grönlandi nőket fogamzásgátlókkal láttak el, anélkül, hogy tájékoztatták volna őket erről. Ennek következményeként ezek a nők gyermektelenné váltak anélkül, hogy megértették volna a helyzet okait, ami tovább mélyítette a közösségben a bizalmatlanságot és az elégedetlenséget.

Ez a történet egy borzalmas botrányt tár elénk, amely mérgező hatással van Nuuk és Koppenhága viszonyára.

Grönlandon a közelmúlt eseményei után sokan felteszik a kérdést: miért osztozunk politikai közösségen ezzel a néppel? Megbízhatunk Dániában abban, hogy tisztességesen jár el, és olyan intézkedéseket hoz, amelyek valóban előnyösek Grönland számára? Vagy ismét csak átvernek minket? A helyzetet tovább bonyolítja, hogy folyamatosan újabb botrányok kerülnek napvilágra, amelyek mérgezni kezdik a Koppenhága és Nuuk közötti kapcsolatokat. Eddig a dán fél nem tudott olyan javaslatokat tenni, amelyek Grönland számára valóban elfogadhatóak lettek volna.

Mit olvassunk ki a Nuukból érkező képekből, amikor az ifjabb Donald Trump Junior odalátogatott, bement egy étterembe, és néhány MAGA-sapkás helyi ember vette körül? Ő felhívta az apját és kihangosítóra tette és az emberek megéljenezték...

Nem tudom, hogy az a konkrét esemény mennyire volt előre megrendezett, hogy ezek az emberek valóban a valódi belső érzéseiket mutatták-e ki, vagy pedig kapták ezeket a sapkákat, és alapvetően felbérelték őket. Ezt így nem tudom megítélni, de tény: van egy, egy mozgalom a grönlandi társadalmon belül, amely szorosabb együttműködést akar az Egyesült Államokkal, és talán még Dániát is felváltja egy szoros kapcsolat az USÁ-val. Ez egy olyan mozgalom, amely jelenleg valószínűleg kisebbségben van Grönlandon, de azt mondanám, hogy egy jelentős kisebbség. Azt a véleményt vallja, és úgy tekint ezekre az eseményekre, mint annak megerősítésére, hogy az USA is együtt akar működni Grönlanddal, és ezt a lehetőséget Grönlandnak meg kell ragadnia, amíg létezik - fejtegette Jon Rahbek-Clemmensen, a Dán Királyi Védelmi Akadémia sarkvidéki kérdésekkel foglalkozó segédprofesszora.