Államkötvények globális terjedése: Készülhetünk-e piaci változásokra? - Világgazdaság


Az Egyesült Államoktól egészen Nagy-Britanniáig úgy tűnik, a kötvényhozamok emelkedése nem akar leállni. Felmerül a kérdés, mi rejlik a folyamatos emelkedés mögött, és vajon várható-e bármiféle változás a kötvénypiacok dinamikájában.

Egyre jobban aggódnak a befektetők a kötvények miatt. Pénteken a várakozásokat felülmúló munkaerőpiaci jelentés nyomán a 10 éves amerikai kincstárjegyek hozama 4,772 százalékra, 2023. november 1. óta a legmagasabb zárószintre, a 30 éves papíroké pedig 4,962 százalékra nőtt - írja a The Wall Street Journal (WSJ).

Mitől félnek a kötvénybefektetők?

A piacok aggodalmai egyre fokozódnak, mivel a hozamok legutóbbi emelkedése nem annyira a gazdasági növekedés felpörgésére utaló várakozások következménye. Sokkal inkább arra enged következtetni, hogy a befektetők magasabb diszkontot vagy "futamidőfelárat" próbálnak kialkudni a hosszú távú kötvények esetében. Ezt az amerikai jegybank, azaz a Federal Reserve elemzése is megerősíti.

A piacok aggályai egyre erősödnek, mivel Donald Trump által beígért védővámok potenciálisan destabilizálhatják a globális gazdaságot. Az inflációs nyomás fokozódása várható, miközben a tervezett adócsökkentések tovább növelhetik a költségvetési hiányt.

A futamidős prémiumok mozgása világszerte szoros összefüggést mutat, és ennek következményei különösen a gyengébb gazdaságokban, mint például Nagy-Britanniában, még hangsúlyosabban megjelennek. Londonban a 30 éves államkötvények hozama már 5,4 százalék körüli szinten áll, ami 27 éves csúcsot jelent. Franciaországban sem csendes a helyzet, hiszen Párizs hitelfelvételi költségei – a parlamenti válság következményeként – már határozottan túllépik a görög szintet.

A vészmadarak is tévedhetnek néha.

Bár a körülmények nem éppen kedvezőek, a Wall Street Journal állítása szerint a kötvények továbbra is a legmegbízhatóbb befektetési lehetőségek közé tartozhatnak a zűrzavaros időkben.

Először is, a pesszimisták valószínűleg nem látják tisztán a helyzetet: azok az országok, amelyek saját pénzt bocsátanak ki, nem kerülhetnek valódi fizetésképtelenségbe. Ráadásul érdemes megemlíteni, hogy az inflációhoz kötött állampapírok is rendelkezésre állnak, ami megkérdőjelezi azt a nézetet, miszerint a piacok a dinamikus gazdasági növekedést és a vámok emelését súlyos inflációs problémaként értékelnék.

Valószínű, hogy a kötvények hozamemelkedését a Fed váltotta ki azzal, hogy december óta a elfojtotta a hosszabb kamatcsökkentési ciklusra vonatkozó várakozásokat. Ennek eredményeként a kötvényhozamgörbe teljes középső része - a két és ötéves lejáratok között - 2022 óta először vált előrefelé lejtővé. Csak a nagyon rövid, három hónapos és egyéves kamatperiódus közötti szakasz maradt inverz, ami azt az egy vagy két kamatcsökkentést tükrözi, amelyre a piacok szerint még idén sor kerülhet.

Related posts