A jegyhamisítás virágzó időszakát éli, ám a rendőrség éber figyelemmel kíséri a csalókat, és készen áll, hogy lecsapjon rájuk.

Több milliárd forintos üzlet lett Magyarországon a jegyhamisítás, amivel szemben eddig a hatóságok sem tudtak túl hatékonyan fellépni - ez részben azzal magyarázható, hogy a sértettek egyáltalán nem vagy csak későn fordultak a rendőrséghez. Hogy hogyan lehet kivédeni ezeket a csalásokat és mi a teendő akkor, ha mégis áldozattá válunk, Járdány Barnát, a Funcode.hu tulajdonosát és Molnár Attila rendőrszázadost kérdeztük.

Több magyar koncertlátogató csalódott a múlt hétvégén megrendezett Jennifer Lopez fellépésén, amikor a belépéskor szembesültek azzal, hogy a megvásárolt, szinte aranyáron kínált jegyeik érvénytelenek. Mindez annak ellenére történt, hogy a jegyeket egy hivatalos forrástól szerezték be. A problémára már a hét elején a népszerű Balázsék rádiós műsorban is felhívták a figyelmet, miután az egyik szerkesztőjük és barátai is hoppon maradtak. Az ügy részleteiről megkerestük az Eventimet, akik igyekeztek tisztázni, hogy mi állhatott a háttérben.

A világsztárok menedzsmentje egyre inkább felfedezi Magyarország szépségeit, és Budapest már sokak turnéprogramjának elengedhetetlen állomása lett. Ezzel párhuzamosan a jegyhamisítás is virágzásnak indult, hiszen a híres előadók, mint például Jennifer Lopez, fellépéseire valódi jegyeket kell szerezni, ami sok esetben súlyos költségekkel járhat. A másodkézből vásárolt jegyek rejtett veszélyeiről és a jegyhamisítás iparágáról Járdány Barnát, a Funcode.hu üzemeltetőjét, valamint Molnár Attila rendőr századost, a Budapesti Rendőr-főkapitányság munkatársát faggattuk. A rendőrség és a Funcode közötti szoros együttműködés célja, hogy hatékonyan felvegye a harcot a jegyhamisítással szemben, amely mára több milliárd forintos üzletté nőtte ki magát.

A Funcode.hu alapítója, Járdány Barna, már hosszú évek óta a jegytechnológiai rendszerek szakértőjeként tevékenykedik. A velünk folytatott beszélgetés során azonnal hangsúlyozta, hogy a Jennifer Lopez koncertjén történt incidensről szóló hírek kapcsán sokan az informatikai rendszerek problémáira gyanakodtak, ám véleménye szerint ez a lehetőség szinte teljesen kizárható.

Technikailag a nullához közelíti az esélye, hogy ugyanaz a vonalkód kétszer kiadásra kerül egy hivatalos rendszerből. A Jennifer Lopez koncert értékesítésével megbízott jegyforgalmazó, az Eventim egy globálisan auditált platform, amely térben és időben is egyedi vonalkódokkal látja el a jegyeket. Még arra is figyel, hogy ne csak Magyarországon, mint értelmezési tartományon belül, de itt és a világ másik felén, Vietnámban, vagy most és akár 30 év múlva se fordulhasson elő, hogy két ugyanolyan kód létezzen. A rendszer ennyire szigorú

- hangsúlyozta.

Járdány rámutatott arra, hogy a beléptetőrendszer üzemeltetője és a rendezvény szervezője külön entitás a jegyforgalmazóhoz viszonyítva, ám sokan nincsenek tisztában ezzel a lényeges különbséggel. A jegyforgalmazó feladata, hogy a koncert előtti napokban - jellemzően egy-két nappal az esemény előtt - a rendezvényhez tartozó jegykódokat adatbázis szinten átkonvertálja a beléptető rendszerbe. Ez a beléptető rendszer általában egy biztonsági szűrővel rendelkezik, amely megakadályozza az ismétlődő vonalkódok használatát. "Például, ha van egy A és egy B személy, akik külön tranzakciók keretében vásároltak, de a jegyrendszer véletlenül ugyanazzal a vonalkóddal látta el a jegyeket, a beléptetőrendszer ezt a duplikált kódot az adatátvitel során nem fogadja el - egyszerűen jelzi, hogy duplikáció történt. Tehát még ha a jegyrendszer valamiért hibázna is, a beléptetőrendszer ezt az adatátadás során már kiszűri" - fejtette ki.

Ezt a kijelentést nem csupán külső szemlélőként teszi, hiszen az MVM Dome beléptető rendszerének követelmény-specifikációját és műszaki auditját is az ő cége végezte el. "Teljes mértékben biztos vagyok benne, hogy a beléptető rendszer megakadályozza, hogy véletlenül két különálló jegyen azonos kód szerepeljen" – hangsúlyozza.

Bár a Jennifer Lopez koncerttel kapcsolatos konkrét incidenseket nem ismeri részletesen, ő maga úgy véli, hogy a hasonló panaszok mögött általában logisztikai vagy szervezési problémák húzódnak meg, és ezek legtöbbször a felhasználói oldalról erednek. Például említette a VIP páholyokkal kapcsolatos eseteket, ahol gyakran egy cég titkársága felelős a jegyek kiosztásáért. Ilyen helyzetekben egyetlen munkatárs - általában egy asszisztens - kapja meg a feladatot, hogy több tucat belépőt kezeljen. "Amikor valakinek rövid idő alatt háromszoros mennyiségű munkát kell elvégeznie, könnyen megtörténhet, hogy ugyanazt a jegyet kétszer küldi ki - akár ugyanannak a személynek, akár különböző embereknek. Ez nem szándékos rosszindulat, csupán egy figyelmetlenség következménye."

De nem csupán a szervezési hiányosságok vezethetnek nehézségekhez - ezt mutatták be a példái.

Számos alkalommal szembesültünk már azzal a helyzettel, amikor valaki e-mailben próbálta meg megosztani a koncertjegyét egy ismerősével, de sajnos elgépelte a címzett e-mail címét. Így a [email protected] helyett véletlenül a [email protected] címre került az üzenet, és ezzel egy teljesen másik illető jutott hozzá a QR-kódhoz. Innentől kezdve az a személy, aki a téves címre megkapta az üzenetet, már be tud lépni a koncertre, ha korábban érkezik, mint a jegy eredeti tulajdonosa.

- magyarázta.

Egy igazán tipikus történet - tette hozzá mosolyogva. "Az a helyzet, amikor a vásárló kinyomtatja a koncertjegyet, de az ott felejtődik az íróasztalán. Képzeld el, hogy a takarító este jön, lefotózza a jegyet, és már indul is a bulira." Ilyenkor a jegy eredeti tulajdonosa gyakran döbbenten áll a szituáció előtt, határozottan állítva, hogy senkivel sem osztotta meg a belépőjét. "És mi persze el is hisszük neki. De ott van az a félre címzett e-mail, a jegy az asztalon... Sajnos az ilyen félreértések rendre előfordulnak."

Ahogy megjegyezte, úgy tűnt, hogy az emberek végre tanultak a múlt tanulságaiból. Évekkel ezelőtt gyakran előfordult, hogy ha valaki koncertjegyet vásárolt, azonnal megosztotta azt a közösségi médiában, szinte reflexből. "Korábban igencsak divatos volt, hogy aki megvásárolta a jegyet, az büszkén posztolta a Facebookon, sőt, még a vonalkódot is teljes egészében feltöltötte az internetre" - mesélte. Ekkor bárki, aki a posztot látta, hozzáférhetett a jegy kódjához, így elméletben bárki bejuthatott az eseményre. Hozzátette, hogy az évek során ezt a gyakorlatot szerencsére sikerült elhagynunk.

A problémák jelenleg sokkal inkább a másodlagos piac működéséből fakadnak. Járdány elmondása szerint a visszaélések döntő többsége nem a jegyek nyilvános posztolásához, hanem azok másodkézből történő megvásárlásához köthető. "Sokkal gyakoribb, hogy valaki Facebookon, zárt csoportokban, aluljárókban vagy különféle jegycserélő oldalakon veszi meg a belépőt - ezek viszont teljesen lutriszerűek." Hangsúlyozta, hogy ezekben az esetekben ötven százalék esélye van annak, hogy a jegy valóban érvényes - ugyanannyi, mint annak, hogy nem. Az is megtörtént például, hogy valaki egy szalvétára nyomtatott jeggyel érkezett a beléptető kapukhoz.

A Funcode tulajdonosa azt is elárulta, hogy a jegyérvényesség körül kialakult problémák már olyan méreteket öltöttek, hogy a cége külön személyzettel készül az ilyen esetek kezelésére a rendezvények helyszínén. Mint mondta, "ez most már ott tart, hogy az elmúlt egy évben külön csapatot kellett létrehozni arra, hogy a helyszínen a károsult emberekkel foglalkozzunk".

Emiatt minden nagyobb eseményen működtetnek úgynevezett ticket resolution pultokat, ahol külön személyzet foglalkozik a pirosan szkennelt, azaz problémás jegyekkel. Példaként a Puskás Arénát említette: "Ott hat ilyen pultot működtettünk a múlt heti Guns N' Roses koncerten is, hogy ne kelljen az embereknek a fél világot körbejárniuk, hogy érdemi segítséget kapjanak." Ezeken a pontokon jelen van a jegyforgalmazó, a beléptető rendszer, valamint a rendezvényszervező egy-egy képviselője is. "Ők hárman együtt nézik meg az esetet. Ha a jegyforgalmazó azt mondja, hogy rendben van a jegy, továbbkerül a beléptető rendszerhez. Ha ott sem találnak hibát, akkor jön az, hogy leülünk az illetővel, és elbeszélgetünk arról, honnan szerezte a jegyet."

A szakember hangsúlyozta, hogy az ilyen beszélgetések során gyakran napvilágra kerül: a gondot okozó jegyek zöme általában másodlagos forrásokból, például Facebookról, zárt csoportokból, vagy jegycserélő portálokról származik. "Ilyenkor rákérdezünk, honnan származik a jegy. Ha azt válaszolja, hogy Facebookon vásárolta, az már sok mindent sejtet." Véleménye szerint

"A koncertjegy nem csupán egy papírlap, amely a bemutatóra jogosít. Valójában egy vonalkódért cserébe adsz pénzt, és bár a jegy külseje hasonlíthat egy hivatalos dokumentumhoz, ez még nem garantálja, hogy valóban érvényes." - fejtette ki.

Bár elsőre jogosnak tűnik a kérdés, miszerint a vásárlók előre ellenőrizhetik-e jegyük érvényességét, a válasz óvatos megfogalmazást igényel. Kifejtette, hogy ennek technikai és jogi korlátai is vannak. "Ha valaki bemutat nekem egy vonalkódot, és én azt mondom, hogy érvényes, akkor később, ha a helyszínen piros lámpát kap, mert előtte már harmincnégy ember próbálkozott azzal a kóddal, akkor engem fognak okolni a helyzetért. Éppen ezért ezt általában nem gyakoroljuk." Hangsúlyozta, hogy a jegy valójában egy jogi dokumentum, amelynek komoly jelentősége van.

A belépőjegy valójában egy polgárjogi megállapodás a szervező és a jegyvásárló között. A vásárlás tényét a számla bizonyítja, de a rendezvényre való belépési jogot kizárólag a jegy adja meg. Sokan nincsenek tisztában ezzel, de a számla önmagában nem elegendő ahhoz, hogy részt vehessünk egy koncerten.

Ennek ellenére a csalók sokszor megússzák a következményeket, akár egy egyszerű megrovás formájában, ami aligha riasztja el őket attól, hogy újra megpróbáljanak hasznot húzni a hamis vagy többször eladott jegyek árusításából. Ráadásul, ha valaki nem tudott bejutni a koncertre, az még nem jelenti automatikusan, hogy csalás történt – különösen akkor, ha a rendszer részéről nem merült fel visszaélés. Ez inkább egy jogi vita tárgya lehet, miután tisztázódik, hogy a jegy kinek és hogyan került a birtokába. Érdekes módon minden auditált jegyforgalmazó rendszer képes bizonyítani, hogy egy vonalkódot csak egyszer adtak ki. Az ilyen ügyek kivizsgálásában nagy segítséget nyújthatnak a kamerafelvételek, amelyek visszanézhetőek a beléptetés időpontja és helyszíne alapján. "Ez nem a rendőrség dolga, hanem a helyszín saját belső biztonsági és vagyonvédelmi rendszerének felelőssége. A beléptető rendszerből pontosan nyomon követhető, mikor és melyik kapun lépett be valaki, és a helyszín és időpont alapján visszakereshető a belépésről készült videófelvétel. Sok esetben ezek a felvételek segítenek kideríteni, hogy ki is használta valójában a jegyet."

A pultok működtetése kapcsán azt is elmondta, amennyire fontosak, legalább olyan komoly kiadást is jelentenek a cég számára. "Egy konténer odavitetése, a személyzet - ez egy 24-25 fős stáb -, az informatikai eszközök, minden óriási kiadás. De 23 éve vagyunk a szakmában, és szeretnénk még 23 évig itt lenni. Nekünk nem opció, hogy valakit elutasítunk a bejáratnál anélkül, hogy alaposan kivizsgálnánk a panaszát és megpróbálnánk segíteni neki." Kritikaként megjegyezte, hogy szerinte a rendezvényszervezők miközben igyekeznek a fellépő művész minden igényét kielégíteni, már nem feltétlenül jut kellő figyelmük arra a több tízezer emberre, akik a jegyeket megvásárolják.

A művész számára minden különleges kívánságot teljesítenek – legyen szó a backstage szőnyegének színéről vagy a bekészített szőlő szemének méretéről –, de a közönség, valamint az általuk megfogalmazott észrevételek gyakran háttérbe szorulnak. Pedig egy dolog határozottan kijelenthető: ebben a szórakoztatás világában, amit ma élő művészetnek hívunk, csak egyetlen szereplő van, akinél valódi pénz van a kezében – a jegyvásárló. Mindenki más az ő támogatásukból él.

A szakember szerint a jelenlegi jegyrendszerek alapvetően biztonságosak, így ha valaki mégis vissza akar élni velük, azt csak rendkívül összetett és kockázatos módszerekkel tudja megtenni. Úgy fogalmazott, hogy az egyik elméleti lehetőség az lenne, ha valaki feltörné egy jegyforgalmazó informatikai rendszerét, és megszerezné az érvényes vonalkódokat. "Ha nézünk egy koncertet, ahol mondjuk 700 millió és egymilliárd forint között van a jegybevétel, akkor az a kódkészlet, amit megszerez egy hacker, konkrétan ennyit is ér."

Egy másik, bár kizárólag elméleti síkon létező visszaélési lehetőségről beszélve, azt emelte ki, hogy elképzelhető lenne, ha valaki képes lenne a beléptető rendszer adatbázisába olyan vonalkódokat juttatni, amelyeket valójában sosem értékesítettek. Ez a cselekvés ugyanakkor fizikai beavatkozást igényelne, és véleménye szerint ez az indoklás magyarázza, hogy az etikus hackerek többsége azt vallja: a legsebezhetőbb pont mindig az, amelyhez fizikailag hozzáférhetünk. A gyakorlatban azonban eddig sosem tapasztaltak ilyen jellegű visszaélést, és Járdány szerint ez nem csupán egy sejtés, hanem bizonyított tény, mivel minden rendezvény után alaposan ellenőrzik a beléptetési adatbázist az értékesített jegyek nyilvántartásával. "Amióta bevezettük az elektronikus beléptetést, egyetlen eset sem történt, amikor több látogatót engedtek volna be, mint ahány jegyet eladtunk, vagy olyan kódra történt volna belépés, amit mi sosem értékesítettünk."

A kérdésre, hogy szükség van-e még fejlettebb biztonsági rendszerre, határozottan kijelentette, hogy a probléma nem magában a rendszerben rejlik, hanem a felhasználói oldalon előforduló hibákban vagy visszaélésekben, amelyeket gyakran az alternatív jegyvásárlási források igénybevétele idéz elő.

Erre valóban szükség van, hiszen a szakember is hangsúlyozta, hogy a vásárlók gyakran teljes mértékben megbíznak egy Facebook-profilban vagy egy vonzó profilképben, és ennek következtében könnyen elhiszik, hogy biztonságban vannak. "Az emberekben semmiféle félelem nem fogalmazódik meg, amikor nem hivatalos forrásból vásárolnak egyszerű papírdarabokat. A koncert iránti izgalom szinte minden kockázatot felülír, még akkor is, ha ez a kockázat akár fel sem merül bennük." Ezenkívül az eladók gyakran olyan "bizonyítékokat" is felmutatnak, mint például számlák vagy banki tranzakciók, amelyek azonban ugyanolyan könnyen hamisíthatók, mint maguk a jegyek.

Elmondása szerint a rendőrséggel való együttműködésük célja az, hogy ezek a visszaélések súlyuknak megfelelően legyenek kezelve. Jelenleg - ahogy fogalmazott - ha valaki Miskolcon és Sopronban is elad egy-egy hamis jegyet, az két külön szabálysértési ügyként kerül elbírálásra. Az új kampány célja azonban az, hogy az ilyen ügyeket összevonják, üzletszerű csalásként kezeljék, és súlyosabb következményekkel járjanak, hiszen a számlahamisítás már magában is egy teljesen más büntetési kategóriába tartozik.

A rendőrség szerepéről elmondta, hogy a Guns N' Roses koncerten már érzékenyítő céllal rendőrségi előadók is részt vettek a ticket resolution pontokon, és elbeszélgettek a károsultakkal, ösztönözve őket a feljelentés megtételére - a tavalyi Coldplay koncertek esetében például ezres nagyságrendű érvénytelen belépési kísérlet volt, miközben ezeknek csak egy töredékében történt tényleges hatósági feljelentés. "Lehet, hogy régen ezek az ügyek elsikkadtak, de most már nem fognak. És ezt az emberek is érzik, hálásak érte." A cél, hogy minél többen felismerjék: a hivatalos csatornák használata nem csak logikus, de az egyetlen biztonságos döntés is.

Lapunk megkeresésére Molnár Attila, a BRFK Bűnmegelőzési Osztályának rendőr századosa részletesen kifejtette, hogy milyen visszaélések és bűncselekmények ütötték fel a fejüket a koncert- és eseményjegyek világában. Szavai szerint a legelterjedtebb probléma az újraértékesített jegyekkel kapcsolatos csalások. Ezek a jegyek eredetileg érvényesek, és a vásárló általában rendben megkapja őket – jellemzően PDF formátumban –, amely tartalmazza a szükséges QR-kódot vagy vonalkódot, valamint az esemény helyszínét és időpontját. Az ügy bonyolultabbá válik, amikor a vásárló úgy dönt, hogy mégsem kíván élni a belépővel, és az eladó érvényteleníti azt. A digitális jegy azonban nem tűnik el, hanem a vásárlónál marad – akár a számítógépén, akár a mobiltelefonján –, és ezt a fájlt később újraértékesíti másoknak, gyakran másodlagos értékesítő vagy jegycserélő platformokon keresztül. Ez a jelenség komoly problémát jelent a rendezvények biztonságának és a vásárlók jogainak védelme szempontjából.

A csalók gyakran használnak olyan érvénytelenített, de külsőleg szabályosnak tűnő jegyeket, amelyeket jellemzően olyan vásárlóknak kínálnak, akik nem veszik a fáradtságot a jegyek hitelességének ellenőrzésére. Érdemes megemlíteni, hogy a jegykibocsátók telefonos vagy e-mailes ügyfélszolgálata lehetőséget biztosítana a jegyek érvényességének gyors ellenőrzésére, de ez a lehetőség ritkán kerül kihasználásra. Ennek következtében a sértettek gyakran csak a rendezvény helyszínén szembesülnek azzal a keserű valósággal, hogy a megvásárolt belépőjük érvénytelen, és így áldozatul estek a csalásnak.

Nem csupán a véletlenszerű esetek jelenthetnek problémát a jegyekkel kapcsolatban. A rendőrség már találkozott olyan teljesen hamisítványokkal is, amelyeket számítógépes grafikai programok segítségével készítettek, és amelyek célja az eredeti jegyek megjelenésének másolása. Ezeknek a hamis jegyeknek a QR- vagy vonalkódja nem szerepel az érvényes adatbázisban, így a beléptető rendszerek nem tudják beolvasni őket. Emellett gyakran előfordul, hogy a jegyek hamisítványait a valódi koncertre vásárolt jegyek kódjaival manipulálják. Bár ezek a jegyek kívülről teljesen hitelesnek tűnnek, az azonosítók, amelyek rajtuk szerepelnek, érvénytelenek, így a rendszer azonnal elutasítja őket.

Arra a kérdésre, hogy a cselekmények jogi szempontból csalásnak minősülnek-e, Molnár határozott igennel válaszolt. Ugyanakkor kiemelte, hogy a csalásnak számos minősítő körülménye létezhet. Ezek a részletek a nyomozás során világosodnak meg, és a nyomozók feladata, hogy megállapítsák, vajon egyszeri alkalomról van-e szó, vagy üzletszerűen elkövetett csalás történt. Az utóbbi esetben, amikor az elkövető rendszeresen, nyereségvágyból cselekszik, a kiszabható büntetés is drasztikusan súlyosabb lehet.

Kiemelte, hogy

A rendőrség csak abban az esetben tud intézkedni a csalásokkal szemben, ha hivatalosan bejelentést vagy feljelentést tesznek. Amennyiben az elkövető vagy a bűncselekmény nem kerül a hatóságok látókörébe, sajnos nem áll módjukban eljárást indítani.

Gyakori jelenség, hogy a sértettek nem az elkövetés helyszínén, hanem otthon, később nyújtanak be feljelentést. Ez megnehezíti az ismétlődő és üzletszerű minták azonosítását. Azonban a csalás súlyosabb minősítése, például az üzletszerűség megállapítása, csak akkor válik lehetségessé, ha az eljárás során kiderül, hogy az elkövető nyolc különböző áldozatot csapott be. Ilyen körülmények között a bíróság nem csupán egyetlen esetként, hanem többrendbeli üzletszerű csalásként értékelheti az ügyet, ami magasabb büntetési tételt von maga után.

A rendőr százados kiemelte, hogy a jegyes csalások jelensége nem újkeletű, azonban az utóbbi időszakban fokozottabb figyelem irányul ezekre az esetekre. Véleménye szerint ennek egyik fő oka, hogy Magyarországon egyre több nagyszabású esemény kerül megrendezésre, ahol a jegyek ára gyakran jelentősen meghaladja a korábbi, néhány ezer forintos belépők árát. Példaként említette a Metallica és Jennifer Lopez koncerteket, ahol az árak akár a százezer forintos szintet is elérhetik. Ezt a magas költséget sokan már komoly veszteségnek érzik, ami arra ösztönzi őket, hogy tegyenek lépéseket, és feljelentéseket tegyenek.

A Jennifer Lopez koncerttel kapcsolatban konkrét információkat nem tudott megosztani, mivel nem tartózkodott a helyszínen. Viszont megemlítette, hogy a rendőrség jelen volt a múlt héten megrendezett Guns N' Roses koncerten, ahol szintén felmerült a jegycsalások kérdése. Itt azonban még akadtak elérhető hivatalos jegyek, így a visszaélések száma viszonylag alacsony maradt. Tapasztalatai szerint a csalók főként akkor aktívan lépnek színre, amikor egy esemény teltházas, és a hivatalos forrásokból már nem lehet jegyet vásárolni. Ekkor sokan kénytelenek alternatív, kevésbé megbízható piacterekhez fordulni, ami fokozza a csalások kockázatát.

A rendőrség egyik legfontosabb feladata, hogy felhívja a figyelmet a különböző bűncselekményekre, és támogassa az embereket az áldozattá válás megelőzésében. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy jegyvásárlás során kizárólag megbízható, hivatalos forrásokat vegyünk igénybe. Ha kétségek merülnek fel a hivatalos forrással kapcsolatban, célszerű elkerülni az internetes kereséseket, és inkább a rendezvényszervező, a helyszín vagy a fellépő művész hivatalos weboldalát felkeresni. Ez az egyetlen biztos módja annak, hogy garantáltan érvényes belépőt szerezzünk az eseményre, és elkerüljük a csalásokból fakadó kellemetlenségeket.

Érdemes felfigyelni bizonyos jelekre, ha valaki másodkézből szeretne jegyet vásárolni. Mint mondta, az egyik leggyanúsabb az, ha egy nagy értékű belépőt - például egy 45 ezer forintos koncertjegyet - valaki gyanúsan olcsón, 30 ezer forintért kínál. Szerinte ez már önmagában intő jel lehet, hiszen - ahogy fogalmazott - "azért ennyire jó üzlet nincs". Különösen igaz ez akkor, ha az esemény már teltházas, hiszen a kereslet ilyenkor eleve megnöveli az árakat. Hangsúlyozta, hogy az elkövetők gyakran épp ezt a helyzetet és az emberek rajongását, sürgető vágyát, hogy jegyhez jussanak, használják ki arra, hogy a saját hasznukra fordítsák. "Legtöbbször ezzel húzzák őket csőbe" - tette hozzá. Éppen ezért azt javasolja, hogy senki ne dőljön be annak, ha valaki feltűnően olcsón kínálja a belépőjét.

A rendőrség és a jegyforgalmazó cég közötti együttműködésről elmondta: ez a típusú kooperáció most van kialakulóban. Az ORFK és a Funcode között június 25-én megszületett az együttműködési megállapodás, amely alapján közösen lépnek fel a hamisításos esetek megelőzéséért. Ennek előfutára volt például a Guns N' Roses koncert, ahová a rendőrség munkatársait is meghívták, hogy a helyszínen adjanak felvilágosítást a résztvevőknek a lehetséges visszaélésekről, és biztassák őket arra, hogy tegyenek feljelentést. "Minél több adat kerül a rendőrség látómezejébe, annál hatékonyabban tudunk fellépni a jegyhamisítók ellen" - magyarázta.

Amikor felmerül a kérdés, mit tegyünk, ha a beléptető kapunál kiderül, hogy a jegyünk érvénytelen, Molnár véleménye szerint nem a legcélravezetőbb megoldás azonnal rendőrt hívni. Sokkal inkább célszerűbb, ha a sérelmet szenvedett személy e-mailben tesz feljelentést a rendőrség központi elérhetőségére. Ebben az üzenetben lehetőség nyílik arra, hogy minden releváns információt csatoljunk, beleértve az elutasításról szóló határozatot, az érvénytelen jegyet, valamint a banki átutalás részleteit — például azt, hogy kinek a nevére történt az utalás, milyen számlaszámra, és melyik bankon keresztül. Molnár megjegyezte: "Ebből már egy nagyon jó kiindulópontot nyerhetünk." Hozzátette, ha a pénz magánszemélyhez érkezett, akkor a banki tranzakció mögött biztosan egy azonosítható természetes személy áll.

A nyomozást az is segíti, hogy a jegyet eladó szolgáltatók - például a hivatalos jegyforgalmazók - pontosan, percre és IP-címre lebontva meg tudják mondani, ki, mikor és honnan vásárolta meg a jegyet. "Így nagyon gyorsan, hatékonyan beazonosítható az elkövető" - jelentette ki.

A rendőr százados különösen hangsúlyozta, hogy...

Kifejezetten kérte, hogy a panasszal élők a lehető legteljesebb információt mellékeljék a bejelentéshez. Ez magában foglalja például a banki tranzakciós bizonylatokat, továbbá ha a jegyvásárlás Messenger-üzenetváltás során történt, akkor az üzeneteket és a profilneveket is csatolják.

Bár jelenleg nem áll rendelkezésre pontos statisztika, a legtöbb esetben a nyomozások "ismeretlen tettes ellen" kezdődnek. Ugyanakkor előfordul, hogy a feljelentő konkrét nevet is tud, például ha a kommunikáció közösségi médián zajlott. Molnár zárásként újra hangsúlyozta: "Ha valaki sértetté válik, minden esetben fontos, hogy jogi lépéseket tegyen." Csak így van esély arra, hogy a rendőrség hatékonyan felderítse az elkövetőket és megelőzze a további visszaéléseket. Kiemelte, hogy bár az online tér látszólag biztonságos búvóhelyet nyújt az elkövetők számára, ez mára már nem biztosít valódi védelmet. "Fontos, hogy tisztában legyenek vele: az internet anonimitása nem jelenti azt, hogy elkerülhetik a felelősségre vonást."