Tizedik alkalommal is szertefoszlott a világbajnoki álmunk – drámai küzdelem után vereséget szenvedtünk az írek ellen.
A magyar labdarúgó-válogatott 3-2-es vereséget szenvedett el a Puskás Arénában Írország csapata ellen a világbajnoki selejtezők zárófordulójában, ezzel pedig lemaradt a pótselejtezőt érő második helyről. A szurkolók ezúttal is maximálisan támogatták a csapatot – rajtuk tényleg nem múlt a siker. Ez a tizedik alkalom, hogy nem tudunk részt venni a világbajnokságon, ami fájóan mutatja a helyzetünket.
A tét óriási volt.
A harmadik kalapból érkező, világranglista-62. Írországgal 1934 óta tizenötször találkozott a magyar csapat, mérlegünk 5 győzelem, 7 döntetlen és 3 vereség volt.
A világbajnoki selejtezők történetében eddig ötször mérkőztünk meg az írekkel, a mérleg pedig vegyes: két győzelem a magyar csapatnak, egy siker az ír együttesnek, és két döntetlen. Az utolsó alkalom, amikor győzni tudtunk, 1993-ra datálható, amikor Puskás Ferenc vezette a csapatot. Azóta azonban nem sikerült megtörni a 32 éve tartó nyeretlenségi sorozatunkat az írek ellen.
Rossi két helyen változtatott
Marco Rossi két pozícióban is változtatott az Örményország ellen győztes kezdőcsapatban: a középpályára Tóth Alex került be, míg a támadósorban Lukács Dániel, Styles Callum és Bolla Bendegúz helyét foglalta el.
A sérült Tóth Balázst Dibusz Dénes pótolta, előtte pedig hatodik alkalommal maradt változatlan a védősor: Nego, Willi Orbán, Szalai Attila és Kerkez Milos alkotta a hátsó alakzatot. A középpályán Schäfer András mellett Tóth Alex kapott szerepet, míg a csatárok támogatásáról Szoboszlai Dominik, Sallai Roland és Lukács Dániel gondoskodott Varga Barnabás mögött.
A magyar nemzeti együttes kezdő tizenegyének összetétele a következőképpen alakult: Dibusz védte a kaput, míg a védelemben Nego, Orbán, Szalai A. és Kerkez sorakozott fel. A középpályát Schäfer és Tóth A. alkotta, elöl pedig Lukács D., Szoboszlai és Sallai támadták az ellenfél kapuját, a csatársor végén pedig Varga B. zárta a sort.
Félelmetes hangulat, szívvel-lélekkel szurkoló közönség
A Puskás Aréna falai között fergeteges hangulat uralkodott, amikor a csapat megérkezett a bemelegítésre. A szurkolók, mint egy összetartó család, állva, óriási tapssal üdvözölték a válogatottat. A levegőben érezhető volt a megrendíthetetlen hit, ahogy mindenki a sípszóra várt, hiszen a tét nem kevesebb volt, mint a negyven év óta áhított világbajnoki részvétel lehetősége.
A mérkőzés kezdetén szinte azonnal elérkeztünk az ír kapuhoz, minden egyes sikeres támadást egy zúgó hangorkán kísért, és a drukkerek szenvedélyes jelenléte folyamatosan érezhető volt a pályán – a stadion szíve velük együtt dobogott.
Fordulatos első félidő
A magyar válogatott fantasztikusan kezdte a mérkőzést: a harmadik percben Szoboszlai szögletét követően Lukács Dániel fejese zörrent a hálóban, ezzel megszerezve első gólját a nemzeti csapat színeiben. Az eufória azonban nem tartott sokáig, hiszen a 15. percben Troy Parrott büntetőből kiegyenlített. De a 37. percben újra élvezhettük a vezetést, amikor Varga Barnabás egy gyönyörű, ballal eleresztett lövéssel 18 méterről talált be – a stadionban újra felcsendült a boldogság zaja.
Feszültség a második félidő végén: a szívverés felgyorsul, és a nézők lélegzete is elakad. Mindenki a győzelemért küzd, és a tét a legmagasabb. A játékosok feszülten figyelik a játékot, miközben a pillanatok úgy peregnek, mint a homokszemek az óra üvegében. Minden passz, minden lövés egy újabb lehetőség, hogy a sorsukat megváltoztassák. Az utolsó percek drámai csavart hoznak, és senki sem tudja, mi vár a végén.
A szünetet követően a válogatott minden energiáját összpontosította, és a játékosok mellett a szurkolók is szívvel-lélekkel támogatták a csapatot. Az elején a csapat dominálta a játékot, de a kulcsfontosságú pillanatokban sajnos nem tudták megőrizni a megszerzett előnyt.
Bár a magyar válogatott igyekezett dominálni és komoly helyzeteket kialakítani, a 80. percben Parrott ismét betalált, ezzel visszahozva a mérkőzést egyenlő állásra. A kapus egy végzetes hibája súlyosan befolyásolta a meccs kimenetelét és a selejtezősorozat jövőjét. A hosszabbítás 96. percében Parrott újra megvillanva megszerezte a győzelmet az íreknek, ezzel biztosítva számukra a csoport második helyét és a pótselejtező lehetőségét.
A lefújáskor néma csend ült a Puskás Arénára - csak az ír játékosok és szurkolók örjöngése törte meg a fájdalmas csendet.
A magyar balsors egy olyan kifejezés, amely a nemzet történetének nehézségeit és kihívásait jelképezi. Az évszázadok során a magyar nép számos megpróbáltatáson ment keresztül, legyen szó háborúkról, politikai elnyomásról vagy gazdasági válságokról. E nehézségek ellenére a magyarok mindig is megőrizték identitásukat, kultúrájukat és összetartozásukat. A balsors nem csupán a szenvedést jelenti, hanem a kitartás és a remény szimbóluma is, hiszen a múlt tanulságai erőt adnak a jövő építéséhez. A magyar társadalom folyamatosan keres új utakat a fejlődéshez, és a nehézségekkel dacolva igyekszik megtalálni a boldogulást.
A magyar válogatott sajnos ezúttal sem tudta megszerezni a régóta vágyott pótselejtezős helyet, így a világbajnoki szereplés immár negyven éve elérhetetlen álom marad számunkra.
A csoport másik összecsapásán Portugália lenyűgöző, 9-1-es győzelmet aratott Örményország felett, így Cristiano Ronaldo pályafutása során a hatodik világbajnokságára készülhet. A portugál csapat 13 ponttal dominálta az F csoportot, míg a második helyezett írek 10 pontot gyűjtöttek, így ők is pótselejtezős lehetőséget kaptak. A magyar válogatott 8 pontos teljesítménye a harmadik helyre volt elegendő, míg Örményország 3 ponttal búcsúzott a sorozattól.
A szurkolók mindvégig végtelen hittel álltak a csapat mögött - most azonban együtt kell feldolgozniuk az újabb elmaradt világbajnoki álmot.


